Az Adapt Institute nemrég ismertette a legfrissebb kutatását, amelyben a szlovákiai magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálták. Az elemzés kidolgozásában egyebek mellett részt vett a magyarországi Political Capital kutatóintézet és a szlovák AKO közvélemény-kutató ügynökség is. A felmérés során 500 olyan szlovákiai személyt kérdeztek meg, aki a saját bevallása szerint tud magyarul. Ezen belül 84 százalék jól ért és jól is beszél magyar nyelven, míg 16 százalék azt mondta, ugyan ért, de rosszul beszél magyarul. A kutatás során arra is ügyeltek, hogy 15 magyarlakta járásból annyi válaszadót kérdezzenek meg, hogy az arányos legyen az ott élő magyar nemzetiségűek számával. A kutatás az ország magyarul tudó lakosságára nézve további mutatók, így az életkor, iskolázottság stb. tekintetében is reprezentatív.

A felmérésből kiderül, hogy a szlovákiai magyarok, illetve magyarul beszélő személyek legnagyobb része, 63,2 százaléka a hírek tekintetében szlovák nyelvű sajtóorgánumból tájékozódik. Ők legnagyobbrészt a Progresszív Szlovákiára, a Hlasra, a Republikára és a Smerre szavaznak. 8,3 százalék, amelynek nagy része Szövetség- és OĽaNO-szavazó, mondta azt, hogy csak magyar nyelven követi a híreket, 22,8 százalék pedig mindkét nyelven tájékozódik. Az utóbbi csoport jelentős hányada a Szövetség és a Smer szavazója, vagy nem jár választani. 5,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Nyomtatott lapok

A továbbiakban azt vizsgálták, hogy akik magyar nyelvű médiumokat követnek, azok milyen mértékben tájékozódnak azokból. A felmérés szerint a magyar nyelvű televíziókra, a rádiókra, de a nyomtatott sajtóra is igaz, hogy a megkérdezettek legnagyobb része, médiatípusonként 65–92 százaléka nem a hírek miatt fogyasztja azokat. A kutatók szerint minden valószínűség szerint inkább a szórakoztató tartalom miatt követik ezeket a csatornákat, vásárolják ezeket a lapokat. A nyomtatott napilapok esetében a tájékozódás tekintetében az Új Szó áll a magyar nyelvű médiumok között az élen, a szlovákiai magyarok 10,1 százaléka olvassa lapunkat azért, hogy a hírekről tájékozódjon. A kutatás szerint lapunkat elsősorban a Szövetség választói olvassák a hírek miatt, illetve azok, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. A sorban a következő a magyarországi Blikk 0,4 százalékkal. A nyomtatott sajtónál maradva, a magyar hetilapok esetében szinte alig van valaki, aki a magyar nyelvű hírek miatt vásárolja azokat, 92,3 százalék mondta azt, hogy nem ezért veszi ezeket a kiadványokat. Azok körében, akik viszont mégis ezért járatják ezeket a lapokat, az Új Szó testvérlapja, a Vasárnap 4 százalékkal toronymagasan vezet, a második helyezett Delta előtt. Az utóbbi, főleg Komáromra és környékére koncentráló lapot 0,8 százalék olvassa a hírek miatt. A Vasárnapot is elsősorban a Szövetség szavazói járatják. A magyar kormány által több millió euróból fenntartott Magyar 7 hetilapot 0,6 százalék, az Új Nőt 0,6 százalék járatja a hírekért.

Internet, TV, rádió

A kutatás a magyar nyelvű internetes portálokról is érdekes képet ad. Eszerint a megkérdezettek 73,9 százaléka nem ott olvas híreket, ezen túl, a legtöbben, 9,3 százaléknyian a Paramétert, majd a második helyen 7,7 százaléknyian az Új Szó weboldalát, az ujszo.com-ot követik. Ahogy az a táblázatunkból is látszik, a magyar kormánymédia online portáljait (Origo.hu, Híradó.hu, Index.hu, Magyarnemzet.hu) is sokan olvassák a hírek miatt. Míg a magyar kormány által finanszírozott Felvidek.ma 3 százalékon, a magyar kormány narratíváit terjesztő Körkép.sk 2,4 százalékon, a nyomtatott Magyar 7 online változata, a Ma7.sk pedig 2,4 százalékon áll. A komáromi beágyazottságú és Sólymos Lászlóhoz, a Híd elnökéhez köthető Bumm.sk-t 3 százalék, a Denník N magyar projektjét, a Napunk.sk-t pedig 2,6 százalék követi azért, hogy híreket olvasson. A Szövetség választói az összes portál olvasói között jelen vannak, de például lapunk internetes változatát, az ujszo.com-ot OĽaNO-szavazók, míg a magyar kormánymédia hírcsatornáját, a Híradó.hu-t magyar nyelven beszélő és értő Smer-szavazók is követik.

A televíziók esetében, ahogy az a táblázatunkból is látszik, a magyar kormány által irányított médiumok uralkodnak, a szlovákiai magyarok 13,3 százaléka nézni az M1-et a hírek miatt, de a második, a negyedik, ötödik és hatodik helyen is a magyar kormánymédia valamelyik csatornája áll. Érdekes adat, hogy az M1-ből tájékozódó szlovákiai magyarok a Szövetség mellett nagy számban szavaznak a Smerre és a Hlasra is. Ahogy arról az Adapt Institute elemzéséből készített korábbi cikkünkben is írtuk, a magyar kormányhoz közeli magyarországi médiumok Robert Ficót, a Smer elnökét gyakran erős vezetőként, a stabilitás zálogaként ábrázolják, míg a politikai botrányairól egy szót sem írnak. A többi vizsgált televíziós csatorna nézői között is általában Szövetség-szavazókat találunk, de akadnak olyanok is, akik az OĽaNO-val szimpatizálnak.

Hasonló képet mutat a rádióállomások hallgatottsága. Bár a szlovákiai magyarok 78,2 százaléka egyáltalán nem hallgat magyarul híreket rádión, aki mégis, az nagyrészt a magyar kormány által irányított csatornákat követi (Kossuth rádió 6,5%, Retró rádió 6,3%, Petőfi rádió 3,8%). A szlovák közmédia magyar rádióadása, a Pátria rádió 3,4 százalékkal a negyedik helyen van. A kutatás szerint a rádiós híradások követői elsősorban a Szövetség szavazói.

Podcastok, Facebook

A felmérés szerint a szlovákiai magyarok szinte alig tájékozódnak a hírek tekintetében magyar nyelvű podcastokból, magyar influencerek videóiból. Az előbbi kategóriában csak a Paraméter, Friderikusz Sándor és a Fórum Kisebbségkutató Intézet podcastjai értek el kimutatható (egy százalék körüli) eredményt. Az influencerek kategóriájában pedig felbukkan Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Orosz Örsnek, a Szövetség politikusának a neve. A kutatásból az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarok körében a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, 64,4 százalék használja azt rendszeresen. Ezt jócskán lemaradva követi az Instagram, amelynek a megkérdezettek 15,6 százaléka rendszeres felhasználója. A YouTube-ot 6,9 százalék használja közösségi médiaként. 27,5 százalék úgy nyilatkozott, egyáltalán nem használ semmiféle közösségimédia-felületet.