Amikor benyújtjuk a nyugdíjigényünket, a Szociális Biztosító a következő képlettel állapítja meg a járandóságunk összegét: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod), az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota). Idáig az utóbbi értéke az átlagbérek emelkedéséhez igazodott, az új szabályok szerint ezentúl ennek a növekedésnek csak a 95%-át veszik figyelembe. Az ADH ugyan jövőre is emelkedni fog, de kisebb mértékben, mintha nem módosították volna a szabályokat. Ugyanígy a nyugdíjak is az idei összegekhez képest magasabbak lesznek, de nem valorizálódnak olyan mértékben, mintha az ADH-t nem kurtították volna meg.

Megszűnik a nyugdíjkorhatárt rögzítő táblázat (mely két évig volt érvényben), és ezentúl a nyugdíjba vonulás időpontját a várható élettartam határozza meg. Továbbá fontos változás, hogy eltörlik a felső nyugdíjkorhatárt. A változás az 1967 után születettekre, vagyis azokra vonatkozik, akik 2030 után mennek majd nyugdíjba, és becslések szerint ez számukra egy-két hónappal magasabb nyugdíjkorhatárt jelent majd, mint amilyen a két évig érvényes táblázatban szerepelt. Ugyanakkor továbbra is érvényes, hogy a nők nyugdíjkorhatára minden egyes gyermek után 6 hónappal, legfeljebb azonban 18 hónappal csökken. Az 1966-ban vagy korábban születetteket nem érinti a változás, ők legkésőbb 64 évesen nyugdíjba vonulhatnak. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint az ADH csökkentése és a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése együtt azt eredményezi, hogy egy gyermektelen személynek nagyjából ugyanakkorra lesz a járandósága, mint az eddig érvényes szabályok szerint – csakhogy ezért a nyugdíjért hosszabb ideig kell majd dolgoznia. Krajniak elmondta: az ADH csökkentése uniós ajánlásra történt, és a kormány az intézkedést a szülői bónusz bevezetésével kompenzálja.