A koronavírus-járvány teljesen felforgatta az állam gazdálkodását, kisöpörve az államkasszát. Míg a járvány kitörését megelőző években már azt számolgattuk, mikorra sikerül a kormánynak kiegyenlített állami költségvetést összeállítania, amelyben az éves kiadások már nem haladják meg a bevételek összegét, ma már biztos, hogy erre egy ideig még várnunk kell.

Míg 2017-re az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékára sikerült lefaragni, tavaly újra 6 százalék fölé ugrott, az idei évre elfogadott költségvetésben pedig már csaknem 10 százalékos hiányt tervezett be a kormány. Magyarul: az állam idén 9,5 milliárd euróval nagyobb összeget költött volna el a bevételeinél, tovább növelve a GDP-arányos államadósságot. Ez utóbbi a 2013-as 55-ről 2019-re 48,5 százalékra esett vissza, tavaly azonban egy év alatt 60 százalék fölötti történelmi csúcsra ugrott. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy az elmúlt időszakban a mérvadó külföldi elemző intézetek is arra figyelmeztették a kormányt, hogy a járványhelyzet ellenére ideje lenne elgondolkodni a spóroláson. Erre nem is kellett sokáig várnunk: a Költségvetési Tanács által közzétett legfrissebb előrejelzés szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a várt 9,9 százalék helyett idén várhatóan „csupán” 7 százalékos lesz, ami 2,65 milliárd eurós megtakarítást jelent. Aki azonban azt gondolná, hogy az Igor Matovič vezette pénzügyminisztérium hirtelen megvilágosodott, és visszafogta a felesleges állami pénzszórást, az ezúttal is nagyot téved. Hogy a deficit az említett 2,65 milliárd euróval alacsonyabb lesz, az elsősorban annak köszönhető, hogy az állam az adófizetőkből idén még az eredetileg vártnál is 1,3 milliárd euróval több adót sajtol ki, vagyis a „spórolás” felét nekünk, adófizetőknek köszönhetik.

Ezzel párhuzamosan a kormány idén a tervezettnél 717 millió euróval kisebb összeget fordít a járvány okozta károk enyhítésére. A többi uniós országhoz képest erre eredetileg is alacsonyabb összeget szántak, úgy tűnik azonban, hogy ezt is sokallták, így olyan szabályokat vezettek be, amelyek miatt az érintetteknek esélyük sincs a támogatások elnyerésére. Több mint 300 millió euróval járultak hozzá a deficit csökkentéséhez az önkormányzatok is, így ha a kormány spórolt is magán valamit, az a fentiekhez képest elenyésző összeg. Szlovákiában azonban már hozzászokhattunk ahhoz, hogy ha spórolásról van szó, az kizárólag az adófizetőket, soha nem a hatalmon levő politikusokat érinti, ez utóbbiak döntő többsége ugyanis olyan korábbi vállalkozó, aki épp a még nagyobb pénzszerzés érdekében kóstolt bele a politikába, bolond lenne akkor spórolni, amikor a legjobban megszedheti magát. Van legalább halvány remény a változásra? A válasz egyszerű: nincs, és a jelenlegi kormánypárti valamint ellenzéki politikusokat elnézve, nem is lesz. Ez utóbbiért azonban mi, választók is felelősek vagyunk, hiszen ha felbukkan is időnként egy-egy felelősen gondolkodó politikus, a nagy többség már annyira hozzászokott a hazug ígéretekhez, hogy az ilyeneket a parlament közelébe sem engedi, nehogy „megfertőzze” a többieket.