Megterheli-e az ünnepi étrend az emésztőrendszerünket, vagy nem különösebben, hiszen egész évben folyamatosan terheljük? A növényi táplálkozás előnyeiről dr. Ladislav Kužela gasztroenterológussal beszélgettünk.

Én azt tapasztalom, egész évben olyan bőségesen táplálkozunk, hogy a karácsony már nem nagyon árt. A gasztroenterológiai rendelőbe ünnepek után kevesen járnak. A kollégák többsége szabadságra megy, mert nincs páciens.

Miért?

Az óévben mindenki rendbe teszi az egészségét. Vagy krónikus betegséggel jönnek hozzánk a betegek, vagy azért, hogy fitten kezdjék az új évet.

Az év végi dínom-dánom felszínre hozhat lappangó egészségi panaszokat?

Nem szokott megtörténni, de vannak olyan betegségek, amelyek a bél-agy tengely rossz működése révén alakulnak ki. Egyszer csak az emésztőrendszer működésében zavar támad. Ezután elvégezzük a vérvizsgálatot, a szonográfiai kivizsgálást, de semmi rendellenességet nem találunk, ám a betegnek mégis vannak panaszai. A bél-agy rossz működése leggyakrabban hasi túlérzékenységhez vezet, ilyenkor megemelkedik a beteg érzékenységi küszöbe, tudatosítani kezdi az emésztőrendszer folyamatait, vagy zavar támad az emésztőrendszer működésében.

 Hogyan hat a karácsony erre a folyamatra?

Épp a szeretet ünnepén a család hirtelen hosszú ideig együtt van, amihez sokan nincsenek hozzászokva, mert év közben az idő nagy részét a munkahelyen töltik. Régen az idősebb kollégák azt mondták, hogy a panaszok akkor romlanak, amikor az ember munkában van, szabadság alatt viszont enyhülnek. A valóság viszont azt mutatja, hogy a hosszú együttlét okozta stressz is megzavarhatja a bél-agy kommunikációját.

Miben nyilvánul meg ez?

Funkcionális betegségben (ide sorolunk minden olyan hasi panaszt, amelynek hátterében szervi elváltozást nem tudunk kimutatni). Sokkal több ilyen betegség van, mint gondolnánk. Valakinél csak úgy mutatkozik meg, hogy a gyomra nem emészt, van, akit hasmenés vagy székrekedés gyötör. Tehát ünnepek után nem a túltápláltság miatt jönnek hozzánk, hanem a bélagy rossz kommunikációja miatt.

Hogyan tudja a rossz táplálkozás befolyásolni az agyat?

A bélbaktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek a bélfalon keresztül a vérbe, majd egészen az agyig eljutnak. Vagyis a bélben van a második agyunk. Lényegesen több idegsejt van ott, mint a gerincvelőben és a gerincben, és ezek kommunikálnak egymással. A bél mikrobiomja, vagyis a belekben élő mikrobák összessége aszerint működik, hogy milyen táplálékkal látjuk el őket. Legfontosabb anyagai a gyulladáscsökkentők.

Mivel tápláljuk a bél mikrobáit, hogy nyugodtak, egészségesek legyenek?

Növényi rosttal, de minden mikrobiomnak más rost ízlik. Minél kevésbé változatos rostot fogyasztunk, annál jobban csökken a mikrobák száma. És ez bizonyíthatóan összefüggésbe hozható a bél állapotával és az általános egészségi állapottal. Sokféle rostot kell fogyasztani, hogy minél többféle mikrobát tudjunk táplálni, ugyanis minden mikrobának egyedülálló feladata van, és nem tudják egymást pótolni.

Nem mindegy, hogy milyen rostot eszünk? A káposzta és az alma nem elég ahhoz, hogy fittek legyünk?

Több ezer fajta rost létezik, mindegyiknek más a színe, ezért jó, ha a tényérunkon különböző színű zöldség és gyümölcs van, de fontosak a növényi kemikáliák is.

Az állati eredetű táplálék nem ízlik a bél mikroflórájának?

Az egészség szempontjából hasznos mikrobáknak a növényi táplálék ízlik, ezek gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek, a rosszaknak pedig az állati eredetű táplálék és a finomított cukor a kedvencük, s ezek gyulladáskeltő anyagokkal árasztják el a szervezetet. Ha a rossz mikrobák túlságosan elszaporodnak, olyannyira károsítják a vastagbél falát, hogy az áteresztővé válik. A bélből a szervezetbe olyan anyagok jutnak, amelyekre az immunrendszer azonnal reagál. A jó és rossz mikroflóra közötti egyensúly felbomlásának hatására alakul ki a szervezetben a krónikus gyulladás. Ezzel függ össze minden krónikus civilizációs betegség, például a túlsúly, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség. Már Hippokratész is megmondta, hogy minden betegség a bélből ered. Ha táplálékunk 85 százaléka növényi eredetű, nagy az esély arra, hogy csökken a gyulladás, megnő a gyulladáscsökkentő anyagok termelődése, kisebb lesz a cukorbetegség, a vastagbélrák, a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának esélye. Világszerte a népesség 70–90 százaléka, évente 41 millió ember ezekbe a betegségekbe hal bele. Több fermentált ételt is kellene fogyasztani. Ebben az évben készült egy felmérés, amely szerint a fermentált étel képes a leggyorsabban javítani a belek egészségét. Sok probiotikum, vagyis az egészség szempontjából hasznos mikróba termelődik benne.

Tanulmányok sugallják, hogy higgyünk a fermentált ételeknek…

Itt van például a PREDICT tanulmány. Kiderült, hogy minél változatosabb és sokrétűbb a mikrobiom, annál jobb. Azt is igazolta a tanulmány: a genetika csak minimális mértékben felelős azért, hogy milyen betegség fejlődik ki nálunk. Befolyásolhatjuk ezt mi magunk is, mégpedig azzal, hogy megnézzük, mit eszünk. A rossz étkezés hatására a bél mikrobái olyan anyagokat termelnek, amelyek a szó szoros értelmében megnyitják a géneket, és teret engednek bizonyos betegségeknek. Ám ha jól táplálkozunk és egészségesen élünk, hajlamosak lehetünk bizonyos betegségre, de mégsem kapjuk meg.

Mi történik, ha szívbetegségre vagyunk hajlamosak?

Ha rossz is a genetikai előrejelzés, mindig lehet javítani rajta. Ha gyökeresen megváltoztatjuk életmódunkat, nem kell szívbetegségben meghalnunk. Az említett tanulmány sok előítéletet cáfol meg. A személyre szabott gyógyászatot és annak a tervnek a kidolgozását vetíti elénk, amely kimondja: hogyan, mikor és mit együnk. Ám itt még nem tartunk. Azt viszont már tudjuk, hogy ha csökkenteni akarjuk a cukorbetegség, a zsíros máj, az infarktus, az agyi érkatasztrófa, a vastagbélrák, a depresszió előfordulását, változatos növényi ételeket kell fogyasztanunk.

Martina Palovčíková, Zdravie