Az alkotmánybíróságként is működő grémium egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében.

Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjámin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.

A bíróság indoklásában kifejtette, hogy az akadályoztatási vagy cselekvőképtelenné nyilvánítási törvénymódosítás „egyértelműen személyre szabott” volt, és ezért a kneszet helytelenül használta hatáskörét, amikor elfogadta a törvénymódosítást.

A kormányzó koalíció a módosítással megpróbálta megakadályozni, hogy a főügyész kinyilvánítsa Benjámin Netanjahu miniszterelnök összeférhetetlenségét az ellene jelenleg is folyó bűnvádi eljárás miatt, és ezért lemondásra kötelezze, ha a vitatott, a jogrendet és a bíróságokat átalakító jogszabályokkal foglalkozik. A törvénymódosítás bírálói azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása hatással lehet a Netanjahu elleni perre, ami összeférhetetlenséget jelent hivatalával.

A jogrendet átalakító törvények ellen január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel százezres tömegtüntetéseken tiltakoztak Izraelben a változtatás ellenzői.