A dán gazdasági zónában zajló további vizsgálatokat a koppenhágai rendőrség a dán hírszerzéssel együttműködve folytatja le – áll a hatóságok közleményében.

Ehhez hozzátették azt is, hogy egyelőre korai lenne nyilatkozni egy határokon átívelő vizsgálatról „például Svédországgal és Németországgal”, mert ez „több szereplőn múlik”.

Az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok azonnali vizsgálatot indítottak, majd bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, bár az elkövetőt egyelőre nem azonosították.

A svéd hatóságok október elején közölték: bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy a csővezetékeken robbanások történtek.

Kedden az Expressen című svéd napilap videofelvételeket tett közzé a megrongálódott vezeték svédországi szakaszáról, és azt közölte, hogy a vezetékből legalább 50 méter hiányzik.

A megrongálódott csőből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe – erősítette meg a lap.

Moszkva korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatokba, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.

Ugyancsak október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök a Balti-tenger alatt futó, Németországban véget érő földgázvezetékek elleni szabotázzsal a Nyugatot vádolta.