Az Ipsos és az Euronews felmérése szerint a júniusban esedékes EP-választáson a zöld és liberális pártok támogatottsága alaposan visszaszorul, míg a szélsőjobboldali pártszövetségek megerősödnek. Az erőviszonyok átrendeződése ugyanakkor valószínűleg nem veszélyezteti a hagyományos frakciók fölényét, becsléseik szerint a parlamenti székek 63 százalékát foglalják majd el az uniópárti erők. A prognózisok szerint a legnagyobb erő a jobboldali Európai Néppárt marad a korábbinál eggyel kevesebb, 177 mandátummal, a szocialisták és demokraták pártja (PES) négy mandátumot veszítve jutna 136 székhez. Míg a két nagypárt támogatottsága stagnálhat, a liberális Renew Europe és a Zöldek egyaránt 15 mandátumot veszítenének, 85 illetve 55 helyet szerezve a parlamentben. A négy nagy párt koalíciója csaknem kétharmados, kényelmes többséget jelentene az európai integrációt és demokratikus értékeket érintő témák kapcsán – még akkor is, ha a gyakorlatban a frakciók kis tagpártjai a saját, nemzeti érdekeiket követve szavaznak több ügyben.

A választás nyertesei a politikai centrumtól messzebb álló pártok – a szélsőbaloldal 5 mandátumot erősödve 42 helyet szerezhet a választáson, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 8 helyet javítva 76 széket kapnak, az Identitás és Demokrácia 22-vel több képviselőt, 81-et küldhetne Brüsszelbe és Strasbourgba. További 68, jelenleg frakció nélküli képviselő ülne a parlamentben, ami 19-cel több, mint jelenleg.

Az erőviszonyok alakulása az Európai Bizottság új elnökének megválasztása szempontjából kiemelten fontos. A legesélyesebb csúcsjelölt Ursula von der Leyen, az EPP részéről, a többséghez a szocialisták mellett a zöldek vagy a liberálisok szavazataira lenne szüksége.

Szlovák-magyar dilemmák

Az Euronews felmérése szlovák és magyar szempontból is érdekes. Az EP-választást borítékolhatóan megnyerő Fidesz 13 fős frakciója jelenleg egyetlen európai frakciónak sem a tagja, míg a szlovák vezető kormánypárt, a Smer és a Hlas tagságát a tavaly őszi választást követően felfüggesztették a szocialisták és elvben akár Robert Fico vagy Peter Pellegrini pártja is találhat magának egy új frakciót.

A Fidesz a párt vezetőinek kijelentései szerint az ECR-be tart, amely az oroszellenes radikális jobboldali pártokat tömöríti, élén Giorgia Meloni olasz kormányfő pártjával. A lépés kapcsán konfliktust okozhat, hogy az ECR több tagpártja is kilépéssel fenyegetőzött – szlovák részről például a Szabadság és Szolidaritás, vagy a cseh kormányfő pártja, az ODS képviselőinek egy része táplál ellenérzéseket a magyar párt megjelenésével kapcsolatban. A kérdést az EP-választások eredménye döntheti el, ezt követően lehet tudni, hogy pontosan hány képviselőt jelentene a Fidesz belépése és milyen támogatottsággal bírnának a bővítés ellenzői.

A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint elméletben elképzelhető akár az is, hogy a magyar kormánypárt nem egyedül, hanem más pártokkal közösen lép be az új frakciójába. Az EPP bukaresti kongresszusán egyaránt megjelentek a magyar tagpártok: a KDNP, az RMDSZ és a Magyar Szövetség. A magyar képviselők a Szövetség tájékoztatása szerint közösen egyeztettek a további lépésekről, Ursula von der Leyen csúcsbiztosi jelölését pedig nem támogatták. A választási prognózisok alapján akár 3-4 képviselő is közösen léphet a frakciótagság kapcsán, ugyanakkor a két lehetséges célpárt, az ECR és az Identitás és Demokrácia egyaránt ellenséges a kisebbségi témákkal felvetésével kapcsolatban. Az EPP kisebbségi programja is rövid, de a frakció tagjainak kisebbségpolitikai téren tett tevékenységét nem akadályozták, több esetben egyenesen segítették. Berényi József (Magyar Szövetség) ugyanakkor von der Leyen hibájául rótta fel, hogy a politikus vezette az Európai Bizottságot a kisebbségi jogokat garantáló Minority Safepack elfogadásának megakadályozása idején is.

A Smer és a Hlas a felfüggesztése ellenére még nem nyilatkozott arról, hogy tervezi-e a frakcióváltást. A jelenlegi szlovák ellenzék pártjainak képviselői a liberálisok és a konzervatívok frakcióját erősítené, a kormánypártok és a parlamenten kívüli Republika esetleges képviselői azonban mind függetlenek. A prognózisok szerint akár nyolc szlovák EP-képviselő is hozzácsapódhat valamelyik frakcióhoz a későbbiekben.

A megosztottság rossz

Az Euronews által megkérdezett Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ munkatársa a hagyományos, centrista pártok számbeli fölénye ellenére úgy gondolja, hogy az Európai Parlament a választásokat követően nehézkesebben működik majd. Zuleeg rámutatott, hogy a pártok országos és helyi érdekkülönbségei miatt nehezebb lesz kialakítani a parlamenti többséget és ez különösen igaz a vitás kérdésekre.

Amennyiben az Európai Parlament nem egységes, a nemzeti kormányok által jelölt biztosokat tömörítő Európai Bizottság mozgástere is megváltozik, például nagyobb mértékben támaszkodik majd jogalkotási eszközök helyett kiadási programokra, vagy szabványmeghatározásra.

Cas Mudde politológus professzor az Euronewsnak a radikális jobboldali pártok előretörése kapcsán elmondta, hogy a térnyerésük a bevándorlással és a zöld törvényekkel kapcsolatos keményebb vonalat erősíti majd. Rámutatott ugyanakkor, hogy több kérdés a szélsőjobbot is megosztja: egyetlen párt sem tervezi az Európai Unióból való kilépést, helyette az Unió megváltoztatására törekszik. Változóak a szélsőséges pártok véleményei az ukrán támogatás kapcsán. Ezzel szemben várhatóan lelassul az európai integráció elmélyítése. Az új Európai Parlament lelassíthatja a környezetvédelmi szempontok határozott alkalmazását is, miután a zöld pártok – különösen Franciaországban és Németországban – biztosan jelentősen meggyengülnek. Mivel az uniós klímapolitika stratégiai céljait már korábban kitűzték és a kulcsfontosságú jogszabályokat elfogadták, kérdéses, hogy milyen módon tudja ezt átformálni az új, gazdák és nemzeti iparágak irán megértőbb parlament.

A Smer a nyerő

Az Euronews hangsúlyozza, hogy az Ipsos felmérése február végén készült, súlyozott módszerrel. Az egyes országokban mért politikai erőviszonyok három hónap alatt megváltozhatnak és nem lehet kizárni az új koalíciók kialakulását sem. A szlovákiai adatok alapján a választás a Smer győzelmével végződne (26,7 százalék) a PS előtt (24,6). Az Ipsos mérései szerint bejutó a Hlas (11,8), a KDH (8,2), valamint a Republika (6,4), ugyanakkor az európai parlamenten kívül maradna a Slovensko (4,9), az SNS (4,8) és az SaS (4,6) is. Az Ipsos vélhetően nem súlyozott magyar mintával dolgozott, mivel a Magyar Szövetség támogatottságát mindössze 2,4 százalékra mérték – ami elmarad a parlamenti választások viszonylatában kimutatott 4 százalék körüli értékektől.