A legfrissebb adatok szerint a majdnem 53 000 fős, hivatalosan Dániához tartozó, de nagyon széles körű autonómiával rendelkező külbirtok harmadik ilyen alagútja azért különleges, mivel a világon először itt építettek körforgalmat a tenger alatt, hogy ne csak a fővárost, a Streymoy szigetén lévő Tórshavnt kösse össze az Eysturoy-szigettel, hanem ez utóbbin belül is megkönnyítse a közlekedést, egy nagyobb tengeröböl átvágásával.

A körforgalom gazdag színvilágú dekorációja azonban csak idén készült el, mivel az átadásra az eredetileg tervezettnél hamarabb került sor. Tervezője Tróndur Patursson, világhírű üvegművész, akinek számtalan alkotása vált már a szigetvilág látványosságává, a reptér várótermének madármotívumaitól a gøtai templom üvegablakaiig. Patursson a világörökségi státusz-várományos faluban, Kirkjubøurben él. Ezen a közigazgatásilag immár Tórshavnhoz tartozó településen található a világon a legrégebbi, a 11. század óta folyamatosan lakott faház, amely az 1550-es évek óta a Patursson család uradalmának része.

Az Eysturoy alagutat egy hónap alatt 17 ezren használták. Először csak 2020 végéig tervezték az ingyenességet, ám úgy döntöttek, hogy január közepéig nem kell fizetni használatáért. A jövőben viszont már el kell kezdeni visszatermelni a beruházás költségeit.

Eddig azoknak, akik Eysturoy szigete vagy a még távolabbi nagyváros, Klaksvík és a főváros között ingáztak, mindenképpen kerülniük kellett, hogy az egyetlen, az Atlanti-óceánon átívelő hídon át tudjanak kelni. Az egy-másfél órás út azonban (távolságtól függően) akár 20–50 percesre is csökkenhet. Tórshavn és Rúnavík között 55 helyett csak 17 kilométert kell autózni. Korábban már a szigetország egyetlen reptere felé, illetve Eysturoyról az 5000 fős lakosságszámmal második legnagyobb városnak számító Klaksvík felé is épült ilyen alagút. Akik drágának tartják az alagút használatáért fizetendő pályadíjat, továbbra is inkább kerülni fognak.

Az új alagút nagy népszerűségnek örvend, már videóklipet is forgattak itt, és a Feröeri Posta is kiadott bélyegeket az új látványosságról.
A hosszabb távú tervek között szerepel még egy-egy tenger alatti alagút építése Sandoyra. A legdélebbi szigeten él az ország lakosságának 10%-a, a többi országrésztől való elszigeteltség miatt azonban a munkalehetőségek és az infrastruktúra elmaradottabb. Ezen akarnak segíteni a közvetlen közúti összeköttetés kiépítésével.

Posta Ákos István