Végkifejlet-ügy: Így működhetett az állítólagos bűnbanda, amelynek az SIS is részese lehetett
2023. 08. 22., k – 16:59
Alig egy hónappal a parlamenti választás előtt a kampány legfontosabb témája a rendőrháború lett, amely több mint két évvel ezelőtt tört ki a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) és a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya közt. A NAKA nyomozása jelenleg abba az irányba mutat, hogy a fegyveres erők hatalmi harcába belefolyt a Szlovák Titkosszolgálat (SIS), a politika, sőt, befolyásos vállalkozók is. A rendőrség által nyilvánosságra hozott, valamint a sajtóba kiszivárgott információk alapján bemutatjuk, hogyan is működhetett az állítólagos bűnbanda, amely megkísérelte ellehetetleníteni a Čurilla-csoport munkáját.
A sajtóban csak rendőrháborúként emlegetett botrány egy rendkívül szövevényes ügy, amely a nemzetbiztonsági szervek mellett több szálon kötődik a politikai és a vállalkozói körökhöz.
A botrány kezdetei tulajdonképpen a 2020-as parlamenti választásig nyúlnak vissza, amikor a Robert Fico által vezetett Smer 8 évnyi kormányzás után ellenzékbe került. Az ország irányítását átvevő Igor Matovič (OĽaNO) a választási kampányát egyértelműen a korrupció elleni harcra építette fel, amelynek központjában a smeres politikusok által elkövetett állítólagos lopások és csalások álltak. Matovič azt hangoztatta, ha kormányra kerülnek, „eloldozzák a rendőrség megkötött kezét”, és végre szabadon nyomozhatnak a Ficóék által elkövetett bűntettek után, már nem lesz senki, aki akadályozza a munkájukat.
A Smer elnöke már akkor is azzal védekezett, hogy Matovič szándékosan tönkre akarja tenni az ellenzéket, és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy nyomást gyakoroljon a rendőrségre, sőt, beültesse saját embereit a vezetői pozíciókba, akiknél aztán leadhatja a politikai megrendeléseket. Fico egyébként a mai napig ezt a verziót ismételgeti.
Az előzmények
Pár hónappal az OĽaNO választási győzelme után úgy is tűnt, hogy a rendőrség valóban komoly erőket mozgósított a korábbi politikai botrányok feltárása érdekében. Szinte hetente érkeztek hírek újabb és újabb rendőrségi akciókról, amelyek során korábbi, magas beosztású tisztviselőket vett őrizetbe a NAKA. Példaként említhetjük a Tisztítótűz-ügyet (Očistec), amelyben a szálak egészen Tibor Gašparig, a korábbi országos rendőrfőkapitányig vezetnek, akit még Robert Kaliňák volt smeres belügyminiszter ültetett be a pozíciójába. A vádirat alapján több magas beosztású rendőr is végrehajtotta azokat a parancsokat, amelyeket a Smerhez több szálon is kötődő Norbert Bödör nyitrai vállalkozó adott ki nekik, legyen szó akár bizonyos ügyek eltussolásáról, akár a párt politikai ellenfeleinek lejáratásáról.
Több korábbi magas rangú rendőrt vett őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) csütörtökön reggel a Tisztítótűz elnevezésű akció keretein belül – köztük van Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitány és Peter Hraško, a NAKA volt vezetője is. Bűnszervezet alapításával, fenntartásával és támogatásával vádolják őket.
Tibor Gašpar, Peter Hraško, Bernard Slobodník és Róbert Krajmer mellett csütörtökön hajnalban, illetve reggel őrizetbe vették az SIS korábbi, lehallgatásokért felelős osztályvezetőjét, Marián Zetochát is, aki csak nemrégiben hagyta ott a titkosszolgálatot, valamint Martin Fleischert, a belügyminisztérium gazdasági osztályának korábbi vezetőjét is.
Jana Tökölyová ügyészségi szóvivő elmondása szerint a Tisztítótűz elnevezésű akció során őrizetbe vett személyek ellen egyebek mellett bűnszervezet alapítása és támogatása, valamint korrupció és hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt indult eljárás – ám részleteket nem árult el.
Az Aktuality és a Denník N szerint emellett ugyanezekkel bővült a Norbert Bödör (Gašpar rokona, Marián Kočner egyik legközelebbi embere) és Pavel Vorobjov (Zetocha rokona, korábbi rendőr, aki az újságírók megfigyelésében volt érdekelt) elleni vádak sora is.
Énekesmadarak
Az ügy sajtóinformációk szerint összefügg az Isten malmai elnevezésű NAKA-akcióval, mely során letartóztatták Ľudovít Makót, a Pénzügyi Felügyelet bűnüldözési osztályának korábbi igazgatóját – Makó a pozsonyi Takáč-maffia egyik segítője volt, és végül együttműködött a rendőrséggel, védett tanú szeretne lenni. Vallomásának következtében kattant a bilincs Dušan Kováčik különleges ügyész csuklóján is nemrégiben.
De nemcsak Ľudovít Makó nyelve eredt meg – a most őrizetbe vett Bernard Slobodník is úgy döntött, együttműködik a rendőrséggel, és néhány napja hosszú vallomást tett az ügyészségen. Slobodník védőügyvédje Daniel Lipšic volt, aki a sajtónak megerősítette, hogy ügyfele teljes mértékben együtt fog működni a nyomozókkal. Lipšic később bejelentette, nem védi tovább Slobodníkot, mert az új ügyben ő is a sértettek közé tartozik, ugyanis a feltételezett bűnözői csoport őt is megfigyelte.
A különleges ügyészséget ugyanakkor szerdán Tibor Gašpar is megjárta – méghozzá azért, mert feljelentést tett Bernard Slobodník és néhány más ember ellen, úgy tudja ugyanis, hogy személyének kriminalizálását készítették elő. A Denník N megemlíti: korábban hasonló taktikát választott Norbert Bödör is, mikor tudomást szerzett róla, hogy őrizetbe akarják venni Ján Kuciak meggyilkolásával kapcsolatban – akkor önként jelentkezett a rendőrségen, és feltételezhető, hogy épp Dušan Kováčik volt az, aki kiszivárogtatta, hogy rendőrségi akció készül ellene. Ám Kováčik mindezt tagadja.
A törvény szava
„Az, hogy ma bilincsben állítottak elő kihallgatásra több korábbi magas rangú rendőrségi tisztségviselőt, komoly jelzés, hogy a velük kapcsolatos, a sajtóban régóta tárgyalt gyanú releváns volt” – közölte Zuzana Čaputová államfő az őrizetbe vételekkel kapcsolatban. Hozzátette, a törvény előtti egyenlőség a jogállam lényeges részét képezi. A legerősebb kormánypárt, az OĽaNO úgy reagált, a rendőrség depolitizálásával egyre jobban feltárul a „mi embereink” korrupt rendszere, és szurkolnak a hatóságoknak.
Veronika Remišová, a Za Ľudí elnöke szerint a rendőrség és a NAKA volt vezetőinek előállítása erősíti a gyanút, hogy a rendőrség csúcsvezetése hosszú évekig kiválasztott csoportokat, és a „mi embereinket” szolgálta és védte.
A Transparency International Tibor Gašpar rendőrségi tevékenységét vette górcső alá: Facebook-posztjuk szerint a volt főkapitány hivatal ideje alatt egyetlen politikus sem került börtönbe korrupció miatt, és mindössze hat régiós politikust ítéltek feltételes szabadságvesztésre. Rámutatnak, hogy a korrupciós ügyek elkövetőinek mindössze 6 százaléka kapott letöltendő börtönbüntetést, és csak az esetek 9 százalékában volt 5000 eurónál magasabb a kenőpénz. Ezzel szemben a bíróság elé került ügyek 48 százaléka 100 eurónál alacsonyabb kenőpénzről szól.
Fico dühöng
Tibor Gašpar Robert Fico kormányainak idején volt a rendőrség első embere – a Smer elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóját „A jogállam széthullása Szlovákiában” címen hirdette meg.
A korábbi kormányfő a kamerák előtt arról beszélt, hogy Gašpar őrizetbe vétele politikai megrendelésre történt, és szerinte ezt az is alátámasztja, hogy az Aktuality.sk újságírói előre tudtak az akcióról. Felszólította ezért Peter Kovařík megbízott rendőrfőkapitányt, hogy „tegyen rendet” a rendőrségen, mert nem fordulhat elő, hogy egy rendőrségi akció helyszínén televíziós stábok várakozzanak.
A Smer elnöke élesen támadta az újságírókat, és többször hangoztatta, nem tudja, miért vették őrizetbe Gašparékat, de tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Kijelentette, Szlovákiában megszűnt a jogállam, és olyan, mintha az 50-es években élnénk – véleménye szerint egy-két hónap múlva az újságírókra is lecsap majd az államhatalom. „Amit ezekkel az emberekkel csinálnak, az vár önökre is nemsokára” – jelentette ki.
Fico különösen dühösen reagált arra az újságírói kérdésre, nem tarte attól, hogy a letartóztatási hullám őt is eléri. „Mondja meg, miért? Elégtételt kérek. Mondja meg, miért lennék én a soron következő?” – kérdezte, és kikérte magának a stílust.
(Denník N, Aktuality.sk, fm)
A rendőrháborút közvetlenül elindító akció azonban egy másik botrányhoz és egy másik párthoz kapcsolódik.
Vladimír Pčolinský
A NAKA 2020 decemberében a Júdás-akció keretében őrizetbe vette az SIS korábbi igazgatóhelyettesét, Boris Beňát. A titkosszolgálat élén akkoriban Vladimír Pčolinský állt, akit Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett be a székébe. Beňa a letartóztatása után rövidesen elkezdett együttműködni a hatósággal. Vallomást tett, amelyben azt állította, hogy Pčolinský 40 ezer euró kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos ügyvédtől és vállalkozótól, amiért cserébe az SIS szemet hunyt Kollár kétes ügyletei fölött.
Pčolinský ugyan tagadta a vádakat, ennek ellenére a rendőrség 2021 márciusában elfogta és vizsgálati fogságba helyezte. Ekkor vette át a titkosszolgálat vezetését Michal Aláč, a Sme rodina másik jelöltje, akit Zuzana Čaputová köztársasági elnök hétfőn ideiglenesen felfüggesztett a szolgálat alól.
Öt hónappal később, 2021 augusztusában Maroš Žilinka főügyész helyettese, Jozef Kandera a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította a Pčolinský ellen zajló eljárást, aki ennek eredményeként szabadlábra került. Žilinka hivatalát számos bírálat érte a döntés miatt, különös tekintettel arra, hogy éppen a Sme rodina jelölte őt a főügyészi posztra.
Hatalmas felháborodást váltott ki Maroš Žilinka főügyész csütörtöki sajtótájékoztatója, melyen csak maréknyi újságíró vehetett részt. A főügyész állítja, nincs miért magyarázkodnia, a koalíciós képviselők azonban felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt napok eseményei miatt.
Maroš Žilinka főügyész csütörtökön ismertette a Főügyészség álláspontját Vladimír Pčolinský és Jaroslav Haščák ügyében. A sajtótájékoztatóra azonban csak néhány újságírót hívtak meg, akiktől kellemetlen kérdésekre számítottak, azokat kizárták az épületből.
Žilinka a nyilvános meghallgatásán azt ígérte, ha a képviselők bizalmat szavaznak neki és megválasztják főügyésznek, akkor átlátható és korrekt módon vezeti majd az ország egyik legfontosabb intézményét. A csütörtöki sajtótájékoztató alapján azonban az ígért változás nem jött el: elődjeinél is arrogánsabban nyilatkozott. A DenníkN, az Aktuality.sk és a Sme újságírói nem léphettek be az ügyészség sajtótermébe, később ezt a korlátozott kapacitással indokolták.
Žilinkát a kormánypártok, az államfő és civil szervezetek is felszólították, ismertesse az érveket, mi alapján ejtette a vádakat a titkosszolgálat volt vezetőjével, továbbá Haščákkal és más személyekkel szemben. A főügyész sértődötten bírálta a politikusokat és a médiát, amiért számon kéri rajta az egyébként politikailag érzékeny ügyek feltárását. Kikérte magának, hogy anélkül kommentálják a döntést, hogy ismerik a határozat tartalmát. Kategorikusan elutasította, hogy politikusok befolyásolják döntéseit. „Nem vagyok senki csatlósa” – jelentette ki és hozzátette: egyes politikusok visszaélnek a témával. Elsősorban Zuzana Čaputová államfő bírálatát tartja helytelennek, de támadóan nyilatkozott Veronika Remišováról (Za ľudí) is, aki szerinte nem képes rendet csinálni a saját pártjában, ezért inkább a Főügyészségre tereli a figyelmet. A Főügyészség tevékenységével kapcsolatban rendkívüli koalíciós tanácsot kezdeményezett a legkisebb kormánypárt vezetője.
A Főügyészség kedden két fontos döntésről tájékoztatott, Jaroslav Haščák ellen ejtették a Gorillaüggyel kapcsolatos vádakat – konkrétan a kompromittáló hangfelvétellel való üzletelés kapcsán vizsgált ügyet zárták le anélkül, hogy a bíróság dönthetett volna az ügyben. A másik ügyben Žilinka helyettese, Jozef Kandera döntése alapján ejtették a Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen felhozott korrupciós vádakat. A Főügyészség arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás törvénytelen módon zajlott, és a rendőrség, valamint az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítékokkal alátámasztani a vizsgálat megalapozottságát.
A 363-as paragrafus
A főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa alapján dönthet úgy, hogy megszakít egy eljárást, ha az törvénytelenül zajlik. Žilinka hangsúlyozta, az ő feladata az, hogy maradéktalanul betartsa a törvényt, és nem engedi, hogy a politikusok vagy a média képviselői nyomást gyakoroljanak rá a döntéshozatal során. Emlékeztetett, a parlamentben 132 képviselő szavazott neki bizalmat, majd leszögezte, ő nem „a társadalom megtisztítására és az oligarchák elleni harcra” esküdött fel, hanem az Alkotmányra és a törvények betartására.
A vitatott paragrafus egyes szakértők szerint túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Žilinka azonban ezzel nem ért egyet, és hatalmi beavatkozásnak minősítené, ha a parlament megszüntetné ezt az intézményt. „A Főügyészségből statiszta válna, melynek van autója, szolgálati telefonja és titkárnője” – mondta, majd azzal érvelt, egyáltalán nem ritka eset, hogy törvénytelenséget észlelnek és ejtik a vádakat. 2021-ben 48 ilyen javaslat volt, közülük kilencszer megszakították az eljárást. „Senkinek nem tartozom és nem vagyok senki csatlósa. A politikusok közül senkivel nem kommunikálok a szakmai kérdéseken kívül. Ezért határozottan kikérem magamnak, hogy elintéztem volna Vladimír Pčolinský, a titkosszolgálat volt vezetőjét ért vádak elvetését” – mondta emelt hangon.
A történtek miatt összeül a koalíciós tanács is, ugyanis Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke azt akarja, hogy töröljék a jogrendből a vitatott paragrafust. Hasonló lépést szorgalmazna a párt igazságügyi minisztere, Mária Kolíková is.
Az újságírókat bírálta
Žilinka bírálta a politikusokat és az újságírókat, amiért nem vártak türelmesen az indoklás nyilvánosságra hozásáig. Szerdán Kandera a DenníkN kérdésére még azt válaszolta, a dokumentumban benne van minden tudnivaló, ezért már nem fog további nyilatkozatot tenni az ügyben. Csütörtökön azonban az SaS és a Za ľudí is magyarázatot és transzparens választ követelt a Főügyészségtől.
A politikusok közül többen élesen kritizálták Žilinkát, amiért a sajtótájékoztatón nem vehetett részt mindenki, aki szeretett volna. Ondrej Dostál (SaS) szégyennek nevezte Žilinka lépését, és állítása szerint megszegte a sajtótörvényt. Az OĽaNO szintén elítélte, hogy a főügyész nem adott teret az újságíróknak.
Az említett öthónapos időszakban, tehát 2021 márciusa és augusztusa között érte el a rendőrháború a tetőpontját, amelyhez nagyban hozzájárult a Sme rodina aktív politikai tevékenysége is. 2021 májusában Kollár a parlament elé terjesztette az SIS titkosított jelentését, amely arról szólt, hogy a NAKA nyomozói állítólag szándékosan befolyásolják bizonyos nyomozások menetét.
Erről a jelentésről pár nappal ezelőtt Hamran István országos rendőrfőkapitány azt állította, hogy hamis információkat tartalmaz, és ezzel akarták lejáratni az úgynevezett Čurilla-csoport tagjait, akik például a Tisztítótűz-ügy feltárásán is dolgoztak.
Ján Kaľavský
2021 májusa egy másik szempontból is jelentős: Ján Kaľavský, a NAKA egykori nyomozója ekkor kezdett el együttműködni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának Boltív-fedőnevű (Oblúk) akciócsoportjával, amelyet hivatalosan azzal a céllal hoztak létre, hogy Čurilláék állítólagos piszkos módszereire fényt derítsenek. Kaľavský azt állította, hogy a korábbi kollégái szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait, hogy bizonyos politikai szereplőket lejárassanak. Javarészt a Takáč-banda nevű maffiacsoportot érintő ügyekről beszélt, akiket Čurilláék sikeresen felszámoltak, és már elkezdtek együttműködni a hatóságokkal, vallomásokat téve magas beosztású rendőrök ellen is. Kaľavský ekkoriban egyfajta kettős ügynök szerepébe került: lehallgatókészülékeket szerelt fel Čurilláék irodáiban, hogy így szerezhessenek terhelő bizonyítékokat ellenük.
Ezek a hangfelvételek, illetve az átirataik nem tisztázott módon Robert Ficóéknál kötöttek ki. A Smer elnöke a sajtótájékoztatóin gyakran ezekre hivatkozva, illetve ezekből idézve próbálja lejáratni a NAKA nyomozóit.
Ebben az időszakban azonban a Čurilla-csoport is megkezdte a terhelő bizonyítékok összegyűjtését a Boltív-csoporttal szemben, azzal a gyanúval, hogy a Diana Santusová által irányított egység szándékosan akadályozni akarja a NAKA munkáját. A sajtóba kiszivárgott információk alapján a Boltív-csoport tagjainak különféle előnyöket ígértek azért cserébe, hogy sikeresen szabotálják Čurilláékat, Santusovának például egy előkelő állást a titkosszolgálatnál.
Michal Aláč
A Boltív-csoport bizonyos szempontból sikerrel is járt. 2021 júniusában kulcsfontosságú ügyiratokat foglaltak le a NAKA nyomozóinál, 2021 szeptemberében pedig letartóztatták a Čurilla-csoport négy tagját, illetve a belső ellenőrzési osztály akkori igazgatóját, Peter Scholtzot. Az akciót arra a gyanúra alapozták, hogy Čurilláék kitalált vádak alapján akarnak eljárást indítani a belső ellenőrzési osztállyal szemben, így visszaélve a hivatali jogkörükkel. A Pozsonyi III. Járásbíróság jóvá is hagyta a gyanúsítottak vizsgálati fogságba helyezését, ám a Pozsony Megyei Bíróság eltörölte a döntést, a nyomozók elleni eljárást pedig alaptalannak nevezte. Ennek ellenére a Főügyészség úgy döntött, folytatni kell az eljárást a NAKA nyomozói ellen, ami még a mai napig sem állt le.
Kaľavský egyébként 2021 szeptembere óta szökésben van. A NAKA meggyanúsította őt azzal, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki, ezzel pedig törvényt szegett. Az egykori nyomozó ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, végül 2022 tavaszán Bosznia-Hercegovinában fogta el a helyi rendőrség. A kiadatása azonban akadályokba ütközött, a bosnyák bíróság menedékkérelemre hivatkozva elutasította a szlovák rendőrség kérését. A Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) nemrégiben 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte az egykori rendőrt, de ő továbbra is Bosznia-Hercegovinában tartózkodik.
A Sme napilap birtokába jutott a Végkifejlet-ügy vádirata, amelyből az látszik, hogy a Michal Aláč által irányított titkosszolgálat mindent megtett azért, hogy Kaľavskýt ne adják ki a szlovák hatóságoknak. Két tanú is azt vallotta, hogy az SIS információkat küldött a bosnyák titkosszolgálatnak, amelyben Kaľavskýt belső politikai harcok áldozatának állították be, egy olyan személynek, aki pusztán bosszúból került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe. Ez a narratíva megegyezik azzal, amelyet Fico a sajtótájékoztatóin állított az egykori nyomozóról.
Az SIS tehát Aláč vezetése alatt nemcsak hogy kidolgozta a már említett titkos jelentést, hanem a külföldi titkosszolgálatoknak is hamis információkat küldhetett.
Az aktuality.sk információi szerint Aláč fontos összekötő szerepet töltött be az SIS és Pčolinský közt, még azután is, hogy az őrizetbe vétele miatt le kellett mondania az igazgatói posztról.
Peter Košč
Hamran István nemrégiben kijelentette, hogy Peter Košč vállalkozó kulcsfontosságú szerepet tölthetett be a NAKA lejáratására létrehozott bűnbandában, ő lehetett a „csoport feje”. Az „X úr”-ként emlegetett vállalkozónak több tanú vallomása alapján is komoly befolyása volt az SIS-en belül, ami nem 2020-ban, hanem még jóval korábban kezdődött. Az, hogy konkrétan dolgozott-e a szlovák titkosszolgálatnak, az aktuality.sk információi szerint nem tisztázott. Eva Mišíková, a férfi védőügyvédje azt mondta, korábban az SIS tanácsadója volt, és dolgozott is a kötelékében, de ezt sem a titkosszolgálat, sem maga Pčolinský nem erősítette meg. Utóbbi annyit elárult, hogy jó kapcsolatot ápolt Koščcsal, viszonyukat barátinak nevezte.
Annyi azonban bizonyos, hogy Košč számos fontos információ tudatában volt a titkosszolgálat működését illetően, sőt, befolyása is lehetett, amit két példa is bizonyít. Az egyik Boris Beňa vallomása, aki azt mondta, Košč 2020 decemberében előre figyelmeztette őt arra, hogy a NAKA le fogja tartóztatni.
Martin Ciriak
A másik példa Martin Ciriak tanúvallomásából ered. Az egykori SIS-ügynök a Végkifejlet-ügy ötödik gyanúsítottja, aki a letartóztatása után elkezdett együttműködni a rendőrséggel. Vallomásában arról is beszélt, hogyan került a titkosszolgálat kötelékébe. Állítása szerint már régóta jó kapcsolatot ápolt Bernard Slobodníkkal, a NAKA pénzügyi osztályának korábbi igazgatójával, aki több korrupciós botránnyal kapcsolatban már vallomást tett. Slobodník valamikor 2016 végén vagy 2017 elején mutatta be Ciriakot Koščnak, akivel mindössze két percig beszélgetett, de a belépési kérelmét mégis szinte azonnal elfogadták a titkosszolgálatnál.
Košč ellen egyébként Beňa is vallott. Elmondása szerint Košč és Pčolinský nagy befolyással volt az SIS működésére. Čurilláék állítólag már 2020-ban is a páros célkeresztjébe kerültek, amikor Košč előállt azzal az információval, hogy a NAKA olyan korábbi akták megnyitását tervezi, amelyek terhelőek lehetnek a vállalkozóra nézve is, hiszen korábban szoros szálak fűzték a Sýkora-maffiabandához. Košč már akkor is hangsúlyozta, hogy kezdjenek el információkat gyűjteni Čurilláékról.
A gyanús vállalkozó 2021 óta szintén szökésben van, egyelőre senki sem tudja, hol tartózkodhat.
A Végkifejlet-ügy keretében öt személy – Vladimír Pčolinský, Ján Kaľavský, Michal Aláč, Peter Košč és Martin Ciriak – ellen indítottak eljárást bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, közfeladati helyzettel való visszaélésnek, valamint az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával.
Az ügynek egy másik szála is van, amely Pčolinský mellett Roman Konečnýt, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatóját érinti, ebben az esetben közfeladati helyzettel való visszaélés miatt folyik az eljárás. Azzal gyanúsítják őket, hogy az NBÚ-ból eltávolítottak bizonyos „nemkívánatos” munkatársakat, illetve részt vehettek a hamis SIS-jelentés kidolgozásában.
A rendőrség továbbá őrizetbe vett két rendőrt, Michal Višvádert és Jozef Khandlt, utóbbi a Boltív-csoport tagja volt.
A Végkifejlet-ügy szereplői
(nar, Denník N, Sme, aktuality.sk)
