A találkozón Klaus Schwab, a fórum alapítója mondta a megnyitóbeszédet több száz gazdasági és politikai vezető előtt. Schwab arról beszélt, hogy az emberiség számára az egyik legnagyobb kihívás jelenleg az a mély társadalmi megosztottság, amely szétszakítja az országokat. A koronavírus-világjárvány maradandó sebeket ejtett a világon, ami mélyreható átalakulást indított el – mondta, hozzátéve, hogy reméli, a davosi fórum segíthet abban, hogy megállítsák a széttöredezettség és a konfrontációk irányába mutató trendet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában azt mondta: Európában a gázárak a vártnál gyorsabban csökkenni kezdtek, és most már alacsonyabbak, mint az ukrajnai háború kirobbanása előtt. A tavaly augusztusi megawattóránkénti 350 eurós csúcsértékhez képest a földgázárak Európában januárra 80 euróra csökkentek – mondta von der Leyen, aki szerint az árcsökkenés hátterében az Európai Unió közös erőfeszítései állnak. Európa megszüntette az Oroszországból importált fosszilis energiáktól való függőségét, és az orosz vezetékeken érkező gáz nagyjából 80 százalékát tudták mással helyettesíteni – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy sikerült a gáztározókat feltölteni és augusztus és november között mintegy ötödével csökkenteni a szükségleteket.

Ursula von der Leyen beszélt azokról az intézkedésekről is, amelyeket az EU a Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében fog bevezetni annak érdekében, hogy Európa a tiszta technológiák és az innováció egyik központjává váljon. Az EU arra készül, hogy mozgósítsa a zöldenergia-szektor állami támogatását azzal a céllal, hogy meggátolják a cégek Egyesült Államokba telepedését. A bizottság elnöke elmondta, nagy figyelmet fordítanak majd arra, hogy egyszerűsítsék és felgyorsítsák a zöld energiát előállító üzemek engedélyezését, illetve hogy versenyképessé tegyék az európai ipart az unión kívüli lehetőségekkel szemben.

Liu Ho kínai elnökhelyettes beszédében azt emelte ki, hogy Kína továbbra is nyitott a külföldi beruházások előtt. Azt remélik, hogy Kínában 2023-ban helyreáll a megszokott növekedési trend, és jelentősen növekedni fog az országba irányuló import, a befektetés és a fogyasztás.

Az első napon felszólalt Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége is, aki arról beszélt, hogy a háború traumatizálta hazájában a családokat, és romba döntötte az eddig ismert világukat. Figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzik, hogy Ukrajnán túli határokat is átléphet. A fórumon jelen lévőkhöz szólva Zelenszka azt mondta: nem mindenki veti latba komoly befolyását Ukrajna érdekében, illetve időnként egyesek oly módon használják erejüket, amellyel csak még nagyobb megosztottságot idéznek elő.

Több mint 9 ezer civil, köztük 453 gyerek halt meg az ukrajnai háborúban az orosz támadás kezdete óta, és az ukránok mintegy 80 ezer olyan esetet jegyeztek fel, amelyek orosz katonák által elkövetett háborús bűncselekménynek minősülhetnek – közölte a fórumon felszólaló Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Hangsúlyozta: nem bocsátanak meg egyetlen bűntettet sem, és minden egyes elkövetőt felelősségre vonnak. Jermak ismét hangoztatta, hogy Ukrajna különleges nemzetközi bíróság létrehozását akarja elérni, ahol az orosz politikai vezetőket felelősségre vonnák.

Andrzej Duda lengyel elnök beszédében kitért arra, reméli, hogy Ukrajna néhány szövetségese, köztük például Németország harckocsikat fog szállítani Kijev támogatására.

Gitanas Nauseda litván államfő úgy fogalmazott, nagyon hisz abban, hogy Németország Leopard típusú  harcjárműveket fog adni Ukrajnának.

Olaf Scholz német kancellár szerdán mond beszédet. Ugyancsak részt vesz a fórumon Pedro Sánchez spanyol és Sanna Marin finn miniszterelnök és Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója is.