Szemétlerakó nagyhatalom: évről évre több háztartási hulladékot termelünk ki
Nagy Roland
2020. 07. 27., h – 17:20
Az ország lakossága tavaly összesen 2,37 millió tonna háztartási hulladékot állított elő, vagyis egy lakos átlagban évi 435 kilót. Ez azt jelenti, hogy naponta csaknem 1,2 kiló szemetet dobunk a fekete konténerekbe. A 2018-as adatokhoz képest ez 2 százalékos növekedést jelent, viszont ha figyelembe vesszük az utóbbi tíz évet, akkor azt látjuk, hogy évről évre több szemetet termelnek a háztartások: 2017-ben egy lakosra évi 393 kilogramm szemét jutott, 2016-ban 360 kilogramm, 2015-ben pedig 348 kilogramm.
Nyugaton több a szemét
Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy a háztartási hulladék összetételével van a fő probléma. Egynegyedét ugyanis a konyhai hulladék, vagyis az ételmaradék képezi.
„A fekete konténerekben végzik továbbá a műanyag palackok, a papír és az üveg is, holott ezeket szelektíven kellene gyűjteni a sárga, a kék és a zöld konténerekbe”
– hangsúlyozta a szakértő.
Ha az egyes megyékre bontva vizsgáljuk a kidobott háztartási hulladékot, azt látjuk, hogy a dél-nyugati régiókban termelődik a legtöbb szemét. Nagyszombat megye áll a legrosszabbul, ahol egy lakosra évi 573 kilogramm háztartási szemét jut. Ezután következik Nyitra megye lakosonként évi 520 kilogrammal, majd Pozsony megye 507 kg-mal. A legkevesebb háztartási hulladékot Eperjes megye (évi 343 kg/lakos) és Kassa megye (évi 340 kg/lakos) termeli ki.
Sokszor kerül a fekete konténerekbe olyan szemét, ami nem oda való
Mi lesz a hulladékkal?
Eva Sadovská szerint a háztartási hulladék összetétele mellett a másik probléma az, hogy a szemét nem jó helyre kerül. A hulladéknak Szlovákiában kétféle sorsa lehet: vagy feldolgozzák, vagy pedig szemétlerakóra kerül. Ha feldolgozásról beszélünk, három módszert különböztetünk meg: újrahasznosítás, komposztálás és szemétégetés. Mindhárom folyamat során valamiféle hasznot hoz a szemét, és nem károsítja különösebben a környezetet. Ehhez képest a másik megoldást a szemétlerakatok jelentik, amelyek nemcsak hogy nem hoznak hasznot, hanem veszélyesek is a természetre.
Szlovákiában sajnos az utóbbi módszer még mindig gyakoribb. A Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben a háztartási hulladék 50,6 százaléka végezte a lerakókon. A 2018-as adatokhoz képest ugyan némileg javult a helyzet (akkor ez a mutató még 53,8 százalék volt), de Sadovská szerint Szlovákia továbbra is „szemétlerakó nagyhatalomnak” számít.
Ebben a tekintetben Nyitra, Besztercebánya és Eperjes megye áll a legrosszabbul, ahol a háztartási hulladék 58–60 százaléka végzi a szemétdombon.
„Ha tehát az említett régiók valamelyikében él, a kidobott szemetének háromötöde lerakatokon végzi, bármiféle esély nélkül arra, hogy a feldolgozási körforgás részéve váljon”
– tette hozzá az elemző.
A háztartási hulladék leginkább Kassa megyében hasznosul, ahol a szemét 64 százalékát feldolgozzák. Ez főként a ZEVO szemétégetőnek is köszönhető, amelynek segítségével a szemétből elektromos áramot és hőt állítanak elő. Sadovská elmondása szerint amíg más, fejlett országokban az ilyen berendezések elterjedtek, nálunk egyelőre csak Pozsonyban és Kassán léteznek.
Fejlődnünk kell
A szemét minél hatékonyabb felhasználása az Európai Unió fő prioritásai közé tartozik. A legújabb uniós reformcsomag 2035-ig két célkitűzést fogalmaz meg: a háztartási hulladék mindössze 10 százaléka végezze lerakatokon (ahogy említettük, nálunk ez az arány 50,6 százalék), valamint a szemét legalább 65 százalékát újra kellene hasznosítani (nálunk ez az arány 40,3 százalék).
„Szlovákia számára ez egy kifejezetten ambiciózus célkitűzésnek mondható. Nagyon sok múlik majd a gyártók hozzáállásán, a kereskedők stratégiáján, a fogyasztók viselkedésén, valamint az állam intézkedésein és támogatásain”
– zárta Sadovská.
A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint egy szlovákiai lakos 2019-ben átlagban 435 kilogramm háztartási hulladékot termelt ki. Ezzel az a probléma, hogy a szemét jelentős része nem ott végzi, ahol kellene.
