Balík a beszélgetés elején elárulta, korábban több felkérést is kapott politikai pártoktól, ő azonban szakemberként tevékenykedik szívesebben. „Még nem jött egy olyan párt, amiben érvényesülni szeretnék. Megvannak az elveim és a politikai elképzeléseim, de soha ne mondd, hogy soha” – mondta, majd hozzátette, nem a kulturális kérdésekkel szeretne foglalkozni, hanem szakmai alapon kíván érvényesülni, ilyen felkérést azonban egyelőre nem kapott. Azt azonban fontosnak tartja, hogy a magyar kisebbségnek legyen parlamenti képviselete.

Ami a minisztériumot illeti, nem érte túl sok meglepetés, miután elvállalta a funkciót a tárca élén. „Az első naptól kezdve tudtam, min szeretnék változtatni. Két hónap alatt már három szervezeti változást hoztam a minisztériumon belül” – tette hozzá azzal, hogy a cél az EU-s források hatékonyabb merítése. Megjegyezte, a szakértői kormánynak korlátozott jogkörei vannak, ennek ellenére bízik az előrelépésben. „Korlátozott a hatáskörünk, de ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk strukturált és mély változtatásokat elérni” – szögezte le.

Fejlődő dél

A déli régiók leszakadását illetően elmondta, Közép-Szlovákiából érkezve maga is megtapasztalta a régiók közötti különbségeket. „Szinte mindennap szembesülünk vele, hogy délen nincs autópályánk” – mondta Balík. Úgy véli, az elmúlt évtizedekben megfeledkeztek ezekről a régiókról. Példaként említette, hogy a rendszerváltás után az északi vonalon támogatták az autópálya megépítését. „Rossz döntéseket hoztak a 90-es években, nem szakmai, hanem politikai döntéseket” – hangsúlyozta. Úgy véli, ha akkoriban szakmai alapon születtek volna döntések, már régen elkészült volna a déli szakasz. Információi szerint a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya 2030 környékére készülhet el. „Jelenleg az EU-s alapok 2014– 2020-as programozási időszakának kimerítésével küzdünk. Ebből már biztosan nem tudunk autópályába befektetni. Amin tudunk változtatni, az az új programidőszak. Már négy pályázati felhívást kihirdettünk. Ezekből próbáljuk majd támogatni az R7-est és az R4-est” – mondta.

Rámutatott, Szlovákiában jelenleg 40 milliárd euró az infrastruktúra deficitje, ezt azonban az uniós források összesítve sem fedezik, ezért nemcsak az EU-s támogatásokra, hanem az állami költségvetésre is támaszkodni kell. A miniszter szerint az elmúlt 10 évben sok beruházás megvalósult Dél-Szlovákiában. „A legtöbb beruházás a csatornázás és a szennyvíztisztító telepek építésére ment. Dunaszerdahelyen 22 millió eurót költöttünk a szennyvíz kezelésére, de sok egészségügyi projekt is támogatásban részesült a déli régiókban” – véli Balík, aki szerint ez még mindig nem elég, s további fejlesztésekre van szükség.

Döntsenek a régiók

Leszögezte, az új programidőszakban a 12 milliárd eurós keretből 2 milliárd eurót egyenesen a régiókba juttatnak el. „Ők döntik el, a saját régiójukon belül az EU-s alapok ezen része mire megy el” – folytatta azzal, hogy a 12 milliárdos keretből lesznek központi pályázati felhívások is, de a pénz mindig a régiókban köt ki. Meggyőződése, hogy a dél-szlovákiai régiók az elkövetkező években fejlődni fognak. „Meg kell tanulnunk jobban tervezni” – mondta a beruházások előkészítésével kapcsolatban arra utalva, Szlovákiában eddig ad hoc döntések születtek, az országnak azonban hosszú távú, átgondolt tervekre van szüksége.

Elbénázott milliók

Az uniós pénzek margójára elmondta, javult a helyzet. 4,3 milliárdról 3,7 milliárdra csökkent az összeg, másfél hónap alatt tehát 600 millió eurót merített ki Szlovákia. „A 3,7 milliárdból 1,1 milliárdot tudunk az energiaárak kompenzálására fordítani. A 2,6 milliárdból 350 millió euró megy az önkormányzatoknak az ukrán menekültekkel kapcsolatos kiadásokra. Körülbelül 2,2 milliárd eurót kell standard projektekre kimeríteni az év végéig. Nagyon úgy néz ki, hogy nem fogjuk tudni az egész összeget felhasználni. Körülbelül 500 millió euró kerülhet vissza Brüsszelbe” – mondta. A merítés felgyorsítása érdekében a minisztériumokban elemzik az egyes projekteket, és ez alapján igyekeznek gyorsabban és hatékonyabban meríteni az uniós pénzeket. A miniszter belátta, a bürokrácia ellenére korábban több korrupciós eset történt. „Sajnos ilyen bénák vagyunk a merítéssel” – ismerte el, majd hozzátette: „pápábbak vagyunk a pápánál”. „Az a célunk, hogy minél transzparensebben, problémamentesen próbáljuk ezeket a beruházásokat végrehajtani. Nagyon sok energiát fordítunk a folyamatokra és keveset az eredményekre” – mondta azzal, hogy szemléletváltásra van szükség, elsősorban azt kellene szem előtt tartani, meg tudjuk-e valósítani a pályázatot.

Újságírói kérdésre, mely szerint a szakértői kormány tud-e olyan mechanizmusokat beépíteni az uniós források merítésébe, amelyek visszaszorítják a korrupciót, külföldi tapasztalataira hivatkozva azt mondta: Lengyelországban úgy tekintenek a kérdésre, ha korrupció történik az uniós alapok lehívásánál, azzal a következő generációtól lopják el a pénzt. „A célnak az ország fejlesztésének kellene lennie, nem pedig annak, hogy egyik napról a másikra meggazdagodjunk” – jegyezte meg azzal, a korrupció tőlünk – emberektől, cégektől, önkormányzatoktól függ.