A közelmúltban több tízezer szlovák állampolgárságú férfi töltötte ki azt a hivatalos nyilatkozatot, amelyben a katonai szolgálatot vallási vagy lelkiismereti okokra hivatkozva utasították vissza. Mindezt valószínűleg az ukrajnai háború kapcsán, főleg a közösségi médiában terjedő álhírek, vagy tudatosan fabrikált megtévesztő üzenetek, vagyis dezinformációk hatására tehették. Az ilyen rémhírek legtöbbször arról szólnak, hogy Szlovákiában is katonai mozgósításra lehet számítani. Ez utóbbit azonban a hivatalos szervek minduntalan cáfolják. Ennek ellenére sokszorosára ugrott azoknak a száma, akik az adott megyeközpontban illetékes járási hivatalban leadták a katonai szolgálat elutasításáról szóló nyilatkozatot. A háború kitörése előtti évben, 2021-ben országosan mindössze 85-en tették ezt meg, tavaly már 1443-an, idén azonban már több mint 40 ezren, közölte a védelmi tárca. Martina Kovaľ Kakaščíková, a védelmi minisztérium szóvivője a Pravdának arról is beszélt, a nyilatkozatok számának ilyen megugrását Oroszország erre vonatkozó célzott kampányának tudják be, amelyet a szlovákiai ellenzék egyes szereplőin keresztül valósít meg.

Álhírek, Republika, Smer

Azzal, hogy az ukrajnai háború kapcsán Kijev támogatásával Szlovákia is hadviselő féllé válhat, ismételten az ellenzéki Smer és a szélsőjobboldali Republika riogat. Az előbbi elnöke, Robert Fico például arról beszélt, szerinte Zuzana Čaputová köztársasági elnök és Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök Ukrajnába küldené a szlovákiai katonákat. „Én meg vagyok győződve róla, hogy ezt azonnal megtennék, ha erre lenne lehetőség” – jelentette ki Fico a keddi sajtótájékoztatóján. Arra azonban nem válaszolt világosan, hogyan jutott erre a következtetésre. A Republika EP-képviselője, Milan Uhrík is igyekezett a nyilvánosságot azzal riogatni, hogy Szlovákia polgárai behívót kaphatnak.

A mozgósításról szóló dezinformációkat széles körben terjeszti egyebek mellett a Bádateľ nevű weboldal is. A portálon, amely hemzseg az oltásellenes és az egészségügyi témákban kuruzsló tartalmú írásoktól, néhány napja is nyilvánosságra hoztak egy írást, amely „a katonai mozgósítás jeleit” véli felfedezni. Az írásban a szlovák MiG–29-es vadászgépek Ukrajnának való átadása körüli ügybe, de Rastislav Káčer külügyminiszternek az esetleges magyar revíziós tervekről szóló kijelentéseibe is a szlovák mozgósítás előjeleit igyekeztek belelátni. Az összeesküvés-elméleteket terjesztő portál szerint Káčer azért tehette a kijelentését, hogy ürügyet gyártson a szlovákiai mozgósításra, majd az így besorozott katonákat Ukrajnába küldhessék. Az írásba illesztett videóban az említett szélsőjobboldali politikus, Uhrík egyik megnyilatkozása is megtekinthető. A cikket több százan osztották meg. Ugyancsak a Bádateľ nevű portál volt az, amely még januárban a Besztercebányai Járási Hivatal egy dokumentumára hivatkozva mozgósításról szóló álhírt terjesztett. A dokumentum egyébként egy előre tervezett rutingyakorlathoz tartozó papír volt. Erre az esetre a rendőrség is reagált, a hatóság a közösségi oldalán azt írja, egy évtizedek óta ismétlődő gyakorlatról van szó, amelyet a portál arra használt fel, hogy félelmet keltsen a lakosságban. A védelmi minisztérium is cáfolta a Bádateľ állításait.

Hamis behívó

A mozgósítással kapcsolatos szándékos félrevezetés minősített esete történt még január végén. A Sme számolt be róla, hogy egy érsekújvári férfi hamis katonai behívót kapott. A dokumentum a megtévesztésig hasonlított egy igazi behívóra, látszólag a Nyitrai Járási Hivatal megfelelő osztályáról küldték, a papír szerint a férfit egy valóban létező, Nyitrán állomásozó utászegységhez hívták volna be stb. Ráadásul az eredetihez megtévesztésig hasonlító körpecsét volt a papíron. Zuzana Eliášová, a belügyminisztérium szóvivője az esettel kapcsolatban kiemelte, egyértelműen megtévesztésről van szó, a kiállított dokumentum hamis. Az illetékes szervek egyetlen valódi behívót sem postáztak. A levél küldője a rémhírterjesztés bűncselekményét követte el. A büntető törvénykönyv szerint rémhírterjesztésért az elkövetőre akár öt év börtönbüntetés is kiszabható.

Nincs mozgósítás

A mozgósítással kapcsolatos álhíreket az egyes pártok képviselői, közjogi méltóságok is cáfolták. Boris Kollár, a Sme rodina vezetője, parlamenti házelnök szerint az embereket megijesztették az összeesküvés-elméleteket terjesztő portálok. „Teljes cirkusz, pszichiátria. Az emberek elhitték ezt a butaságot, ahogy azt is elhitték, hogy a vakcinákban mikrocsipek vannak” – mondta Kollár a Denník N-nek. A lapnak adott nyilatkozatában Grendel Gábor, a parlament alelnöke (NOVA, OĽaNO) is kiemelte, semmiféle mozgósításról nincs szó. De az ellenzéki Hlas parlamenti képviselője, Peter Kmec is arról beszélt, dezinformációval állunk szemben. De hozzátette, szerinte azért hitték el azt olyan sokan, mert nagyon alacsony a lakosságnak a kormányba vetett bizalma. „Semmiféle mozgósítás nem készül. Éppen ellenkezőleg: azzal, hogy közösen segítjük Ukrajnát, a háború egyre távolabb kerül a határainktól” – nyilatkozta az ügyben az államfő. Čaputová szerint a katonai szolgálatot elutasító polgárok nagy száma azt mutatja, hogy egyes pártok a félelemre és hazugságokra fogják építeni a választási kampányukat.

A nyilatkozat

Szlovákiában a kötelező sorkatonai szolgálatot 2005-ben szüntették meg, de háború esetén még elrendelhetik a mozgósítást, amely a 18 és 55 év közötti férfiakra vonatkozna. Így az ország hozzávetőlegesen egymillió férfi lakosa továbbra is hadköteles. Az erről szóló törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a polgárok vallási vagy lelkiismereti okoknál fogva visszautasítsák a fegyveres szolgálatot. Az érintettek erről minden év januárjában nyilatkozhatnak, az erre szolgáló formanyomtatvány a védelmi minisztérium honlapján érhető el. Aki élni szeretne a lehetőséggel, az, háromeurós díj befizetése mellett, ezt a lakhelye szerinti járási hivatalban teheti meg, de legközelebb csak jövő januárban. A nyilatkozatot elég egyszer megtenni, az a következő években is érvényben marad. A fegyveres szolgálat elutasításáról azonban csak békeidőben lehet nyilatkozni, ha az országban szükségállapotot, háborús állapotot hirdetnek vagy bejelentik a háború állapotát, a nyilatkozatokat már nem fogadják el. Egy ilyen nyilatkozat egyébként nem jelenti, hogy az adott illetőt háború esetén ne vezényelhetnék különböző feladatok elvégzésére. A védelmi miniszter, Jaroslav Naď amellett, hogy hangsúlyozta, semmiféle mozgósítás nincs, arról is beszélt, aki elutasítja a fegyveres szolgálatot, azt elvben például kórházakba oszthatják be vagy elküldhetik lövészárkot ásni. „Nem kerülnék el, hogy a hazájukat szolgálják” – tette hozzá. A nőkre nem vonatkozik az esetleges mozgósítás, de számukra is nyitott, hogy önként csatlakozzanak a hadsereghez. Szlovákia jelenleg professzionális haderővel rendelkezik, amelyben hozzávetőlegesen 15 ezer katona szolgál. Egy mozgósítás esetén is először a tartalékosokat és a katonai tapasztalattal rendelkezőket hívnák be. Ez után is át kellene esniük egy alkalmassági vizsgán. A harcoló alakulatok kiképzése pedig legalább 180 napig tart.