Az orosz–ukrán háború által gerjesztett gazdasági hullámok az egész világgazdaságban gyorsan terjedtek az elmúlt hetekben, és világossá vált, hogy 2022 sem a jó hírek éve lesz.

Hogy mennyit változott a világ január óta, az világosan kiolvasható a Nemzetközi Valutaalap múlt heti világgazdasági előrejelzéséből. A világgazdaság növekedése ugyan még nem állt le teljesen, de januárhoz képes az IMF csaknem egy teljes százalékponttal csökkentette az éves várható ütemet. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb gazdasági visszaesést Ukrajna és Oroszország fogja elszenvedni, de a növekedés lassulása szinte minden gazdaságában érzékelhető.

Szlovákia számára nem jó hír, hogy a fejlett országok csoportjában az eurozóna legnagyobb gazdaságai lassulnak a legnagyobb mértékben, a szlovák gazdaság teljesítménye ugyanis Németországgal fonódik össze a legnagyobb mértékben. Az IMF elemzői ezért Szlovákia gazdasági növekedését 2,6 százalékra csökkentették, de ha elhúzódik az orosz–ukrán háború, nem kizárt, hogy a növekedés a 2 százalékot sem éri el.

Igazán kényes helyzetben azonban a fejlődő országok vannak, amelyeket a háború gazdasági hatásai több irányból is veszélyeztetnek. A magas élelmiszer- és energiaárak a legszegényebb országok lakosságát fenyegetik a legjobban, a Világbank szerint tovább növekszik a mélyszegénységben élők száma. Az egyre dráguló élelmiszerek miatt emelkedik az éhezők száma is, ami egyre több országban növeli a társadalmi feszültségeket. Érdemes észben tartani, hogy a 2011-es arab tavaszként emlegetett kormányellenes tüntetések egyik fő mozgatórugói éppen a magas élelmiszerárak voltak. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet adatai szerint globális szinten az élelmiszerárak ma még magasabbak, ami nem jó előjel az elkövetkező hónapokra.

Félő továbbá, hogy a törékenyebb fejlődő országok elvesztik a már így is nyugtalan nemzetközi befektetők bizalmát, ami akár államcsődök sorozatához vezethet. Az első államcsőd már be is következett, Srí Lanka a múlt héten jelentette be, hogy ideiglenesen beszünteti külföldi adósságai törlesztését. A több hónapja politikai és gazdasági káoszban vergődő ország kormánya bejelentette, hogy a világjárvány és az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai miatt nincs elegendő külföldi valutája a törlesztőrészletek fizetéséhez, és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult gazdasági segítségért. A Bloomberg elemzői szerint legalább egy tucat további fejlődő ország van hasonló veszélyben, és államkötvényeik vásárlásáért a befektetők egyre magasabb hozamot követelnek.

A világgazdaságot fenyegető kockázatok miatt a pesszimistább elemzők egyre gyakrabban emlegetik a stagflációt is, ami magas inflációval együtt járó gazdasági visszaesést jelent. Az elmúlt két évtizedben legalább Kína gyors gazdasági növekedésére lehetett számítani, de a koronavírus és a háború miatt most ezzel a világgazdasági mentőövvel sem lehet kalkulálni. Ahogy azt az IMF vezető közgazdásza megfogalmazta, egy elhúzódó orosz–ukrán háború nagymértékben hozzájárulhat a világgazdaság széttöredezettségéhez, és hosszabb időre befagyaszthatja a növekedési kilátásokat. A jó hírek jelenleg hiánycikknek számítanak, és csak bízni lehet abban, hogy a világgazdaság épségben átvészeli az elkövetkező bonyolult hónapokat.