A civilek szerint újabb pofont kaphat a szlovák jogállamiság
2024. 02. 09., p – 14:54
Alig fogadták el a büntető törvénykönyv nagy port kavaró módosítását, a parlament máris egy újabb olyan törvénnyel foglalkozhat, ami a jogvédő szervezetek szerint tovább gyengítheti a korrupció elleni harcot. A lépéseket a nemzetközi szervezetek sem nézik jó szemmel.
A parlament aktuális ülésének napirendjén van a Bejelentővédelmi Hivatallal (ÚOO) kapcsolatos törvény módosítása, amelyet a kormány még decemberben fogadott el. Mivel azonban a büntető törvénykönyv átalakításáról csaknem másfél hónapig vitáztak a képviselők – elsősorban az ellenzék időhúzási stratégiája miatt –, az ÚOO-t érintő változások egyelőre nem kerültek sorra. Most azonban ez megváltozhat, hiszen a büntető törvénykönyv módosítását csütörtök este jóváhagyta a koalíció.
Az új törvény
A hivatal jogköreinek átalakítása szintén a megosztó törvényjavaslatok közé tartozik. A koalíció szerint az ÚOO rosszul működik, ezért mindenképpen változtatni kell a működésén. Zuzana Dlugošová, az intézmény vezetője ezzel nem ért egyet. Lapuknak adott interjújában úgy fogalmazott, a tervezett változások tulajdonképpen szűkítenék a bejelentői státusszal járó jogi védettséget. Azok a személyek kaphatnak ilyen státuszt, akik az ÚOO-nak jelentik, ha a munkahelyükön a hatalommal való visszaélés valamilyen formáját tapasztalják. Dlugošová szerint az is problémás, hogy az új törvénnyel megszüntetnék a korábban kiadott státuszok érvényességét, hiszen ez szembe megy azzal az alapvető elvvel, hogy a jogszabályok nem lehetnek retroaktívak. A hivatalvezető továbbá bírálta azt is, hogy a módosítás után a rendőrök nem részesülhetnének a bejelentői státuszban.
Az előző kormány idején felállt az ún. Bejelentővédelmi Hivatal (Úrad na ochranu oznamovateľov), amely védelmet nyújt azoknak a munkavállalóknak, akik a professzionális környezetükben mutatnak rá valamilyen visszaélésre. A hivatal beleegyezése nélkül nem lehet az érintettet elbocsátani. Ezzel a lehetőséggel éltek a Čurilla-nyomozócsoport rendőrei is, akik a mostani kormánykoalíció befolyásos tagjai ellen indítottak eljárást. A 4. Fico-kormány most azonban egy olyan törvénymódosítást hagyott jóvá, amely jelentősen korlátozná az intézmény által nyújtott védettségi státuszt. A javaslatról Zuzana Dlugošovával, a Bejelentővédelmi Hivatal elnökével beszélgettünk.
Ön szerint miért problematikus a kormány által jóváhagyott törvénymódosítási javaslat?
A javaslat lényegében a bejelentést tevő személyek védelmének jelentős szűkítését tartalmazza. Ez azért problémás, mert olyan feltételeket vezet be, amelyek egyfajta bizonytalanságot jelentenek a jövőbeli bejelentők védelmére nézve. Így elriaszthatja őket attól, hogy megtegyék a bejelentést. Nehezebben hozhatunk majd létre olyan környezetet, amelyben a bejelentőknek nem kell valamiféle bosszútól tartaniuk, hiszen a védett státuszukra vonatkozó szabályok a módosítás értelmében szigorúbbak lesznek. A bejelentést tevő személyeknek nem lesz olyan mértékű jogi bizonyossága, hogy megkapják a védett státuszt. A másik nagyon jelentős intézkedés a már korábban kiadott védett státuszok megsemmisítése. Ezen bejelentők ugyanis a mostani szabályok szerint tették meg ezt a lépést, ezen körülmények között adták meg például a nevüket. Egyes esetekben a munkaadójuk is tud a konkrét személy által tett bejelentésről. Ez ellenkezik azzal az elvvel, hogy a törvények nem lehetnek retroaktívak.
Látja annak lehetőségét, hogy pont ezen retroaktivitás miatt, ez a jogszabályváltozás az Alkotmánybíróság elé kerül?
Azt gondolom, hogy erre van lehetőség. Biztosan vannak olyan személyek, akik mérlegelik, hogy ilyen panasszal forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A jogszabályok értelmében közös indítvány benyújtásával 30 parlamenti képviselő, a kormány, az ombudsman és a köztársasági elnök fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
Kommunikál ön ezen szereplők valamelyikével egy ilyen beadványról?
Egyelőre még nagyon kevés idő telt el a törvényjavaslat bemutatása óta ahhoz, hogy ilyen kommunikáció elindulhasson. Ami azonban nagyon sajnálatos, hogy a javaslat előkészítésébe a mi hivatalunkat nem vonták be, hiszen mi az eddigi működésünkből széles körű tapasztalatra tettünk szert ebben a témában. Végső soron mi is látunk teret arra, hogy a vonatkozó törvényt módosítva jobbak, világosabbak, kiszámíthatóbbak legyenek egyes szabályok. De sajnos nem vontak be minket a javaslat előkészítésébe, így nem marad más lehetőségünk, minthogy utólag véleményezzük azt.
Mit gondol, a kormány miért ilyen tartalommal és ilyen módon fogadta el a módosító javaslatot, mi lehet ezzel a kabinet célja?
A legaggodalmasabbnak a törvényalkotás módját látom, hiszen arról szereztünk tudomást, hogy a módosító javaslatot gyorsított eljárás keretében utalják a parlament elé. Nem látjuk ugyanis, hogy teljesülnének a gyorsított eljárást lehetővé tévő törvényes feltételek. Ilyen lenne, ha a valami alapjaiban fenyegetné a nemzetgazdaságot, vagy az emberi jogokat. Úgy látjuk, egyik ilyen feltétel sem áll fenn. Inkább úgy tűnik, a javaslatban megfogalmazott alapvető változások, így például a rendőrségnek az eddig érvényes védelem alóli kivonása, valamiféle célzottságra, konkrét ügyekbe való beavatkozásra utalnak ahelyett, hogy a bejelentők védelmének valamilyen elveit valósítanák meg.
Hogyan értékeli, hogy a rendőrök a jövőben nem kérhetnének védelmet az ön hivatalától?
Egy jogállamban nem szabadna, hogy a törvényeket egy konkrét ügy miatt változtassák meg, inkább általános szinten kellene mozogniuk, ami kiszámíthatóságot is jelent. Az mindig hiba, és erkölcsi kárral is járhat, ha egy-egy jogszabályt egy konkrét helyzetre, konkrét ügyre szabnak. Azt gondolom, a jelen törvénymódosítás nem is próbálja ezt leplezni. A módosítási javaslatból az következik, hogy a már védelem alatt lévő rendőrök ezen státusza a változás hatálybalépésével megszűnik. Mindez a hivatal célja szempontjából is nagy kár, hiszen egy ilyen módosításnak az lesz a következménye, hogy visszariasztja az esetleges bejelentéstevőket. Az Európai Unió más államaiban a rendőrök számára lényegében elérhető az ilyen védelem. A vita persze szólhat arról, hogy számukra a rendelkezésre álló védelem szintjei magasabbak legyenek-e.
Mit gondol arról, hogy a módosítás értelmében a főügyésznek joga lenne arra, hogy felülbírálja az ön hivatala által adott védett státuszt?
Ennél a pontnál is az előzetes nyilvános diskurzust hiányolom. A törvénymódosításból nem teljesen világos, hogy a védettségi státusz érvényben maradna-e, ha azt a munkáltató megkérdőjelezi. Elvben nem szükségszerű, hogy az ilyen irányú változás teljesen rossz lépés legyen. De nem egészen világos, hogy egy ilyen módosítás mit jelentene a gyakorlatban. Arról sem tudok, hogy maga a Főügyészség nyilatkozott volna ezzel kapcsolatban. Egyszerűen hiányzik az a szakmai párbeszéd, aminek meg kell előznie az ilyen jogszabályok módosítását.
A rendőrök védettségére tavaly már ráfázott a koalíció, hiszen Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter olyan nyomozókat függesztett fel (többek közt az úgynevezett Čurilla-csoport tagjait), akik korábban már megszerezték a bejelentői státuszt. Azzal, hogy a tárcavezető nem tájékoztatta az ÚOO-t a lépéseiről, Dlugošová szerint törvénysértést követett el.
A bíróság döntése értelmében Branko Kišš visszatérhetne az országos rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciójába, mivel az indoklás szerint Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter törvénytelenül járt el a rendőr áthelyezésekor, de mégsem engedték vissza az irodájába.
Az utóbbi hetekben az ellenzéki képviselők és a Čurilla-csoport védőügyvédje, Peter Kubina folyamatosan arra figyelmeztetett, hogy Šutaj Eštok több esetben is törvénysértő módon járt el a rendőrségi vezetők leváltásakor. A belügyminiszter tagadta ezeket az állításokat, szerinte mindig a hatályos törvényekkel összhangban cselekedett.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszterre: az SaS képviselői feljelentették a Főügyészségen, emellett pedig a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatal is felszólalt a praktikái ellen.
Nemrégiben lapunk is beszámolt a rendőrségen zajló elbocsátási folyamatokról: Šutaj Eštok alig foglalta el a miniszteri széket, máris leváltotta Hamran István országos rendőrfőkapitányt és két helyettesét, Peter Juhást, a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának igazgatóját, hat NAKA-s nyomozót pedig felfüggesztett a szolgálat alól. Utóbbiak az úgynevezett Čurilla-csoport tagjai, akik az utóbbi években a Smerhez is köthető korrupció botrányok felderítésén dolgoztak.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter megkezdte az ígért tisztogatást a rendőrségnél: Hamran István országos rendőrfőkapitány menesztése után a helyetteseit is leváltotta, sőt, a Čurilla-csoport tagjait is felfüggesztette.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a frissen kinevezett belügyminiszter gyakorlatilag első intézkedése Hamran István leváltása volt, annak ellenére, hogy a volt országos rendőrfőkapitány előre jelezte, október végén távozik a testület éléről, és civil foglalkozásba kezd.
Šutaj Eštok azonban itt nem állt meg: másnap a belügyminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárcavezető utasítására november 1-től felszámolják az országos rendőrfőkapitány két helyettesi pozícióját, így Branko Kišš és Damián Imre szintén kikerül a testület vezetéséből. Mindkét említett rendőr Hamran közeli munkatársának számított, gyakran részt is vettek a rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóin.
Kiššnek és Imrének egyelőre nem kellett távozniuk a rendőrségtől, a belügyminisztérium tájékoztatása alapján más pozíciókba helyezik át őket, de azt nem pontosították, hogy milyen funkciókról van szó.
Ezzel együtt létrehoznak egy új, migrációért és szolgálatirányításért felelős helyettesi pozíciót is.
Šutaj Eštok továbbá Jozef Masnicát bízta meg a Határ- és Idegenrendészeti Hivatal (ÚHCP) vezetésével. Masnica korábban a besztercebányai határvédelmi egységet irányította.
Az újonnan kinevezett rendőrfőkapitány Rastislav Polakovič lett, aki már 23 éve tevékenykedik a rendőrségnél, és pályafutása alatt több vezető pozícióban is megfordult, közölte a belügyi tárca.
Šutaj Eštok emellett ideiglenesen felfüggesztett hat rendőrt a szolgálat alól. Az úgynevezett Čurilla-csoport tagjairól van szó, akik a rendőrháborúként elhíresült botrány központi szereplői voltak. Javarészt ők tárták fel azokat a korrupciós ügyeket, amelyek a Smer vezetőségét is érintették, éppen ezért Robert Fico, a párt vezetője az utóbbi két évben folyamatosan megkérdőjelezte Čurilláék munkáját. Šutaj Eštok a választási kampány során látványosan átvette a Smer elnökének narratíváját, így a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóinak átmeneti felfüggesztése korántsem mondató meglepő döntésnek.
Az indoklás
A belügyminisztérium azzal magyarázta az intézkedést, hogy a hatályos jogszabályok értelmében átmenetileg fel kell függeszteni azokat a nyomozókat, akik esetében fennáll a törvénysértés megalapozott gyanúja. Čurilláék ellen még 2021-ben indított eljárást a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya, azzal gyanúsítva őket, hogy a korrupciós botrányok feltárása során megpróbálták befolyásolni a nyomozások menetét, például azzal, hogy hamis tanúvallomásokra vettek rá különféle személyeket. A nyomozók egy rövid időre vizsgálati fogságba is kerültek, de a Pozsony Megyei Bíróság végül szabadlábra helyezte őket, az eljárást pedig indokolatlannak nevezték. Ennek ellenére a nyomozás tovább folytatódott, Čurilláék még mindig gyanúsítottak.
Hamran István korábbi országos rendőrfőkapitány – aki végig kiállt a NAKA nyomozói mellett – erre a bírósági döntésre hivatkozva nem függesztette fel őket a szolgálat alól, és nyíltan arról beszélt, hogy a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya koholt vádak alapján indított eljárást.
A közelgő parlamenti választás fényében egyre aktuálisabb kérdéssé válik, hogy az új kormány hatalomra kerülésével várhatók-e tisztogatások a rendőrség élén. Hamran István országos rendőrfőkapitányt a jövőjéről, a migrációs helyzetről és az aktuális korrupciós botrányokról kérdeztük.
Az idei választási kampány hajrájának egyik legfontosabb témája az utóbbi hetekben kiéleződött migrációs helyzet lett. A Smer képviselői már napok óta a magyar–szlovák határ lezárását követelik, annak ellenére, hogy ön nemrégiben kijelentette, a rendőrségnek erre nincsen kapacitása. Robert Fico folyamatosan egy rendkívüli parlamenti ülés megnyitásáért lobbizik, de az eddigi összes próbálkozása kudarcba fulladt. A volt miniszterelnök szerint azonban a helyzet már tarthatatlan. Valóban ekkora a baj, vagy pusztán pánikkeltésről van szó, és Fico ebből akar politikai tőkét kovácsolni?
A választáshoz közeledve már teljesen egyértelmű, hogy Ficóék ebből is kampánytémát akartak kreálni, és ez sikerült is nekik. Természetesen a helyzet nem annyira bonyolult, mint ahogy azt a smeres képviselők előadják, bár hozzá kell tenni, hogy valóban vannak problémák, nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában. Ebben az évben eddig több mint 30 ezer menekült lépett be az országba, de egyikük sem maradt itt. Ahogy kézhez kapják a tartózkodási igazolást, már mennek is tovább. Megjegyezném, kifejezetten ezért a dokumentumért jönnek, amit korábban még a Fico-kormány hagyott jóvá, és most nem akarták eltörölni. Ez pedig komplikálja az állampolgárok mindennapjait, illetve a mi munkánkat is, hiszen újabb és újabb erőforrásokat kell felszabadítanunk, hogy ellenőrizni tudjuk a határokat. A becslések alapján még körülbelül 10 ezer bevándorló érkezhet, de feltehetően közülük sem marad senki Szlovákiában, hiszen a céljuk elsősorban Németország. Amikor EU-s szinten folytatunk tárgyalásokat, a legtöbb tagország irigyli a helyzetünket, hiszen mi nem vagyunk célország. Látjuk, hogy mi van az olaszországi Lampedusa szigetén, ahol pár nap alatt mintegy tízezren érkeztek. Ott valóban tarthatatlan a helyzet. Ami pedig az itteni határellenőrzést illeti, az jelenleg kivitelezhetetlen és egyébként is teljesen értelmetlen. Megpróbálkoztak vele a csehek, az osztrákok, a magyarok, és a menekültek így is mindenhol átjutottak a határon. Emellett pedig a határvédelem százmilliókba kerülne. Szerintem ez az ország sokkal jobban is tudná hasznosítani ezt az összeget, mintsem hogy olyanba fektessük az anyagi forrásokat, aminek nincs értelme.
Az országos rendőrfőkapitány, Hamran István szerint lehetetlen lezárni a határt, ahogy azt a Smer követeli. Ficóék szerint ugyanis, az illegális határátlépések megfékezése érdekében, ötvenméterenként rendőrt kellene állítani a magyar-szlovák határra.
Hamran a szerdai sajtótájékoztatóján élesen bírálta Robert Ficót, a Smer elnökét, amiért a korábbi miniszterelnök a szlovák-magyar határ lezárását követelte. Fico szerint akár ötvenméterenként kellene a határon rendőröknek állnia, hogy elejét vegyék a határsértéseknek. Hamran szerint ez azonban lehetetlenség, hiszen ha a határfolyókat ebből ki is vonják, akkor is az 517 kilométeres zöldhatáron és a határátkelőkön egyszerre összesen 10 345 rendőrnek kellene szolgálatot teljesítenie. Ahhoz pedig, hogy kétfős járőrökben, váltásban, éjjel-nappal a határon tudjanak állni, összesen 113 795 rendőrre lenne szükség. Szlovákiában, az adminisztratív feladatokat ellátó és a vezető beosztású tisztekkel együtt, valamivel több mint 20 ezer rendőr és nagyjából 15 ezer katona szolgál. Hamran szerint a szlovák-magyar határ lezárása óriási költségekkel is járna. A rendőrkapitány azt is elmondta, a menekülteket törvényesen nem tudják letartóztatni, de erre egyébként a megfelelő kapacitásokkal sem rendelkeznek. A hatóságoknak ugyanis 30 ezer személyt kellett volna már őrizetbe venniük, miközben az erre szolgáló létesítményekben 500 hely van. Hamran a helyzet megoldását a schengeni határok jobb őrzésében látja.
A rendőrkapitány a korábbi kijelentését pontosítva elmondta, a menekültek regisztrálása és átvilágítása során nem két terroristát találtak, hanem két olyan személyt, aki szerepelt azon nemzetközi adatbázisokban, amelyekben azokat a személyeket tartják nyilván, akikkel kapcsolatban valamilyen gyanú felmerül. „A sajtóban ez nagyon szerencsétlen megfogalmazásban jelent meg, mi szerint terroristákat fogtunk. Nem, nem terroristákat fogtunk, hanem olyan személyeket azonosítottunk, akikkel kapcsolatban a schengeni övezet valamelyik országa azt tüntette fel a schengeni adatbázisban vagy az INTERPOL adatbázisában, hogy valamilyen kapcsolatuk lehet terrorszervezetekkel” – magyarázta a rendőrfőkapitány. Hamran aláhúzta, nagyon alaposan ellenőrzik az illegális határátlépést elkövető személyeket. Ezt egyébként a szerdai kormányülés után Ódor Lajos miniszterelnök is megerősítette.
Hamran újra kiemelte, a menekültek a Smer-kormány által bevezetett igazolás miatt is Szlovákián keresztül próbálnak meg Nyugat-Európába jutni. „Emiatt a szerencsétlen nyomtatvány miatt az illegális migráció egyharmada Szlovákia felé fordult” – mondta. A rendőrfőnök szerint meg kell változtatni azt a törvényt, amely a rendőrséget ezen dokumentum kiadására kötelezi. Ahogy arról beszámoltunk, az erről szóló rendkívüli parlamenti ülés megnyitását a Smer is elutasította. Hamran ezt sajnálatosnak nevezte, ahogy Ódor is bírálatot fogalmazott meg emiatt. „Még örülnek is annak a helyzetnek, amely a migráció kapcsán kialakult” – mondta az igazolás témájával kapcsolatban a kormányülés után a miniszterelnök arra utalva, hogy a parlamenti pártok, köztük a Smer nem járult hozzá a vonatkozó törvénymódosításhoz. „Hiszen rioagathatják az embereket és gyűlöletet szíthatnak” – mondta Ódor. Hozzátette, mivel az igazolás kiadását a parlament nem törölte el, nekik most nincs más választásuk, minthogy az erre szolgáló kapacitásokat megnöveljék. Arról is beszélt, hogy az egyes helyeken összegyűlt menekülteket igyekeznek szétosztani az ellátóközpontok között, így nem egy-egy helyen nem torlódnak fel.
A rendőrség vezetésének sajtótájékoztatóján Damián Imre rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta, az országba érkező menekültek eddig semmilyen törvénysértést nem követtek el. Azzal, a sajtó által is felkapott esettel kapcsolatban, amikor a rendőröknek figyelmeztető lövéseket kellett leadniuk, kiemelte, a járőrnek nem a menekültek, hanem az embercsempész miatt kellett fegyvert használnia. A főkapitány-helyettes szerint míg a rendőrök arra törekszenek, hogy növeljék a lakosság biztonságérzetét, egyes politikusok pont olyan kijelentéseket tesznek, amelyek ebből a szempontból ártalmasak. A rendőrség vezetése azt is visszautasítja, hogy a jelenlegi helyzetet a koronavírus-járvány idején alkalmazott határzárhoz hasonlítsák. Akkor ugyanis a rendőrség abból indult ki, hogy a polgárok együttműködnek a hatóságokkal, ezért még csak az összes határátkelőt sem őrizték.
A Smer, élén Ficóval, szerda délelőtt tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentették, ha a kormány nem zárja le azonnal, akkor egy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, ahol erre köteleznék a kabinetet. Azzal példálóztak, hogy a koronavírus-járvány idején is lezárták a határátkelőket. Fico szerint a hivatalnokkormány szervezett bűnözői csoportként működik, hiszen a menedékkérők nyugat felé tartó útját segíti. A Saska (korábban SaS) már jelezte, nem támogatja az ülés megtartását.
Az illegális határátlépések megnövekedett számával kapcsolatos hír, hogy a szerdai ülésén a kormány feloldotta a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli állapotot, amely eddig lehetetlenné tette, hogy bizonyos határsértőket kiutasítsanak az országból. Ennek ellenére a jövőben is csak azokat lehet kiutasítani, akik nem háború által sújtott országból jöttek. Az ország területére a zöldhatáron keresztül most érkező menedékkérők közel mindegyike szíriainak vallja magát, a közel-keleti országban pedig háború dúl.
A Híd a Smernek a határ lezárására vonatkozó követelésével kapcsolatban kijelentette, nem támogatják ezt a lépést. „Ficoék ötlete csak a határ mentén élő emberek, főleg a Magyarországra naponta ingázó szlovákiai magyarok életét keserítené meg” – teszik hozzá, és így folytatják: „Ha a menekülteket a kerítés és a magyar hatóságok a 250 kilométer hosszú szerb-magyar határon nem tudják megállítani, hogyan akarja R. Fico vagy R. Sulík hermetikusan lezárni a 650 km-es szlovák-magyar zöldhatárt, ahol még kerítés sincs? Erre se pénz, se posztó.” A Smer követelését politikai képmutatásnak, populizmusnak tartják, szerintük is a schengeni határok, vagyis a szerb-magyar határszakasz megerősítése jelenti a valódi megoldást.
Ettől függetlenül az emberek nyugtalanok. A közösségi médiában és az olvasói visszajelzéseinkben is olyan véleményekkel találkoztam, hogy a határ menti településeken az emberek félnek, este nem mernek kimenni az utcára. Megalapozatlannak tartja ezt a félelmet?
Fontos leszögezni, hogy a menekültek nem agresszívek, nem követtek el egyetlen bűncselekményt sem az ország területén. Egyetlen kihágást jegyeztünk, egy csokoládélopást, amiről utólag kiderült, hogy pusztán félreértés történt, mivel az egyik menekült rosszul használta az elektronikus kasszát az egyik boltban. A probléma az, hogy a politikusaink egy jelentős része ijesztgeti az embereket, ahogy említettem, kampánytémát csinálnak belőle, folyamatosan erről beszélnek. Nekünk sajnos nehéz ezzel bármit is kezdeni, nem tarthatunk minden nap sajtótájékoztatót, de azt üzenném az állampolgároknak, hogy ezek az emberek egyelőre nem követtek el bűncselekményt. Tudják, hogy nem is követhetnek el semmit, mert akkor a rendőrség azonnal közbelépne, és letartóztatnák őket. Ők viszont villámgyorsan el akarják hagyni Szlovákiát, miután kézhez kapták a Ficóék által jóváhagyott nyomtatványt.
Mi a garancia arra, hogy a bevándorlók közül senki sem bűnöző vagy terrorista? Ki tudja szűrni ezt a rendőrség?
A balkáni útvonalon mi vagyunk az egyetlen ország, amely ellenőrzi őket a schengeni, illetve az Interpol-adatbázisban. Emellett ujjlenyomatot veszünk, lefotózzuk és kihallgatjuk őket tolmács segítségével. Ezért is tart ilyen sokáig az ellenőrzés nálunk, máshol nincs ilyen komplex folyamat.
Ön szerint mikor enyhülhet a helyzet? Szinte biztos, hogy a választásig már nem születik megoldás a szlovák kormány és a parlament részéről.
Szerintem ezt sem a mostani, sem bármelyik jövőbeli kormány nem tudja megoldani. Egy 655 kilométeres határszakaszt egyszerűen nem tudunk ellenőrzés alá vonni. Nemrégiben ki is számoltuk, hogy a hermetikus lezáráshoz 114 ezer rendőrre lenne szükség, ennyi pedig sosem lesz ebben az országban. A külső schengeni határokat lehetne közös erővel lezárni, de ez is nagyon húzós, hiszen több ezer kilométerről beszélünk, és ehhez nincs elegendő rendőr az egész Európai Unióban. Az lenne a valódi megoldás, ha azokban az országokban oldanák meg a helyzetet, ahonnan a menekültek elindulnak, tehát Szíriában és más észak-afrikai országokban. Tudjuk, hogy ott az utóbbi időben földrengések és árvizek sújtottak, illetve háborúk dúlnak, így érhető, hogy az emberek menekülnek. Sokan már családegyesítés céljából utaznak Németországba, amit abból is látunk, hogy a menekültek között sok a kisgyermek.
Tárgyalnak esetleg a magyar hatóságokkal a határvédelem megerősítéséről?
A magyar hatóságokkal folyamatosan egyeztetünk, ők próbálnak nekünk segíteni, de sajnos saját maguk sem képesek megfelelően kezelni a helyzetet. A szerb–magyar határvonalon magas kerítés van, elektromos feszültséggel, mozgás- és nyomásérzékelőkkel, továbbá drónokat is bevetnek, ennek ellenére is nehezen tartható a helyzet. És ezen a vonalon csak 175 kilométerről beszélünk, akkor mégis hogyan akarunk mi 655 kilométert megvédeni? A migránsok egyébként maguk is úgy nyilatkoztak, hogy kifejezetten a nyomtatvány miatt jönnek, mert azt hiszik, hogy ennek köszönhetően jogosulttá válnak arra, hogy az uniós tagállamok területén tartózkodjanak. Ezt a nyomtatványt azonban csak nálunk ismerik el.
Ha a szlovák törvényhozás elfogadna egy javaslatot a nyomtatvány eltörléséről, ön szerint csökkenne az országra nehezedő nyomás?
A kezdeti számok azt mutatták, hogy az osztrák útvonalon haladók több mint egyharmada csakis a nyomtatvány miatt indult el Szlovákia felé. Ők valóban azt hiszik, hogy ennek a dokumentumnak köszönhetően szabadon tartózkodhatnak az egész EU területén, és sajnos gyakran nehéz elmagyarázni nekik, hogy ez nem így van, hiszen sokan nem beszélnek közös nyelvet a rendőrökkel. Feltételezhető, hogy amíg a nyomtatvány marad, addig továbbra is sokan jönnek majd Szlovákia felé.
Térjünk át az aktuális politikai és korrupciós botrányokra. Kedden érkezett a hír, hogy a Vírus-akció keretében a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) 17 személyt vett őrizetbe egy, a katonai hírszerzést érintő gazdasági bűncselekmény gyanújával, három-négy héttel ezelőtt pedig hatalmas port kavart a Végkifejlet-ügy, ami a rendőrháborúként elhíresült botrány folytatásának tekinthető. Az önt bíráló politikusok, közülük is leginkább Robert Fico azzal érvel, hogy szándékosan a választási kampányra időzítették ezeket az akciókat, és ezzel akarják tönkretenni a Smert, egyúttal pedig befolyásolni a választás eredményét.
Szögezzük le, hogy ezekben az ügyekben nem most, hanem tavaly és tavalyelőtt kezdtünk el nyomozni. A Végkifejlet-üggyel kapcsolatban hangsúlyoznám, hogy ha Maroš Žilinka főügyész nem nyúlt volna bele a nyomozás menetébe – és mondjuk ki, jogellenesen, hiszen ezt alátámasztotta az Alkotmánybíróság döntése is –, akkor nem került volna sor ekkora időveszteségre. Az egész nyomozást újra kellett kezdenünk. Ha a főügyész akkor nem akadályozza a munkánkat, elképzelhető, hogy a rendőrség részéről már fél vagy akár egy évvel ezelőtt is lezárult volna az ügy. A saját időhúzásuknak köszönhetik, hogy a választásig elhúzódott a nyomozás. A Vírus-akció kapcsán pedig kiemelném, hogy néhány tanút a külföldi szervek hallgattak ki a mi kérésünkre, és ezek a kihallgatások még júliusban is zajlottak. A vádirat maga 82 oldal, amit fel is kellett dolgozni, tehát teljesen természetes, hogy csak mostanra sikerült ilyen szakaszba hozni az ügyet.
A választási kampányba akar beszállni és az ellenzéknek ártani a Különleges Ügyészség és a Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) – reagált Robert Fico, a Smer elnöke arra, hogy mások mellett büntetőeljárás indult a katonai hírszerzés két korábbi igazgatója ellen.
Hamran István országos rendőrfőkapitány keddi sajtótájékoztatóját Fico politikai indíttatásúnak tartja. „Ez egy kétéves ügy, miért kellett kilenc nappal a választás előtt sajtótájékoztatóját tartani róla és az ellenzéket támadni. Miért nem lehetett megtartani október 1-jén, a választás után” – mondta Fico. A történteket a büntetőjoggal való visszaélésnek tartja, szerinte a cél, hogy az ellenzék ellen mozgósítsanak.
Fico szerint rendkívül kényes ügyről van szó, amely a titkosszolgálatok korábbi működésével függ össze. „Fogalmam sincs, miről szól ez az ügy” – jegyezte meg.
A NAKA 16 személy és két jogi személy ellen indított eljárást a Vírus fedőnevű akció keretében. A gyanúsítottak között van Ľubomír S. és Ján B., a katonai hírszerzés két korábbi igazgatója.
A gyanú szerint 2013 és 2020 között legalább 74 millió eurós kár keletkezett a katonai hírszerzésnél a védelmi technológiai berendezések beszerzésének túlárazása miatt.
Vagyis azt állítja, hogy a rendőrség munkáját nem befolyásolja a parlamenti választás időpontja?
Nekünk nincs olyan naptárunk, amelybe bele vannak írva a kulcsfontosságú politikai események. Ha lenne, akkor a rendőrség politikai befolyás alatt állna, ilyenről pedig jelenleg nincs szó. Egyébként megdöbbentő számomra, hogy a felsorolt ügyeken dolgozó nyomozókat korábban a legjobbra értékelték a NAKA-n belül, ma pedig ugyanezek a személyek már toxikusnak számítanak. Pusztán azért, mert elkezdtek olyan botrányok után nyomozni, amelyek bizonyos politikusok számára nagyon kényelmetlenek, őket is érintik. Ezeket a folyamatokat azonban el kellett kezdeni. Mit kellene csinálnunk? Tétlenül nézni, ahogy fennáll a gyanú, hogy elloptak 74 millió eurót? Ebből akár két kórházat is fel lehetett volna építeni. Ne feledjük, volt olyan időszak, amikor a rendőrség nem foglalkozott olyan ügyekkel, amelyeknek politikai vetülete volt. Akkor az emberek ezt kifogásolták. Most, hogy a rendőrség végre kifejezetten hatékonyan dolgozik – amit alátámaszt azt is, hogy 42 személyt már jogerősen elítélt a bíróság –, az a baj, hogy a választás előtt is akciókat hajtunk végre.
A Vírus-akció kapcsán kedden úgy fogalmazott, hogy a nyomozás még nem zárult le teljesen. Elképzelhető, hogy a szálak tovább vezetnek majd a katonai hírszerzés vezetésénél? Gondolok itt elsősorban a 2013 és 2020 között hivatalban lévő védelmi miniszterekre, Martin Glváčra és Peter Gajdošra.
Ezzel kapcsolatban nem nagyon szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy a gyanú alapján több tízmillió euró tűnt el a közbeszerzési eljárásoknál. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy azok a politikusok, akik a védelmi tárcát vezették, nem vették észre, hogy ilyen mértékben megdézsmálták a költségvetést. De hogy mi lesz a nyomozás végeredménye, azt jelenleg nem tudom megmondani.
A rendőrség kedden, a Vírus fedőnevű akció keretében 17 személyt vett őrizetbe, akik mind részesei lehettek a Katonai Hírszerzésnél zajló állítólagos gazdasági bűncselekményeknek. A gyanúsítottak között vannak magas beosztású tisztviselők és befolyásos vállalkozók is.
Az akció részleteiről Hamran István országos rendőrfőkapitány számolt be. Elmondta, 2013 és 2020 között komoly gazdasági bűncselekményekre kerülhetett sor a Katonai Hírszerzésnél, amelyekben a szervezet korábbi igazgatói, Ján Balciar és Ľubomír Skuhra is részt vehettek.
Az üggyel már a Speciális Ügyészség (ÚŠP) is foglalkozik, pénzmosás, valamint hűtlen kezelés gyanúja miatt indítottak eljárást. Ondrej Repa, az ÚŠP ügyésze közölte, az említett időszakban a Katonai Hírszerzésnél több közbeszerzési eljárást is végrehajtottak, amelyek során külföldi cégektől mintegy 200 millió euró értékben kellett volna vásárolniuk bizonyos védelmi technológiákat. Az ügyész hangsúlyozta, a pénzügyi tranzakciót az adófizetők pénzéből, közhasznú célok érdekében kellett volna lebonyolítani. Az üzletek azonban egy szlovákiai közvetítő cégen keresztül zajlottak, amely jóval alacsonyabb összegért, a kikiáltott ár körülbelül feléért vásárolhatta meg a technológiákat. Az így fennmaradó összeg azonban nem folyt vissza az államkasszába, hanem eltűnt, a gyanú szerint különféle magánszemélyek és cégek számláin végezte. Repa hozzátette, több száz oldalnyi banki kivonatot és dokumentumot vizsgáltak át, hogy felfedjék a pénzügyi tranzakciók útját.
Hamran szerint az államnak okozott kár meghaladhatja a 74 millió eurót. A rendőrség az akció során 101 titkosított dokumentumot, 326 ezer eurónyi készpénzt, több millió eurós számlákat, pozsonyi és prágai ingatlanokat, befektetési aranyat és egy üveg skót whiskyt is lefoglalt, amelynek az értéke elérheti a 26 ezer eurót. A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, nincsenek meglepődve, hogy 2013 és 2020 között ilyen pénzügyi tranzakciókra kerülhetett sor a védelmi minisztériumnál (amely alá a Katonai Hírszerzés is tartozik), hiszen ebben az időszakban a tárca irányítása a smeres Martin Glváč, valamint az SNS által jelölt Peter Gajdoš kezében volt.
„A rendőrség illetékes osztálya semmit sem észlelt ezekből a bűntettekből, hiszen a vezető politikusok kijelentették, hogy a legfelsőbb szinteken nincsen semmilyen korrupció”
– fogalmazott Hamran.
A szereplők
Az ügyben több tisztviselő érintett, köztük a Katonai Hírszerzés egykori igazgatói, Ľubomír Skuhra és Ján Balciar is. Előbbi az 1990-es években már a Szlovák Információs Szolgálatnál (SIS) dolgozott, a Denník N információi szerint részt vett abban a titkosszolgálati akcióban is, amely során Svájcban meg akarták találni az ifjabb Michal Kováč elrablásával kapcsolatos ügy koronatanúját, Fegyveres Oszkárt.
Skuhra később, 2006-ban, az első Smer-kormány idején a Katonai Védelmi Hírszerzés (VOS) igazgatója lett, majd 2013-ban, amikor a VOS összeolvadt a Katonai Hírszerző Szolgálattal (VSS), és létrejött a Katonai Hírszerzés (VS), annak is az élére került. A VS-t 2016-ig vezette, majd az Smer–SNS–Híd kormány megalakulása után háttérbe húzódott. Skuhrával kapcsolatban már akkor is felmerült a gazdasági bűncselekmények gyanúja, amikor a VOS élén állt, de a rendőrség akkor a szőnyeg alá söpörte az ügyet.
Ján Balciar tábornok korábban a rendőrségnél dolgozott, majd Skuhrához hasonlóan szintén a VOS-ben helyezkedett el. A VS vezetését 2016-ban vette át, majd végül 2020-ban saját maga kérvényezte a menesztését. Balciar gyanús vagyonáról az aktuality.sk is beszámolt. A portál szerint mintegy 20 ingatlant birtokol, többek közt Rimaszombatban, az Alacsony-Tátrában és Horvátországban is, amelyek értéke jócskán meghaladja azt, amit a hírszerzési fizetéséből megengedhetne magának.
Žilinka barátja
Az ügyben továbbá gyanúsítottként szerepel Michal Gučík színészből lett vállalkozó is, aki 2010 és 2012 között a TA3 hírtelevízió vezérigazgatója volt. A vállalkozó állítólag több szálon kötődik a legmagasabb politikai körökhöz. A Denník N szerint még Ján Slota pártelnöksége alatt került közel az SNS-hez, később pedig Andrej Danko tanácsadójaként is dolgozott. Emellett személyesen ismeri Peter Pellegrinit (Hlas), aki 2020-ban megfordult nála a vereknyei otthonában. A találkozóval kapcsolatban Gučík azt mondta, mindössze személyesen akart gratulálni az egykori kormányfőnek a születésnapja alkalmából, ezért invitálta be a házába.
Emellett jó barátja Maroš Žilinkának is. A főügyész ezt saját maga is beismerte a nyilvános meghallgatásán. Gučík letartóztatásával kapcsolatban azonban az aktuality.sk portálnak úgy reagált, már három éve nem beszélt a vállalkozóval, nem tartják a kapcsolatot.
Titkosított információk
Hamran István országos rendőrfőkapitány a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a nyomozás során a rendőrség szorosan együttműködött az Állami Számvevőszékkel (NKÚ), amely szintén próbálta feltárna a hírszerzésnél zajló gazdasági ügyletek hátterét. Az NKÚ munkáját azonban nagyban nehezítette, hogy a hírszerzésnél zajló közbeszerzések titkosítottak, és nem jutottak hozzá a kért információkhoz, ezért is fordultak a hatóságokhoz. Ondrej Repa, a Speciális Ügyészség (ÚŠP) ügyésze szintén megerősítette, hogy a hírszerzés nem volt együttműködő, és még azoknak a rendőröknek sem akartak hozzáférést biztosítani a titkosított adatokhoz, akik jogosultak lennének rájuk.
Fico reagált
Robert Fico, a Smer elnöke a botrány kapcsán úgy reagált, az ÚŠP és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) ezzel az akcióval is bizonyította, a valódi célja, hoy beavatkozzon a közelgő választás eredményébe és tönkretegye a Smert.
„Ez az ügy két évre nyúlik vissza, miért kell éppen a választás előtt az ellenzéket támadni? Miért nem lehetett október elsején bejelenteni?”
– tette fel a kérdést a Smer elnöke.
Megjegyezte, a történteket a büntetőjoggal való visszaélésnek, illetve az ellenzék elleni mozgósításnak tartja.
Magával a botránnyal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, egy rendkívül érzékeny ügyről van szó, amely a hírszerzés korábbi működésével függ össze, de egyébként nem tudja pontosan, hogy mi történt.
A Végkifejlet-ügyről az utóbbi három hétben viszonylag kevés információt lehetett hallani. Milyen szakaszban van az eljárás?
Továbbra is zajlik a nyomozás. A kollégáim hallgatják ki a tanúkat, gyűjtik a bizonyítékokat.
Tehát ez azt jelenti, hogy a következő hetekben még nem számít vádemelésre?
A NAKA eredményei arról árulkodnak, hogy a nyomozók nem szokták húzni az ügyeket. Abban a pillanatban, hogy eljutnak a lehetséges vádemelés stádiumába, azonnal küldik is a javaslatot az ügyésznek. Hogy ez hetek vagy hónapok kérdése, én nem tudom megítélni, de bízom abban, hogy mindkét említett ügy esetében a közeljövőben lezárul a nyomozás.
Alig egy hónappal a parlamenti választás előtt a kampány legfontosabb témája a rendőrháború lett, amely több mint két évvel ezelőtt tört ki a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) és a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya közt. A NAKA nyomozása jelenleg abba az irányba mutat, hogy a fegyveres erők hatalmi harcába belefolyt a Szlovák Titkosszolgálat (SIS), a politika, sőt, befolyásos vállalkozók is. A rendőrség által nyilvánosságra hozott, valamint a sajtóba kiszivárgott információk alapján bemutatjuk, hogyan is működhetett az állítólagos bűnbanda, amely megkísérelte ellehetetleníteni a Čurilla-csoport munkáját.
A sajtóban csak rendőrháborúként emlegetett botrány egy rendkívül szövevényes ügy, amely a nemzetbiztonsági szervek mellett több szálon kötődik a politikai és a vállalkozói körökhöz.
A botrány kezdetei tulajdonképpen a 2020-as parlamenti választásig nyúlnak vissza, amikor a Robert Fico által vezetett Smer 8 évnyi kormányzás után ellenzékbe került. Az ország irányítását átvevő Igor Matovič (OĽaNO) a választási kampányát egyértelműen a korrupció elleni harcra építette fel, amelynek központjában a smeres politikusok által elkövetett állítólagos lopások és csalások álltak. Matovič azt hangoztatta, ha kormányra kerülnek, „eloldozzák a rendőrség megkötött kezét”, és végre szabadon nyomozhatnak a Ficóék által elkövetett bűntettek után, már nem lesz senki, aki akadályozza a munkájukat.
A Smer elnöke már akkor is azzal védekezett, hogy Matovič szándékosan tönkre akarja tenni az ellenzéket, és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy nyomást gyakoroljon a rendőrségre, sőt, beültesse saját embereit a vezetői pozíciókba, akiknél aztán leadhatja a politikai megrendeléseket. Fico egyébként a mai napig ezt a verziót ismételgeti.
Az előzmények
Pár hónappal az OĽaNO választási győzelme után úgy is tűnt, hogy a rendőrség valóban komoly erőket mozgósított a korábbi politikai botrányok feltárása érdekében. Szinte hetente érkeztek hírek újabb és újabb rendőrségi akciókról, amelyek során korábbi, magas beosztású tisztviselőket vett őrizetbe a NAKA. Példaként említhetjük a Tisztítótűz-ügyet (Očistec), amelyben a szálak egészen Tibor Gašparig, a korábbi országos rendőrfőkapitányig vezetnek, akit még Robert Kaliňák volt smeres belügyminiszter ültetett be a pozíciójába. A vádirat alapján több magas beosztású rendőr is végrehajtotta azokat a parancsokat, amelyeket a Smerhez több szálon is kötődő Norbert Bödör nyitrai vállalkozó adott ki nekik, legyen szó akár bizonyos ügyek eltussolásáról, akár a párt politikai ellenfeleinek lejáratásáról.
Több korábbi magas rangú rendőrt vett őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) csütörtökön reggel a Tisztítótűz elnevezésű akció keretein belül – köztük van Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitány és Peter Hraško, a NAKA volt vezetője is. Bűnszervezet alapításával, fenntartásával és támogatásával vádolják őket.
Tibor Gašpar, Peter Hraško, Bernard Slobodník és Róbert Krajmer mellett csütörtökön hajnalban, illetve reggel őrizetbe vették az SIS korábbi, lehallgatásokért felelős osztályvezetőjét, Marián Zetochát is, aki csak nemrégiben hagyta ott a titkosszolgálatot, valamint Martin Fleischert, a belügyminisztérium gazdasági osztályának korábbi vezetőjét is.
Jana Tökölyová ügyészségi szóvivő elmondása szerint a Tisztítótűz elnevezésű akció során őrizetbe vett személyek ellen egyebek mellett bűnszervezet alapítása és támogatása, valamint korrupció és hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt indult eljárás – ám részleteket nem árult el.
Az Aktuality és a Denník N szerint emellett ugyanezekkel bővült a Norbert Bödör (Gašpar rokona, Marián Kočner egyik legközelebbi embere) és Pavel Vorobjov (Zetocha rokona, korábbi rendőr, aki az újságírók megfigyelésében volt érdekelt) elleni vádak sora is.
Énekesmadarak
Az ügy sajtóinformációk szerint összefügg az Isten malmai elnevezésű NAKA-akcióval, mely során letartóztatták Ľudovít Makót, a Pénzügyi Felügyelet bűnüldözési osztályának korábbi igazgatóját – Makó a pozsonyi Takáč-maffia egyik segítője volt, és végül együttműködött a rendőrséggel, védett tanú szeretne lenni. Vallomásának következtében kattant a bilincs Dušan Kováčik különleges ügyész csuklóján is nemrégiben.
De nemcsak Ľudovít Makó nyelve eredt meg – a most őrizetbe vett Bernard Slobodník is úgy döntött, együttműködik a rendőrséggel, és néhány napja hosszú vallomást tett az ügyészségen. Slobodník védőügyvédje Daniel Lipšic volt, aki a sajtónak megerősítette, hogy ügyfele teljes mértékben együtt fog működni a nyomozókkal. Lipšic később bejelentette, nem védi tovább Slobodníkot, mert az új ügyben ő is a sértettek közé tartozik, ugyanis a feltételezett bűnözői csoport őt is megfigyelte.
A különleges ügyészséget ugyanakkor szerdán Tibor Gašpar is megjárta – méghozzá azért, mert feljelentést tett Bernard Slobodník és néhány más ember ellen, úgy tudja ugyanis, hogy személyének kriminalizálását készítették elő. A Denník N megemlíti: korábban hasonló taktikát választott Norbert Bödör is, mikor tudomást szerzett róla, hogy őrizetbe akarják venni Ján Kuciak meggyilkolásával kapcsolatban – akkor önként jelentkezett a rendőrségen, és feltételezhető, hogy épp Dušan Kováčik volt az, aki kiszivárogtatta, hogy rendőrségi akció készül ellene. Ám Kováčik mindezt tagadja.
A törvény szava
„Az, hogy ma bilincsben állítottak elő kihallgatásra több korábbi magas rangú rendőrségi tisztségviselőt, komoly jelzés, hogy a velük kapcsolatos, a sajtóban régóta tárgyalt gyanú releváns volt” – közölte Zuzana Čaputová államfő az őrizetbe vételekkel kapcsolatban. Hozzátette, a törvény előtti egyenlőség a jogállam lényeges részét képezi. A legerősebb kormánypárt, az OĽaNO úgy reagált, a rendőrség depolitizálásával egyre jobban feltárul a „mi embereink” korrupt rendszere, és szurkolnak a hatóságoknak.
Veronika Remišová, a Za Ľudí elnöke szerint a rendőrség és a NAKA volt vezetőinek előállítása erősíti a gyanút, hogy a rendőrség csúcsvezetése hosszú évekig kiválasztott csoportokat, és a „mi embereinket” szolgálta és védte.
A Transparency International Tibor Gašpar rendőrségi tevékenységét vette górcső alá: Facebook-posztjuk szerint a volt főkapitány hivatal ideje alatt egyetlen politikus sem került börtönbe korrupció miatt, és mindössze hat régiós politikust ítéltek feltételes szabadságvesztésre. Rámutatnak, hogy a korrupciós ügyek elkövetőinek mindössze 6 százaléka kapott letöltendő börtönbüntetést, és csak az esetek 9 százalékában volt 5000 eurónál magasabb a kenőpénz. Ezzel szemben a bíróság elé került ügyek 48 százaléka 100 eurónál alacsonyabb kenőpénzről szól.
Fico dühöng
Tibor Gašpar Robert Fico kormányainak idején volt a rendőrség első embere – a Smer elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóját „A jogállam széthullása Szlovákiában” címen hirdette meg.
A korábbi kormányfő a kamerák előtt arról beszélt, hogy Gašpar őrizetbe vétele politikai megrendelésre történt, és szerinte ezt az is alátámasztja, hogy az Aktuality.sk újságírói előre tudtak az akcióról. Felszólította ezért Peter Kovařík megbízott rendőrfőkapitányt, hogy „tegyen rendet” a rendőrségen, mert nem fordulhat elő, hogy egy rendőrségi akció helyszínén televíziós stábok várakozzanak.
A Smer elnöke élesen támadta az újságírókat, és többször hangoztatta, nem tudja, miért vették őrizetbe Gašparékat, de tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Kijelentette, Szlovákiában megszűnt a jogállam, és olyan, mintha az 50-es években élnénk – véleménye szerint egy-két hónap múlva az újságírókra is lecsap majd az államhatalom. „Amit ezekkel az emberekkel csinálnak, az vár önökre is nemsokára” – jelentette ki.
Fico különösen dühösen reagált arra az újságírói kérdésre, nem tarte attól, hogy a letartóztatási hullám őt is eléri. „Mondja meg, miért? Elégtételt kérek. Mondja meg, miért lennék én a soron következő?” – kérdezte, és kikérte magának a stílust.
(Denník N, Aktuality.sk, fm)
A rendőrháborút közvetlenül elindító akció azonban egy másik botrányhoz és egy másik párthoz kapcsolódik.
Vladimír Pčolinský
A NAKA 2020 decemberében a Júdás-akció keretében őrizetbe vette az SIS korábbi igazgatóhelyettesét, Boris Beňát. A titkosszolgálat élén akkoriban Vladimír Pčolinský állt, akit Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett be a székébe. Beňa a letartóztatása után rövidesen elkezdett együttműködni a hatósággal. Vallomást tett, amelyben azt állította, hogy Pčolinský 40 ezer euró kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos ügyvédtől és vállalkozótól, amiért cserébe az SIS szemet hunyt Kollár kétes ügyletei fölött.
Pčolinský ugyan tagadta a vádakat, ennek ellenére a rendőrség 2021 márciusában elfogta és vizsgálati fogságba helyezte. Ekkor vette át a titkosszolgálat vezetését Michal Aláč, a Sme rodina másik jelöltje, akit Zuzana Čaputová köztársasági elnök hétfőn ideiglenesen felfüggesztett a szolgálat alól.
Öt hónappal később, 2021 augusztusában Maroš Žilinka főügyész helyettese, Jozef Kandera a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította a Pčolinský ellen zajló eljárást, aki ennek eredményeként szabadlábra került. Žilinka hivatalát számos bírálat érte a döntés miatt, különös tekintettel arra, hogy éppen a Sme rodina jelölte őt a főügyészi posztra.
Hatalmas felháborodást váltott ki Maroš Žilinka főügyész csütörtöki sajtótájékoztatója, melyen csak maréknyi újságíró vehetett részt. A főügyész állítja, nincs miért magyarázkodnia, a koalíciós képviselők azonban felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt napok eseményei miatt.
Maroš Žilinka főügyész csütörtökön ismertette a Főügyészség álláspontját Vladimír Pčolinský és Jaroslav Haščák ügyében. A sajtótájékoztatóra azonban csak néhány újságírót hívtak meg, akiktől kellemetlen kérdésekre számítottak, azokat kizárták az épületből.
Žilinka a nyilvános meghallgatásán azt ígérte, ha a képviselők bizalmat szavaznak neki és megválasztják főügyésznek, akkor átlátható és korrekt módon vezeti majd az ország egyik legfontosabb intézményét. A csütörtöki sajtótájékoztató alapján azonban az ígért változás nem jött el: elődjeinél is arrogánsabban nyilatkozott. A DenníkN, az Aktuality.sk és a Sme újságírói nem léphettek be az ügyészség sajtótermébe, később ezt a korlátozott kapacitással indokolták.
Žilinkát a kormánypártok, az államfő és civil szervezetek is felszólították, ismertesse az érveket, mi alapján ejtette a vádakat a titkosszolgálat volt vezetőjével, továbbá Haščákkal és más személyekkel szemben. A főügyész sértődötten bírálta a politikusokat és a médiát, amiért számon kéri rajta az egyébként politikailag érzékeny ügyek feltárását. Kikérte magának, hogy anélkül kommentálják a döntést, hogy ismerik a határozat tartalmát. Kategorikusan elutasította, hogy politikusok befolyásolják döntéseit. „Nem vagyok senki csatlósa” – jelentette ki és hozzátette: egyes politikusok visszaélnek a témával. Elsősorban Zuzana Čaputová államfő bírálatát tartja helytelennek, de támadóan nyilatkozott Veronika Remišováról (Za ľudí) is, aki szerinte nem képes rendet csinálni a saját pártjában, ezért inkább a Főügyészségre tereli a figyelmet. A Főügyészség tevékenységével kapcsolatban rendkívüli koalíciós tanácsot kezdeményezett a legkisebb kormánypárt vezetője.
A Főügyészség kedden két fontos döntésről tájékoztatott, Jaroslav Haščák ellen ejtették a Gorillaüggyel kapcsolatos vádakat – konkrétan a kompromittáló hangfelvétellel való üzletelés kapcsán vizsgált ügyet zárták le anélkül, hogy a bíróság dönthetett volna az ügyben. A másik ügyben Žilinka helyettese, Jozef Kandera döntése alapján ejtették a Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen felhozott korrupciós vádakat. A Főügyészség arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás törvénytelen módon zajlott, és a rendőrség, valamint az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítékokkal alátámasztani a vizsgálat megalapozottságát.
A 363-as paragrafus
A főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa alapján dönthet úgy, hogy megszakít egy eljárást, ha az törvénytelenül zajlik. Žilinka hangsúlyozta, az ő feladata az, hogy maradéktalanul betartsa a törvényt, és nem engedi, hogy a politikusok vagy a média képviselői nyomást gyakoroljanak rá a döntéshozatal során. Emlékeztetett, a parlamentben 132 képviselő szavazott neki bizalmat, majd leszögezte, ő nem „a társadalom megtisztítására és az oligarchák elleni harcra” esküdött fel, hanem az Alkotmányra és a törvények betartására.
A vitatott paragrafus egyes szakértők szerint túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Žilinka azonban ezzel nem ért egyet, és hatalmi beavatkozásnak minősítené, ha a parlament megszüntetné ezt az intézményt. „A Főügyészségből statiszta válna, melynek van autója, szolgálati telefonja és titkárnője” – mondta, majd azzal érvelt, egyáltalán nem ritka eset, hogy törvénytelenséget észlelnek és ejtik a vádakat. 2021-ben 48 ilyen javaslat volt, közülük kilencszer megszakították az eljárást. „Senkinek nem tartozom és nem vagyok senki csatlósa. A politikusok közül senkivel nem kommunikálok a szakmai kérdéseken kívül. Ezért határozottan kikérem magamnak, hogy elintéztem volna Vladimír Pčolinský, a titkosszolgálat volt vezetőjét ért vádak elvetését” – mondta emelt hangon.
A történtek miatt összeül a koalíciós tanács is, ugyanis Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke azt akarja, hogy töröljék a jogrendből a vitatott paragrafust. Hasonló lépést szorgalmazna a párt igazságügyi minisztere, Mária Kolíková is.
Az újságírókat bírálta
Žilinka bírálta a politikusokat és az újságírókat, amiért nem vártak türelmesen az indoklás nyilvánosságra hozásáig. Szerdán Kandera a DenníkN kérdésére még azt válaszolta, a dokumentumban benne van minden tudnivaló, ezért már nem fog további nyilatkozatot tenni az ügyben. Csütörtökön azonban az SaS és a Za ľudí is magyarázatot és transzparens választ követelt a Főügyészségtől.
A politikusok közül többen élesen kritizálták Žilinkát, amiért a sajtótájékoztatón nem vehetett részt mindenki, aki szeretett volna. Ondrej Dostál (SaS) szégyennek nevezte Žilinka lépését, és állítása szerint megszegte a sajtótörvényt. Az OĽaNO szintén elítélte, hogy a főügyész nem adott teret az újságíróknak.
Az említett öthónapos időszakban, tehát 2021 márciusa és augusztusa között érte el a rendőrháború a tetőpontját, amelyhez nagyban hozzájárult a Sme rodina aktív politikai tevékenysége is. 2021 májusában Kollár a parlament elé terjesztette az SIS titkosított jelentését, amely arról szólt, hogy a NAKA nyomozói állítólag szándékosan befolyásolják bizonyos nyomozások menetét.
Erről a jelentésről pár nappal ezelőtt Hamran István országos rendőrfőkapitány azt állította, hogy hamis információkat tartalmaz, és ezzel akarták lejáratni az úgynevezett Čurilla-csoport tagjait, akik például a Tisztítótűz-ügy feltárásán is dolgoztak.
Ján Kaľavský
2021 májusa egy másik szempontból is jelentős: Ján Kaľavský, a NAKA egykori nyomozója ekkor kezdett el együttműködni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának Boltív-fedőnevű (Oblúk) akciócsoportjával, amelyet hivatalosan azzal a céllal hoztak létre, hogy Čurilláék állítólagos piszkos módszereire fényt derítsenek. Kaľavský azt állította, hogy a korábbi kollégái szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait, hogy bizonyos politikai szereplőket lejárassanak. Javarészt a Takáč-banda nevű maffiacsoportot érintő ügyekről beszélt, akiket Čurilláék sikeresen felszámoltak, és már elkezdtek együttműködni a hatóságokkal, vallomásokat téve magas beosztású rendőrök ellen is. Kaľavský ekkoriban egyfajta kettős ügynök szerepébe került: lehallgatókészülékeket szerelt fel Čurilláék irodáiban, hogy így szerezhessenek terhelő bizonyítékokat ellenük.
Ezek a hangfelvételek, illetve az átirataik nem tisztázott módon Robert Ficóéknál kötöttek ki. A Smer elnöke a sajtótájékoztatóin gyakran ezekre hivatkozva, illetve ezekből idézve próbálja lejáratni a NAKA nyomozóit.
Ebben az időszakban azonban a Čurilla-csoport is megkezdte a terhelő bizonyítékok összegyűjtését a Boltív-csoporttal szemben, azzal a gyanúval, hogy a Diana Santusová által irányított egység szándékosan akadályozni akarja a NAKA munkáját. A sajtóba kiszivárgott információk alapján a Boltív-csoport tagjainak különféle előnyöket ígértek azért cserébe, hogy sikeresen szabotálják Čurilláékat, Santusovának például egy előkelő állást a titkosszolgálatnál.
Michal Aláč
A Boltív-csoport bizonyos szempontból sikerrel is járt. 2021 júniusában kulcsfontosságú ügyiratokat foglaltak le a NAKA nyomozóinál, 2021 szeptemberében pedig letartóztatták a Čurilla-csoport négy tagját, illetve a belső ellenőrzési osztály akkori igazgatóját, Peter Scholtzot. Az akciót arra a gyanúra alapozták, hogy Čurilláék kitalált vádak alapján akarnak eljárást indítani a belső ellenőrzési osztállyal szemben, így visszaélve a hivatali jogkörükkel. A Pozsonyi III. Járásbíróság jóvá is hagyta a gyanúsítottak vizsgálati fogságba helyezését, ám a Pozsony Megyei Bíróság eltörölte a döntést, a nyomozók elleni eljárást pedig alaptalannak nevezte. Ennek ellenére a Főügyészség úgy döntött, folytatni kell az eljárást a NAKA nyomozói ellen, ami még a mai napig sem állt le.
Kaľavský egyébként 2021 szeptembere óta szökésben van. A NAKA meggyanúsította őt azzal, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki, ezzel pedig törvényt szegett. Az egykori nyomozó ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, végül 2022 tavaszán Bosznia-Hercegovinában fogta el a helyi rendőrség. A kiadatása azonban akadályokba ütközött, a bosnyák bíróság menedékkérelemre hivatkozva elutasította a szlovák rendőrség kérését. A Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) nemrégiben 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte az egykori rendőrt, de ő továbbra is Bosznia-Hercegovinában tartózkodik.
A Sme napilap birtokába jutott a Végkifejlet-ügy vádirata, amelyből az látszik, hogy a Michal Aláč által irányított titkosszolgálat mindent megtett azért, hogy Kaľavskýt ne adják ki a szlovák hatóságoknak. Két tanú is azt vallotta, hogy az SIS információkat küldött a bosnyák titkosszolgálatnak, amelyben Kaľavskýt belső politikai harcok áldozatának állították be, egy olyan személynek, aki pusztán bosszúból került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe. Ez a narratíva megegyezik azzal, amelyet Fico a sajtótájékoztatóin állított az egykori nyomozóról.
Az SIS tehát Aláč vezetése alatt nemcsak hogy kidolgozta a már említett titkos jelentést, hanem a külföldi titkosszolgálatoknak is hamis információkat küldhetett.
Az aktuality.sk információi szerint Aláč fontos összekötő szerepet töltött be az SIS és Pčolinský közt, még azután is, hogy az őrizetbe vétele miatt le kellett mondania az igazgatói posztról.
Peter Košč
Hamran István nemrégiben kijelentette, hogy Peter Košč vállalkozó kulcsfontosságú szerepet tölthetett be a NAKA lejáratására létrehozott bűnbandában, ő lehetett a „csoport feje”. Az „X úr”-ként emlegetett vállalkozónak több tanú vallomása alapján is komoly befolyása volt az SIS-en belül, ami nem 2020-ban, hanem még jóval korábban kezdődött. Az, hogy konkrétan dolgozott-e a szlovák titkosszolgálatnak, az aktuality.sk információi szerint nem tisztázott. Eva Mišíková, a férfi védőügyvédje azt mondta, korábban az SIS tanácsadója volt, és dolgozott is a kötelékében, de ezt sem a titkosszolgálat, sem maga Pčolinský nem erősítette meg. Utóbbi annyit elárult, hogy jó kapcsolatot ápolt Koščcsal, viszonyukat barátinak nevezte.
Annyi azonban bizonyos, hogy Košč számos fontos információ tudatában volt a titkosszolgálat működését illetően, sőt, befolyása is lehetett, amit két példa is bizonyít. Az egyik Boris Beňa vallomása, aki azt mondta, Košč 2020 decemberében előre figyelmeztette őt arra, hogy a NAKA le fogja tartóztatni.
Martin Ciriak
A másik példa Martin Ciriak tanúvallomásából ered. Az egykori SIS-ügynök a Végkifejlet-ügy ötödik gyanúsítottja, aki a letartóztatása után elkezdett együttműködni a rendőrséggel. Vallomásában arról is beszélt, hogyan került a titkosszolgálat kötelékébe. Állítása szerint már régóta jó kapcsolatot ápolt Bernard Slobodníkkal, a NAKA pénzügyi osztályának korábbi igazgatójával, aki több korrupciós botránnyal kapcsolatban már vallomást tett. Slobodník valamikor 2016 végén vagy 2017 elején mutatta be Ciriakot Koščnak, akivel mindössze két percig beszélgetett, de a belépési kérelmét mégis szinte azonnal elfogadták a titkosszolgálatnál.
Košč ellen egyébként Beňa is vallott. Elmondása szerint Košč és Pčolinský nagy befolyással volt az SIS működésére. Čurilláék állítólag már 2020-ban is a páros célkeresztjébe kerültek, amikor Košč előállt azzal az információval, hogy a NAKA olyan korábbi akták megnyitását tervezi, amelyek terhelőek lehetnek a vállalkozóra nézve is, hiszen korábban szoros szálak fűzték a Sýkora-maffiabandához. Košč már akkor is hangsúlyozta, hogy kezdjenek el információkat gyűjteni Čurilláékról.
A gyanús vállalkozó 2021 óta szintén szökésben van, egyelőre senki sem tudja, hol tartózkodhat.
A Végkifejlet-ügy keretében öt személy – Vladimír Pčolinský, Ján Kaľavský, Michal Aláč, Peter Košč és Martin Ciriak – ellen indítottak eljárást bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, közfeladati helyzettel való visszaélésnek, valamint az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával.
Az ügynek egy másik szála is van, amely Pčolinský mellett Roman Konečnýt, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatóját érinti, ebben az esetben közfeladati helyzettel való visszaélés miatt folyik az eljárás. Azzal gyanúsítják őket, hogy az NBÚ-ból eltávolítottak bizonyos „nemkívánatos” munkatársakat, illetve részt vehettek a hamis SIS-jelentés kidolgozásában.
A rendőrség továbbá őrizetbe vett két rendőrt, Michal Višvádert és Jozef Khandlt, utóbbi a Boltív-csoport tagja volt.
A Végkifejlet-ügy szereplői
(nar, Denník N, Sme, aktuality.sk)
Az időzítés mellett a politikusok másik gyakori kritikája, hogy az eljárások mindössze a tanúk vallomásain alapulnak, akik bármit képesek bevallani azért, hogy enyhébb büntetést kapjanak. Mit reagál erre? Vannak valamiféle tárgyi bizonyítékok például a Végkifejlet-ügyben?
Ez egyszerűen nem igaz. Értem, hogy Robert Fico miért mondja ezt, próbál védekezni, de akkor mivel magyarázza azt, hogy már 42 személyt elítélt a bíróság? Főként olyan személyekről beszélünk, akik az ő miniszterelnöksége idején kerültek tisztviselői pozíciókba. Bűnösnek látták őket a nyomozóink, az ügyészség, és a bíróság is, első- és másodfokon egyaránt. Ha a bizonyítékaink meggyőzik a bírókat, az véleményem szerint egészen jó bizonyítvány arról, hogy a nyomozóink tisztességes és precíz munkát végeznek.
Azért azt tegyük hozzá, hogy Fico általában azokkal az ügyekkel kapcsolatban hozza fel a tárgyi bizonyítékok hiányát, amelyeknél még nem született bírósági döntés, például a Tisztítótűz-ügyben, vagy akár az említett Végkifejlet-ügyben.
Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az ügyek is bíróság elé kerülnek majd, mert erősek a bizonyítékaink.
Tehát akkor ki tudja jelenteni, hogy nemcsak a tanúk vallomásaira alapoztak.
Így van, nem csak a tanúvallomások alapján indítottunk eljárást.
Szintén a Végkifejlet-ügyhöz kapcsolódik, hogy a jelenleg külföldön tartózkodó Ján Kaľavskýt, akit nem jogerősen ugyan, de elítélt a bíróság, nem adják ki a bosnyák hatóságok. A sajtóban megjelent információk alapján ebben az is szerepet játszik, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) hamis információkat küldött a bosnyák titkosszolgálatnak, és úgy állították be Kaľavskýt, mintha egy politikai bosszú áldozata lenne. Ha bebizonyosodik, hogy ez valóban igaz, akkor ez mit mond el az SIS működéséről?
Szerintem ez mindent elmond róla. Figyelembe véve az SIS toxikus múltját, nem mondhatnám, hogy a működésük makulátlan. Láttunk már példát emberrablási ügyekre, kényelmetlen tanúk felrobbantására, elég csak megnézni az ifjabb Michal Kováč elrablásával kapcsolatos botrányt. Ez az újabb ügy pedig csak megerősíti, hogy a titkosszolgálaton belül valami nincs rendben. Az SIS ügynökei elég hatékonyan léptek fel a NAKA nyomozóival szemben is. Gondolok itt arra a jelentésre, amelyet még 2021-ben küldtek a parlament elé, és amelyben a Čurilla-csoport nyomozóit próbálták lejáratni, csak azért, mert elkezdtek nyomozni a politikusokat érintő ügyek után. Ezen jelentés alapján kezdett el vizsgálódni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya is, amely aztán az egész rendőrháborút megalapozta. Čurilláék előzetes letartóztatásba is kerültek, és mondjuk ki nyíltan, koholt vádak alapján. Ezt nem csak én állítom, a bíróság másodfokon egyértelműen kimondta, hogy az ügyiratban egyetlen olyan bizonyíték sem szerepel, amely arra utalna, hogy a nyomozók ferdítettek az eljárás során. A korábban említett főügyészi döntés is a Čurilla-csoport munkáját akadályozta, amelyről aztán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jogtalan volt. Azt hiszem, hogy ezek alapján lassacskán összeáll a kép. Ha az állampolgárok tisztán akarnak látni ebben az ügyben, azt ajánlom nekik, hogy nézzék meg a bírósági döntéseket. Azok alapján látni fogják, ki melyik oldalon áll.
Juraj Šeliga (Demokraták), a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának tagja kijelentette, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) hamis információkat küldött a bosnyák hatóságoknak a Végkifejlet-ügy szereplőivel kapcsolatban.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) Végkifejlet (Rozuzlenie) fedőnevű akciójával kapcsolatban a szálak egészen Bosznia-Hercegovináig érnek. A feltételezett bűnszervezet – amelynek feladata a NAKA nyomozóinak lejáratása lehetett – egyik tagja, Ján Kaľavský ugyanis elmenekült az igazságszolgáltatás elől, és a bosnyák hatóságoknál kérvényezte a menedékjogi státusz megszerzését. Bár a Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) idén júliusban 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte a NAKA egykori nyomozóját, a bosnyák fél egyelőre nem adta ki a férfit Szlovákiának.
Abban, hogy Kaľavský még mindig Bosznia-Hercegovinában van, a sajtó értesülései szerint nagy szerepe lehetett az SIS-nek, amely a bosnyák titkosszolgálatnak küldött jelentésében állítólag áldozati szerepben tüntette fel a férfit, aki ellen a NAKA bosszúhadjáratot folytat, illetve azt állították, hogy az egész ügy mögött politikai szálak húzódnak. Az SIS két korábbi igazgatója, Vladimír Pčolinský és Michal Aláč (utóbbit alig egy hete függesztette fel az Ódor-kabinet) ellen szintén eljárás zajlik a Végkifejlet-ügyben, a gyanú szerint ők is részese lehettek az említett bűnszervezetnek.
Alig egy hónappal a parlamenti választás előtt a kampány legfontosabb témája a rendőrháború lett, amely több mint két évvel ezelőtt tört ki a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) és a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya közt. A NAKA nyomozása jelenleg abba az irányba mutat, hogy a fegyveres erők hatalmi harcába belefolyt a Szlovák Titkosszolgálat (SIS), a politika, sőt, befolyásos vállalkozók is. A rendőrség által nyilvánosságra hozott, valamint a sajtóba kiszivárgott információk alapján bemutatjuk, hogyan is működhetett az állítólagos bűnbanda, amely megkísérelte ellehetetleníteni a Čurilla-csoport munkáját.
A sajtóban csak rendőrháborúként emlegetett botrány egy rendkívül szövevényes ügy, amely a nemzetbiztonsági szervek mellett több szálon kötődik a politikai és a vállalkozói körökhöz.
A botrány kezdetei tulajdonképpen a 2020-as parlamenti választásig nyúlnak vissza, amikor a Robert Fico által vezetett Smer 8 évnyi kormányzás után ellenzékbe került. Az ország irányítását átvevő Igor Matovič (OĽaNO) a választási kampányát egyértelműen a korrupció elleni harcra építette fel, amelynek központjában a smeres politikusok által elkövetett állítólagos lopások és csalások álltak. Matovič azt hangoztatta, ha kormányra kerülnek, „eloldozzák a rendőrség megkötött kezét”, és végre szabadon nyomozhatnak a Ficóék által elkövetett bűntettek után, már nem lesz senki, aki akadályozza a munkájukat.
A Smer elnöke már akkor is azzal védekezett, hogy Matovič szándékosan tönkre akarja tenni az ellenzéket, és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy nyomást gyakoroljon a rendőrségre, sőt, beültesse saját embereit a vezetői pozíciókba, akiknél aztán leadhatja a politikai megrendeléseket. Fico egyébként a mai napig ezt a verziót ismételgeti.
Az előzmények
Pár hónappal az OĽaNO választási győzelme után úgy is tűnt, hogy a rendőrség valóban komoly erőket mozgósított a korábbi politikai botrányok feltárása érdekében. Szinte hetente érkeztek hírek újabb és újabb rendőrségi akciókról, amelyek során korábbi, magas beosztású tisztviselőket vett őrizetbe a NAKA. Példaként említhetjük a Tisztítótűz-ügyet (Očistec), amelyben a szálak egészen Tibor Gašparig, a korábbi országos rendőrfőkapitányig vezetnek, akit még Robert Kaliňák volt smeres belügyminiszter ültetett be a pozíciójába. A vádirat alapján több magas beosztású rendőr is végrehajtotta azokat a parancsokat, amelyeket a Smerhez több szálon is kötődő Norbert Bödör nyitrai vállalkozó adott ki nekik, legyen szó akár bizonyos ügyek eltussolásáról, akár a párt politikai ellenfeleinek lejáratásáról.
Több korábbi magas rangú rendőrt vett őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) csütörtökön reggel a Tisztítótűz elnevezésű akció keretein belül – köztük van Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitány és Peter Hraško, a NAKA volt vezetője is. Bűnszervezet alapításával, fenntartásával és támogatásával vádolják őket.
Tibor Gašpar, Peter Hraško, Bernard Slobodník és Róbert Krajmer mellett csütörtökön hajnalban, illetve reggel őrizetbe vették az SIS korábbi, lehallgatásokért felelős osztályvezetőjét, Marián Zetochát is, aki csak nemrégiben hagyta ott a titkosszolgálatot, valamint Martin Fleischert, a belügyminisztérium gazdasági osztályának korábbi vezetőjét is.
Jana Tökölyová ügyészségi szóvivő elmondása szerint a Tisztítótűz elnevezésű akció során őrizetbe vett személyek ellen egyebek mellett bűnszervezet alapítása és támogatása, valamint korrupció és hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt indult eljárás – ám részleteket nem árult el.
Az Aktuality és a Denník N szerint emellett ugyanezekkel bővült a Norbert Bödör (Gašpar rokona, Marián Kočner egyik legközelebbi embere) és Pavel Vorobjov (Zetocha rokona, korábbi rendőr, aki az újságírók megfigyelésében volt érdekelt) elleni vádak sora is.
Énekesmadarak
Az ügy sajtóinformációk szerint összefügg az Isten malmai elnevezésű NAKA-akcióval, mely során letartóztatták Ľudovít Makót, a Pénzügyi Felügyelet bűnüldözési osztályának korábbi igazgatóját – Makó a pozsonyi Takáč-maffia egyik segítője volt, és végül együttműködött a rendőrséggel, védett tanú szeretne lenni. Vallomásának következtében kattant a bilincs Dušan Kováčik különleges ügyész csuklóján is nemrégiben.
De nemcsak Ľudovít Makó nyelve eredt meg – a most őrizetbe vett Bernard Slobodník is úgy döntött, együttműködik a rendőrséggel, és néhány napja hosszú vallomást tett az ügyészségen. Slobodník védőügyvédje Daniel Lipšic volt, aki a sajtónak megerősítette, hogy ügyfele teljes mértékben együtt fog működni a nyomozókkal. Lipšic később bejelentette, nem védi tovább Slobodníkot, mert az új ügyben ő is a sértettek közé tartozik, ugyanis a feltételezett bűnözői csoport őt is megfigyelte.
A különleges ügyészséget ugyanakkor szerdán Tibor Gašpar is megjárta – méghozzá azért, mert feljelentést tett Bernard Slobodník és néhány más ember ellen, úgy tudja ugyanis, hogy személyének kriminalizálását készítették elő. A Denník N megemlíti: korábban hasonló taktikát választott Norbert Bödör is, mikor tudomást szerzett róla, hogy őrizetbe akarják venni Ján Kuciak meggyilkolásával kapcsolatban – akkor önként jelentkezett a rendőrségen, és feltételezhető, hogy épp Dušan Kováčik volt az, aki kiszivárogtatta, hogy rendőrségi akció készül ellene. Ám Kováčik mindezt tagadja.
A törvény szava
„Az, hogy ma bilincsben állítottak elő kihallgatásra több korábbi magas rangú rendőrségi tisztségviselőt, komoly jelzés, hogy a velük kapcsolatos, a sajtóban régóta tárgyalt gyanú releváns volt” – közölte Zuzana Čaputová államfő az őrizetbe vételekkel kapcsolatban. Hozzátette, a törvény előtti egyenlőség a jogállam lényeges részét képezi. A legerősebb kormánypárt, az OĽaNO úgy reagált, a rendőrség depolitizálásával egyre jobban feltárul a „mi embereink” korrupt rendszere, és szurkolnak a hatóságoknak.
Veronika Remišová, a Za Ľudí elnöke szerint a rendőrség és a NAKA volt vezetőinek előállítása erősíti a gyanút, hogy a rendőrség csúcsvezetése hosszú évekig kiválasztott csoportokat, és a „mi embereinket” szolgálta és védte.
A Transparency International Tibor Gašpar rendőrségi tevékenységét vette górcső alá: Facebook-posztjuk szerint a volt főkapitány hivatal ideje alatt egyetlen politikus sem került börtönbe korrupció miatt, és mindössze hat régiós politikust ítéltek feltételes szabadságvesztésre. Rámutatnak, hogy a korrupciós ügyek elkövetőinek mindössze 6 százaléka kapott letöltendő börtönbüntetést, és csak az esetek 9 százalékában volt 5000 eurónál magasabb a kenőpénz. Ezzel szemben a bíróság elé került ügyek 48 százaléka 100 eurónál alacsonyabb kenőpénzről szól.
Fico dühöng
Tibor Gašpar Robert Fico kormányainak idején volt a rendőrség első embere – a Smer elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóját „A jogállam széthullása Szlovákiában” címen hirdette meg.
A korábbi kormányfő a kamerák előtt arról beszélt, hogy Gašpar őrizetbe vétele politikai megrendelésre történt, és szerinte ezt az is alátámasztja, hogy az Aktuality.sk újságírói előre tudtak az akcióról. Felszólította ezért Peter Kovařík megbízott rendőrfőkapitányt, hogy „tegyen rendet” a rendőrségen, mert nem fordulhat elő, hogy egy rendőrségi akció helyszínén televíziós stábok várakozzanak.
A Smer elnöke élesen támadta az újságírókat, és többször hangoztatta, nem tudja, miért vették őrizetbe Gašparékat, de tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Kijelentette, Szlovákiában megszűnt a jogállam, és olyan, mintha az 50-es években élnénk – véleménye szerint egy-két hónap múlva az újságírókra is lecsap majd az államhatalom. „Amit ezekkel az emberekkel csinálnak, az vár önökre is nemsokára” – jelentette ki.
Fico különösen dühösen reagált arra az újságírói kérdésre, nem tarte attól, hogy a letartóztatási hullám őt is eléri. „Mondja meg, miért? Elégtételt kérek. Mondja meg, miért lennék én a soron következő?” – kérdezte, és kikérte magának a stílust.
(Denník N, Aktuality.sk, fm)
A rendőrháborút közvetlenül elindító akció azonban egy másik botrányhoz és egy másik párthoz kapcsolódik.
Vladimír Pčolinský
A NAKA 2020 decemberében a Júdás-akció keretében őrizetbe vette az SIS korábbi igazgatóhelyettesét, Boris Beňát. A titkosszolgálat élén akkoriban Vladimír Pčolinský állt, akit Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett be a székébe. Beňa a letartóztatása után rövidesen elkezdett együttműködni a hatósággal. Vallomást tett, amelyben azt állította, hogy Pčolinský 40 ezer euró kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos ügyvédtől és vállalkozótól, amiért cserébe az SIS szemet hunyt Kollár kétes ügyletei fölött.
Pčolinský ugyan tagadta a vádakat, ennek ellenére a rendőrség 2021 márciusában elfogta és vizsgálati fogságba helyezte. Ekkor vette át a titkosszolgálat vezetését Michal Aláč, a Sme rodina másik jelöltje, akit Zuzana Čaputová köztársasági elnök hétfőn ideiglenesen felfüggesztett a szolgálat alól.
Öt hónappal később, 2021 augusztusában Maroš Žilinka főügyész helyettese, Jozef Kandera a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította a Pčolinský ellen zajló eljárást, aki ennek eredményeként szabadlábra került. Žilinka hivatalát számos bírálat érte a döntés miatt, különös tekintettel arra, hogy éppen a Sme rodina jelölte őt a főügyészi posztra.
Hatalmas felháborodást váltott ki Maroš Žilinka főügyész csütörtöki sajtótájékoztatója, melyen csak maréknyi újságíró vehetett részt. A főügyész állítja, nincs miért magyarázkodnia, a koalíciós képviselők azonban felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt napok eseményei miatt.
Maroš Žilinka főügyész csütörtökön ismertette a Főügyészség álláspontját Vladimír Pčolinský és Jaroslav Haščák ügyében. A sajtótájékoztatóra azonban csak néhány újságírót hívtak meg, akiktől kellemetlen kérdésekre számítottak, azokat kizárták az épületből.
Žilinka a nyilvános meghallgatásán azt ígérte, ha a képviselők bizalmat szavaznak neki és megválasztják főügyésznek, akkor átlátható és korrekt módon vezeti majd az ország egyik legfontosabb intézményét. A csütörtöki sajtótájékoztató alapján azonban az ígért változás nem jött el: elődjeinél is arrogánsabban nyilatkozott. A DenníkN, az Aktuality.sk és a Sme újságírói nem léphettek be az ügyészség sajtótermébe, később ezt a korlátozott kapacitással indokolták.
Žilinkát a kormánypártok, az államfő és civil szervezetek is felszólították, ismertesse az érveket, mi alapján ejtette a vádakat a titkosszolgálat volt vezetőjével, továbbá Haščákkal és más személyekkel szemben. A főügyész sértődötten bírálta a politikusokat és a médiát, amiért számon kéri rajta az egyébként politikailag érzékeny ügyek feltárását. Kikérte magának, hogy anélkül kommentálják a döntést, hogy ismerik a határozat tartalmát. Kategorikusan elutasította, hogy politikusok befolyásolják döntéseit. „Nem vagyok senki csatlósa” – jelentette ki és hozzátette: egyes politikusok visszaélnek a témával. Elsősorban Zuzana Čaputová államfő bírálatát tartja helytelennek, de támadóan nyilatkozott Veronika Remišováról (Za ľudí) is, aki szerinte nem képes rendet csinálni a saját pártjában, ezért inkább a Főügyészségre tereli a figyelmet. A Főügyészség tevékenységével kapcsolatban rendkívüli koalíciós tanácsot kezdeményezett a legkisebb kormánypárt vezetője.
A Főügyészség kedden két fontos döntésről tájékoztatott, Jaroslav Haščák ellen ejtették a Gorillaüggyel kapcsolatos vádakat – konkrétan a kompromittáló hangfelvétellel való üzletelés kapcsán vizsgált ügyet zárták le anélkül, hogy a bíróság dönthetett volna az ügyben. A másik ügyben Žilinka helyettese, Jozef Kandera döntése alapján ejtették a Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen felhozott korrupciós vádakat. A Főügyészség arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás törvénytelen módon zajlott, és a rendőrség, valamint az ügyészség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítékokkal alátámasztani a vizsgálat megalapozottságát.
A 363-as paragrafus
A főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa alapján dönthet úgy, hogy megszakít egy eljárást, ha az törvénytelenül zajlik. Žilinka hangsúlyozta, az ő feladata az, hogy maradéktalanul betartsa a törvényt, és nem engedi, hogy a politikusok vagy a média képviselői nyomást gyakoroljanak rá a döntéshozatal során. Emlékeztetett, a parlamentben 132 képviselő szavazott neki bizalmat, majd leszögezte, ő nem „a társadalom megtisztítására és az oligarchák elleni harcra” esküdött fel, hanem az Alkotmányra és a törvények betartására.
A vitatott paragrafus egyes szakértők szerint túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe, Žilinka azonban ezzel nem ért egyet, és hatalmi beavatkozásnak minősítené, ha a parlament megszüntetné ezt az intézményt. „A Főügyészségből statiszta válna, melynek van autója, szolgálati telefonja és titkárnője” – mondta, majd azzal érvelt, egyáltalán nem ritka eset, hogy törvénytelenséget észlelnek és ejtik a vádakat. 2021-ben 48 ilyen javaslat volt, közülük kilencszer megszakították az eljárást. „Senkinek nem tartozom és nem vagyok senki csatlósa. A politikusok közül senkivel nem kommunikálok a szakmai kérdéseken kívül. Ezért határozottan kikérem magamnak, hogy elintéztem volna Vladimír Pčolinský, a titkosszolgálat volt vezetőjét ért vádak elvetését” – mondta emelt hangon.
A történtek miatt összeül a koalíciós tanács is, ugyanis Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke azt akarja, hogy töröljék a jogrendből a vitatott paragrafust. Hasonló lépést szorgalmazna a párt igazságügyi minisztere, Mária Kolíková is.
Az újságírókat bírálta
Žilinka bírálta a politikusokat és az újságírókat, amiért nem vártak türelmesen az indoklás nyilvánosságra hozásáig. Szerdán Kandera a DenníkN kérdésére még azt válaszolta, a dokumentumban benne van minden tudnivaló, ezért már nem fog további nyilatkozatot tenni az ügyben. Csütörtökön azonban az SaS és a Za ľudí is magyarázatot és transzparens választ követelt a Főügyészségtől.
A politikusok közül többen élesen kritizálták Žilinkát, amiért a sajtótájékoztatón nem vehetett részt mindenki, aki szeretett volna. Ondrej Dostál (SaS) szégyennek nevezte Žilinka lépését, és állítása szerint megszegte a sajtótörvényt. Az OĽaNO szintén elítélte, hogy a főügyész nem adott teret az újságíróknak.
Az említett öthónapos időszakban, tehát 2021 márciusa és augusztusa között érte el a rendőrháború a tetőpontját, amelyhez nagyban hozzájárult a Sme rodina aktív politikai tevékenysége is. 2021 májusában Kollár a parlament elé terjesztette az SIS titkosított jelentését, amely arról szólt, hogy a NAKA nyomozói állítólag szándékosan befolyásolják bizonyos nyomozások menetét.
Erről a jelentésről pár nappal ezelőtt Hamran István országos rendőrfőkapitány azt állította, hogy hamis információkat tartalmaz, és ezzel akarták lejáratni az úgynevezett Čurilla-csoport tagjait, akik például a Tisztítótűz-ügy feltárásán is dolgoztak.
Ján Kaľavský
2021 májusa egy másik szempontból is jelentős: Ján Kaľavský, a NAKA egykori nyomozója ekkor kezdett el együttműködni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának Boltív-fedőnevű (Oblúk) akciócsoportjával, amelyet hivatalosan azzal a céllal hoztak létre, hogy Čurilláék állítólagos piszkos módszereire fényt derítsenek. Kaľavský azt állította, hogy a korábbi kollégái szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait, hogy bizonyos politikai szereplőket lejárassanak. Javarészt a Takáč-banda nevű maffiacsoportot érintő ügyekről beszélt, akiket Čurilláék sikeresen felszámoltak, és már elkezdtek együttműködni a hatóságokkal, vallomásokat téve magas beosztású rendőrök ellen is. Kaľavský ekkoriban egyfajta kettős ügynök szerepébe került: lehallgatókészülékeket szerelt fel Čurilláék irodáiban, hogy így szerezhessenek terhelő bizonyítékokat ellenük.
Ezek a hangfelvételek, illetve az átirataik nem tisztázott módon Robert Ficóéknál kötöttek ki. A Smer elnöke a sajtótájékoztatóin gyakran ezekre hivatkozva, illetve ezekből idézve próbálja lejáratni a NAKA nyomozóit.
Ebben az időszakban azonban a Čurilla-csoport is megkezdte a terhelő bizonyítékok összegyűjtését a Boltív-csoporttal szemben, azzal a gyanúval, hogy a Diana Santusová által irányított egység szándékosan akadályozni akarja a NAKA munkáját. A sajtóba kiszivárgott információk alapján a Boltív-csoport tagjainak különféle előnyöket ígértek azért cserébe, hogy sikeresen szabotálják Čurilláékat, Santusovának például egy előkelő állást a titkosszolgálatnál.
Michal Aláč
A Boltív-csoport bizonyos szempontból sikerrel is járt. 2021 júniusában kulcsfontosságú ügyiratokat foglaltak le a NAKA nyomozóinál, 2021 szeptemberében pedig letartóztatták a Čurilla-csoport négy tagját, illetve a belső ellenőrzési osztály akkori igazgatóját, Peter Scholtzot. Az akciót arra a gyanúra alapozták, hogy Čurilláék kitalált vádak alapján akarnak eljárást indítani a belső ellenőrzési osztállyal szemben, így visszaélve a hivatali jogkörükkel. A Pozsonyi III. Járásbíróság jóvá is hagyta a gyanúsítottak vizsgálati fogságba helyezését, ám a Pozsony Megyei Bíróság eltörölte a döntést, a nyomozók elleni eljárást pedig alaptalannak nevezte. Ennek ellenére a Főügyészség úgy döntött, folytatni kell az eljárást a NAKA nyomozói ellen, ami még a mai napig sem állt le.
Kaľavský egyébként 2021 szeptembere óta szökésben van. A NAKA meggyanúsította őt azzal, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki, ezzel pedig törvényt szegett. Az egykori nyomozó ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, végül 2022 tavaszán Bosznia-Hercegovinában fogta el a helyi rendőrség. A kiadatása azonban akadályokba ütközött, a bosnyák bíróság menedékkérelemre hivatkozva elutasította a szlovák rendőrség kérését. A Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) nemrégiben 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte az egykori rendőrt, de ő továbbra is Bosznia-Hercegovinában tartózkodik.
A Sme napilap birtokába jutott a Végkifejlet-ügy vádirata, amelyből az látszik, hogy a Michal Aláč által irányított titkosszolgálat mindent megtett azért, hogy Kaľavskýt ne adják ki a szlovák hatóságoknak. Két tanú is azt vallotta, hogy az SIS információkat küldött a bosnyák titkosszolgálatnak, amelyben Kaľavskýt belső politikai harcok áldozatának állították be, egy olyan személynek, aki pusztán bosszúból került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe. Ez a narratíva megegyezik azzal, amelyet Fico a sajtótájékoztatóin állított az egykori nyomozóról.
Az SIS tehát Aláč vezetése alatt nemcsak hogy kidolgozta a már említett titkos jelentést, hanem a külföldi titkosszolgálatoknak is hamis információkat küldhetett.
Az aktuality.sk információi szerint Aláč fontos összekötő szerepet töltött be az SIS és Pčolinský közt, még azután is, hogy az őrizetbe vétele miatt le kellett mondania az igazgatói posztról.
Peter Košč
Hamran István nemrégiben kijelentette, hogy Peter Košč vállalkozó kulcsfontosságú szerepet tölthetett be a NAKA lejáratására létrehozott bűnbandában, ő lehetett a „csoport feje”. Az „X úr”-ként emlegetett vállalkozónak több tanú vallomása alapján is komoly befolyása volt az SIS-en belül, ami nem 2020-ban, hanem még jóval korábban kezdődött. Az, hogy konkrétan dolgozott-e a szlovák titkosszolgálatnak, az aktuality.sk információi szerint nem tisztázott. Eva Mišíková, a férfi védőügyvédje azt mondta, korábban az SIS tanácsadója volt, és dolgozott is a kötelékében, de ezt sem a titkosszolgálat, sem maga Pčolinský nem erősítette meg. Utóbbi annyit elárult, hogy jó kapcsolatot ápolt Koščcsal, viszonyukat barátinak nevezte.
Annyi azonban bizonyos, hogy Košč számos fontos információ tudatában volt a titkosszolgálat működését illetően, sőt, befolyása is lehetett, amit két példa is bizonyít. Az egyik Boris Beňa vallomása, aki azt mondta, Košč 2020 decemberében előre figyelmeztette őt arra, hogy a NAKA le fogja tartóztatni.
Martin Ciriak
A másik példa Martin Ciriak tanúvallomásából ered. Az egykori SIS-ügynök a Végkifejlet-ügy ötödik gyanúsítottja, aki a letartóztatása után elkezdett együttműködni a rendőrséggel. Vallomásában arról is beszélt, hogyan került a titkosszolgálat kötelékébe. Állítása szerint már régóta jó kapcsolatot ápolt Bernard Slobodníkkal, a NAKA pénzügyi osztályának korábbi igazgatójával, aki több korrupciós botránnyal kapcsolatban már vallomást tett. Slobodník valamikor 2016 végén vagy 2017 elején mutatta be Ciriakot Koščnak, akivel mindössze két percig beszélgetett, de a belépési kérelmét mégis szinte azonnal elfogadták a titkosszolgálatnál.
Košč ellen egyébként Beňa is vallott. Elmondása szerint Košč és Pčolinský nagy befolyással volt az SIS működésére. Čurilláék állítólag már 2020-ban is a páros célkeresztjébe kerültek, amikor Košč előállt azzal az információval, hogy a NAKA olyan korábbi akták megnyitását tervezi, amelyek terhelőek lehetnek a vállalkozóra nézve is, hiszen korábban szoros szálak fűzték a Sýkora-maffiabandához. Košč már akkor is hangsúlyozta, hogy kezdjenek el információkat gyűjteni Čurilláékról.
A gyanús vállalkozó 2021 óta szintén szökésben van, egyelőre senki sem tudja, hol tartózkodhat.
A Végkifejlet-ügy keretében öt személy – Vladimír Pčolinský, Ján Kaľavský, Michal Aláč, Peter Košč és Martin Ciriak – ellen indítottak eljárást bűnszervezet létrehozásának, fenntartásának és támogatásának, közfeladati helyzettel való visszaélésnek, valamint az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával.
Az ügynek egy másik szála is van, amely Pčolinský mellett Roman Konečnýt, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) igazgatóját érinti, ebben az esetben közfeladati helyzettel való visszaélés miatt folyik az eljárás. Azzal gyanúsítják őket, hogy az NBÚ-ból eltávolítottak bizonyos „nemkívánatos” munkatársakat, illetve részt vehettek a hamis SIS-jelentés kidolgozásában.
A rendőrség továbbá őrizetbe vett két rendőrt, Michal Višvádert és Jozef Khandlt, utóbbi a Boltív-csoport tagja volt.
A Végkifejlet-ügy szereplői
(nar, Denník N, Sme, aktuality.sk)
Ezzel kapcsolatban hétfőn össze is ült a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottsága. Az ülés ugyan a nyilvánosság jelenléte nélkül zajlott, hiszen titkosított információk hangzottak el, de Juraj Šeliga annyit elárult, hogy Tomáš Rulíšek, az SIS igazgatóhelyettese megmutatta a bosnyák titkosszolgálatnak küldött jelentést.
„Olyan megfogalmazások szerepeltek benne Kaľavskýval kapcsolatban, amelyek nem voltak igazak”
– mondta a Demokraták képviselője. Hozzátette, a jelentést eljuttatták a három legfőbb közjogi méltóságnak és a nyomozóknak is, de ennél több információt nem oszthat meg. Rulíšekről pedig annyit mondott, a bizottsági ülésen ugyan korrekt módon válaszolt a képviselők összes kérdésére, ennek ellenére ha az ő kezében lenne a döntés, nem nevezné ki az SIS élére.
A Demokraták később felszólították az államfőt és a miniszterelnököt, hogy hozzák nyilvánosságra a titkosított jelentést, hogy a közvélemény is értesülhessen az SIS-ben zajló piszkos praktikákról. Čaputová és Ódor egyelőre nem reagált a felszólításra.
Hogyan tekintenek majd a nemzetközi partnerek Szlovákiára, illetve hogyan fognak más országok titkosszolgálatai együttműködni az SIS-szel, ha kiderül, hogy hazug jelentéseket dolgoznak ki?
Ez egy jó kérdés. Elképzelhető, hogy a leendő miniszterelnök majd újjáépíti a titkosszolgálatot, vagy teljesen átszervezik a működösét. Azt emeljük ki, hogy ezek egyelőre csak vádak, de ha a bíróság is kimondja, hogy valóban megtörténtek, az komoly problémát jelent az egész ország szempontjából.
Mit gondol, születhet a jövőben igazságos bírósági döntés ezekben az ügyekben?
Ha valaki politikailag nem nyúl bele a nyomozók, az ügyészség és a bíróság munkájába, akkor meg vagyok róla győződve, hogy igen. Erre számtalan példát láthattunk a közelmúltból is. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak különféle politikusi nyilatkozatok a nyomozótisztek megfélemlítéséről és jövőbeli eltávolításáról, valamint a Speciális Ügyészség megszüntetéséről. Sőt, még ennél is tovább mennek, attól sem zárkóznak el, hogy megfélemlítsék azokat a bírókat, akik olyan döntéseket hoznak, amelyek nekik nem felelnek meg.
Vagyis ezzel azt is kijelenti, hogy a közelgő parlamenti választás eredménye komoly befolyással lehet az igazságszolgáltatás működésére.
Egyértelműen. Ezt nem én állítom, a Smer politikusai nyíltan kimondták az előbb felsoroltakat.
Hogy látja, a választás után is ön lesz a rendőrfőkapitány?
Ezt most nehéz lenne megjósolni. Én nyíltan kimondom, hogy nem vagyok hajlandó a szlovák rendőrség élén maradni, ha olyan emberek kerülnek vissza fontos pozíciókba, akik miatt a rendőrség régen sem működött úgy, ahogy kellett volna. A választás eredményétől függően már fogom látni, hogy ez megtörténik-e vagy sem. Ha megtörténik, én biztosan benyújtom a felmondásom. Ha viszont látok esélyt arra, hogy demokratikus erők kerülnek hatalomra, és szabad kezet kap a rendőrség, akkor biztosan szeretném folytatni.
Ficóék korábban többször is azt üzenték, hogy büntetőjogi felelősségre vonják önt, ha újra hatalomra kerülnek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség egyszer az ön ajtaján is kopogtat majd?
Kopogtathatnak, erre láthattunk példát a nyomozóink esetében is, de a bíróság akkor is úgy döntött, hogy a letartóztatásuk indokolatlan volt. A lelkiismeretem tiszta, ellentétben az ő jelöltjeikkel. A nyomozóinkkal együtt bátran állunk a független bíróság elé, ha kell. Az, amit próbálnak bemagyarázni az állampolgároknak, hogy a NAKA nyomozói rettegnek az igazságszolgáltatástól, nem igaz. Dehogy rettegnek. Ők alig várják, hogy a koholt vádak alapján megindított eljárás bíróság elé kerüljön, mert tudják, hogy egyetlen érdemleges bizonyíték sincs ellenük, és igazságos döntés esetén azonnal lesöprik az ügyet az asztalról.
Peter Kubina, a nyomozók jogi képviselője azonban úgy véli, Šutaj Eštok több szempontból is megsértette a belügyminisztérium belső szabályzatát. A tárcavezető által kiadott parancsban úgy fogalmaznak, hogy a nyomozók az eljárás lezárultáig nem tevékenykedhetnek a fegyveres erők kötelékében, holott az ügyvéd szerint csakis konkrétan meghatározott időre lehet felfüggeszteni őket a szolgálat aló, legfeljebb 6 hónapra. Kubina továbbá felrótta, hogy a belső irányelvek alapján a büntetőeljárás megindítása önmagában még nem elegendő indok a felfüggesztéshez. Ahhoz, hogy a belügyminiszter így dönthessen, teljesülnie kell még egy feltételnek: fenn kell állnia a veszélynek, hogy az adott rendőr állományban maradása veszélyeztetheti az állami érdeket, illetve az eljárás menetét. Az ügyvéd szerint Šutaj Eštok ugyan említi ezeket az érveket, de nem indokolja meg őket.
A tárcavezető ráadásul büntetést is kaphat. Zuzana Dlugošová, a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatal elnöke ugyanis közölte, hogy Čurilláék pár héttel ezelőtt védett bejelentői státuszt kaptak, ennek eredményeként pedig az ő hivataluknak is jóvá kellett volna hagynia a miniszter döntését. Dlugošová azonban közölte, ők semmilyen kérvényt nem kaptak, így Šutaj Eštok tárcája törvényt sértett, amiért akár pénzbüntetést is kiszabhatnak.
(nar, Denník N, Pravda)
Védett bejelentők
Az SaS csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a belügyminiszter Juhásszal és Čurilláékkal szembeni lépései törvénysértőek lehetnek, mivel a Speciális Ügyészség (ÚŠP) nemrégiben védett bejelentői státusszal ruházta fel őket, ilyen esetben pedig az elbocsátáshoz, illetve a felfüggesztéshez a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatal beleegyezésére is szükség van.
Zuzana Dlugošová, a hivatal elnöke kijelentette, a hatályos jogszabályok értelmében a tárcavezetőnek a döntés meghozatala előtt fel kellett volna keresnie az intézményüket, amelynek ilyen helyzetben az a feladata, hogy megítélje, a munkáltató döntése mögött nem rejtőzik-e személy indíttatás, például bosszú. A belügyminiszter azonban megkerülte Dlugošová hivatalát, emiatt pedig akár 100 ezer eurós büntetést is kiszabhatnak. Az igazgató továbbá megjegyezte, Šutaj Eštok így azt az üzenetet közvetíti az állampolgárok felé, hogy a törvényeket egyáltalán nem kell betartani, illetve hogy az állami intézményekre nem lehet támaszkodni.
Hiányos indoklás
Kolíková szerint Čurilláék ügye más szempontból is jogi kérdéseket vet fel. A parancsban, melyben Šutaj Eštok elrendelte a nyomozók felfüggesztését, a tárcavezető az ellenük zajló büntetőeljárásra hivatkozott. Čurilláékat még 2021 szeptemberében gyanúsította meg a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya azzal, hogy nyomást gyakorolnak a tanúkra és ezzel befolyásolják az eljárások menetét. A nyomozókat vizsgálati fogságba helyezték, akik fellebbeztek a döntés ellen, így az ügy a Pozsony Megyei Bíróság elé került. A bírók azonban Čurilláék javára döntöttek, így szabadlábon védekezhetnek. Bár ennek már több mint két éve, a büntetőeljárás továbbra is zajlik.
Šutaj Eštok tehát arra hivatkozott, hogy a rendőrség kötelékében nem dolgozhatnak olyan nyomozók, akiknek meggyűlt a bajuk az igazságszolgáltatással. Kolíková azonban állítja, az érvényes jogi előírások szerint csak azért nem lehet felfüggeszteni egy nyomozót, mert gyanúsítottként szerepel egy ügyben. Teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a rendőri tevékenységével állami érdeket veszélyeztet. Šutaj Eštok azonban a parancsban nem indokolta meg, hogy Čurilláék állományban maradása esetén pontosan milyen államérdek sérülhet.
„Továbbá kiállunk amellett, hogy a belügyminiszter egyáltalán nem vette figyelembe a bírósági döntést, amely megkérdőjelezte a nyomozók ellen zajló büntetőeljárás létjogosultságát. Egy ilyen parancs kiadásakor a tárcavezetőnek minden tényezőt figyelembe kellene vennie, ő pedig erről említést sem tett”
– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője.
Mit jelent a felfüggesztés?
A korábbi igazságügyi miniszter hangsúlyozta, a felfüggesztés komoly beavatkozást jelent a nyomozók életébe, hiszen a törvény értelmében jelenleg minimálbért kapnak az államtól, és nem is tudnak elhelyezkedni más munkahelyen.
Peter Kubina, Čurilláék védőügyvédje a Denník N-nek adott interjújában elmondta, a felfüggesztés azzal jár, hogy a nyomozóknak a szolgálati idejük alatt otthon kell tartózkodniuk. Ebben az időben bármikor érkezhetnek ellenőrzések a rendőrség részéről, hogy a munkatársaik valóban betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Ez gyakorlatilag ezt jelenti, hogy a nyomozók semmilyen más munkát nem tudnak vállalni, emellett pedig nem is vállalkozhatnak, így kénytelenek minimálbérből megélni. Kubina állítja, a korábbi fizetésükhöz képest ez mintegy 70–75 százalékos visszaesést jelent. A védőügyvéd szerint ez az állapot tulajdonképpen felér a házi őrizettel, de ez a belügyminisztériumnak megfelel, hiszen így kikényszeríthetik, hogy Čurilláék úgy döntsenek, elhagyják a rendőrség kötelékét és civil foglalkozást választanak. Ugyanakkor hangsúlyozta, egyelőre nem adják fel a küzdelmet, és további jogi lépéseket kezdeményeznek a belügyi tárca ellen.
Kolíková szerint Čurilláék esetét elrettentésként akarják használni, és így üzennek azoknak a nyomozóknak, akik manapság a Smer jelöltjeinek korrupciós botrányait akarják feltárni.
„Nem értjük, hogy a Hlas által jelölt belügyminiszter miért végez ilyen piszkos munkát Robert Ficónak”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ezt akár ellenszolgáltatásként is lehet értelmezni azért cserébe, hogy a Smer Peter Pellegrini jelöltségét fogja támogatni a jövő évi államfőválasztáson.
Šutaj Eštok reagált
Šutaj Eštok a lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, az SaS lépését egy kétségbeesett próbálkozásként értékeli, hogy a párt felkeltse a sajtó figyelmének érdeklődését.
„Tiszteletben tartom, hogy az SaS feljelentett, ugyanúgy, ahogy a Čurilla-csoport is, de mindenkinek üzenem, hogy én nem ijedek meg, és mindig a hatályos törvények szerint fogok eljárni”
– jelentette ki a belügyminiszter.
Csütörtökön azonban megszületett az első olyan bírósági ítélet, amely cáfolja a tárcavezető érvelését: a Pozsonyi IV. Városi Bíróság egy úgynevezett azonnali hatályú döntés értelmében arra kötelezte a belügyminisztert, hogy helyezze vissza Branko Kiššt az országos rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciójába.
Šutaj Eštok még október 27-én adta parancsba, hogy Hamran István két helyettesét, Kiššt és Damián Imrét át kell helyezni. Előbbi a Határ- és Idegenrendészeti Hivatal (ÚHCP) besztercebányai részlegére került át, de Peter Kubina közreműködésével a bírósághoz fordult, amely végül nekik adott igazat.
Az azonnali hatályú döntés eredményeként Kišš már pénteken visszatérhetett volna korábbi hivatalába, ám a Denník N információi szerint Rastislav Polakovič rendőrfőkapitány nem írta alá a szabadsága befejeztét. A rendőrt még az irodájába sem engedték be. Kišš így elvileg az év végéig szabadságon lesz.
A bíróság az ítélet indoklásában felvetette, hogy a belügyminiszternek a parancs megírása előtt a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatalhoz kellett volna fordulnia, mivel a rendőrfőkapitány-helyettes védett bejelentői státuszt kapott, csakúgy, mint a Čurilla-csoport hat tagja, akiket szintén felfüggesztettek. Ilyen helyzetben a hivatal feladata, hogy eldöntse, a munkáltató döntése mögött nem rejlik-e személyes indíttatás, például bosszú. Zuzana Dlugošová, az intézmény vezetője csütörtökön szintén arra figyelmeztetett, Šutaj Eštok megszegte a törvényt azzal, hogy megkerülte hivatalát.
Šutaj Eštok fellebbez
A belügyminiszter azonban nem hagyja annyiban a döntést, fellebbezést nyújt be a Pozsonyi IV. Városi Bíróság döntése ellen. Úgy véli, a városi bíróság túllépte a hatáskörét, mivel ebben az ügyben a közigazgatási bíróságnak kellett volna ítéletet mondania. A belügyminiszter azzal érvelt, hogy a tárca és az érintett rendőr között nem munkajogi, hanem közjogi viszony áll fent. Továbbra is meg van győződve arról, hogy törvényesen járt el, amikor Kiššt áthelyezte az ÚHCP besztercebányai részlegére, ezért bízik abban, hogy sikeres lesz a fellebbezésük.
Fenyegetés?
Šutaj Eštok továbbá érdekes véletlennek nevezte, hogy Kišš védőügyvédjének, Peter Kubinának egy korábbi évfolyamtársa, Michal Kubiš hozott döntést az ügyben, arra utalva, hogy az ítélethirdetéskor akár elfogult is lehetett. Megjegyezte, ha a megyei bíróság elfogadja a fellebbezésüket, tehát elismeri, hogy az említett bíró túllépte a hatáskörét, azt is fontolgatja, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene. Ez ugyan az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartozik, de Šutaj Eštok jelezte, már egyeztetnek Boris Suskóval, a Smer által jelölt tárcavezetővel.
Kubina a Denník N napilap információi szerint csak akkor tudta meg a döntést hozó bíró nevét, miután kézhez kapta a hivatalos értesítést az ítéletről. Állítása szerint nem emlékszik minden korábbi évfolyamtársa nevére, különösen nem azokra, akikkel szinte semmilyen kapcsolatot sem ápolt. Hozzátette, a jogi tanulmányai mintegy 18 évvel ezelőtt értek véget.
„Fel sem ismerném az utcán”
– jelentette ki. Šutaj Eštok fegyelmi eljárással kapcsolatos kijelentéseit pedig durva fenyegetésként értelmezte.
Michal Kubiš szintén megerősítette, hogy a jogi egyetem elvégzése óta semmilyen kapcsolatban nem állt Kubinával. Hangsúlyozta, nem lépte túl a hatáskörét azzal, hogy a városi bíróság alkalmazottjaként hozott ítéletet az ügyben. Állítja, csakis a törvénnyel összhangban cselekedett, minden más „külső behatást” elutasít. A lehetséges fegyelmi eljárást nem akarta kommentálni, mindössze annyit fűzött hozzá, hogy a sokéves pályafutása alatt még egyszer sem érték ilyen vádak.
Elmaradt a bizottság
A belügyminiszternek pénteken a parlament alkotmányjogi bizottsága előtt kellett volna válaszolnia a képviselők kérdésére. Šutaj Eštok meg is jelent, csakúgy, mint Kubina és Dlugošová, az ülés azonban elmaradt, mivel a kormánykoalíció képviselői nem jelentek meg, így a bizottság nem volt határozatképes.
Ezzel kapcsolatban a tárcavezető úgy fogalmazott, tiszteletben tartja a képviselők döntését.
„Mivel meghívást kaptam, felkészültem és eljöttem. Nem gondolnám, hogy az alkotmányjogi bizottságnak ebben a tekintetben bármilyen hatásköre lenne, de tiszteletben tartom, hogy a kormány alá van rendelve a parlamentnek”
– jelentette ki.
Ondrej Dostál (SaS) jelezte, ismét indítványozni fogja az alkotmányjogi bizottság összehívását.
Tiltakozás
A tervezett módosítások ellen a civil jogvédő szervezetek is tiltakoznak. Pénteken Pozsonyban tartott sajtótájékoztatót Anna Myers, a Whistleblowing International Network (WIN) nevű szervezet ügyvezető igazgatója. A WIN nemzetközi szinten foglalkozik a korrupciót bejelentőket védő hivatalok működésével, és Myers most aggodalmát fejezte ki a tervezett jogszabály-módosítás kapcsán. Mint mondta, a törvény új formája összeegyeztethetetlen lenne az Európai Uniós irányelvekkel.
„Megsérti az állampolgárok azon jogát, hogy megvédjék őket a zaklatástól vagy a bosszútól, ha tisztességesen bejelentik a hatalommal való visszaélés gyanúját”
– fogalmazott Myers. Hangsúlyozta, a rendőrök kizárása és a retroaktivitás mellett az sem elfogadható, hogy egy ilyen törvényt a kormány gyorsított eljárásban szeretne jóváhagyni a parlamentben.
Ján Ivančík, a Transparency International Slovensko (TIS) jogásza szintén az uniós irányelvek megsértésére figyelmeztetett.
Zuzana Petková, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány vezetője úgy fogalmazott, a kormány kifejezetten a Čurilla-csoport tagjai miatt szeretné megváltoztatni a törvényt, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.
