Hírkereső

A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb jelentése szerint a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta Szlovákiában nagyjából 60 ezerrel nőtt az állástalanok száma, miközben a legtöbb alkalmazottat az iparból, a szolgáltatásokból és a kereskedelemből bocsátották el. A munkáltatók szerint azonban ez csak a kezdet, ha Igor Matovič kormányfő nem változtat a hozzáállásán, és a kormány nem fordít nagyobb összeget a gazdaság megmentésére, csak augusztusban és szeptemberben további 60 ezer ember veszítheti el a munkáját.

„A tagjaink által foglalkoztatott több mint 30 ezer emberből nagyjából 5 ezernek, vagyis az alkalmazottak több mint 15 százalékának bizonytalan az állása. Ha mindezt kivetítjük a gazdaság egészére, és egy jóval optimistább változattal számolunk, azt feltételezve, hogy az állások csupán 3 százaléka van veszélyben, akkor is mintegy 60 ezer ember veszítheti el a munkáját Szlovákiában az elkövetkező hónapokban”

– figyelmeztet Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai iparvállalatokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója.

A szakmai szervezet azt állítja, hogy az elbocsátásokért a kormányfő lesz a felelős, szerintük ugyanis Matovič blokkolja a munkahelyek megmentésére kidolgozott segélycsomag végrehajtását. „A kormány ugyan meghosszabbította a támogatás kifizetésének a határidejét, a támogatás nagyságával azonban nem foglalkozott. Az információink szerint az ezzel kapcsolatos javaslatot a minisztériumok többször is beterjesztették a kormány elé, a kormányfő javaslatára azonban ezt rendre levették a napirendről. Nekünk nem az egyes tárcákkal van gondunk, hanem konkrétan a kormányfővel, aki azt gondolja, hogy az egész ország az övé, miközben Szlovákia a második világháború óta nem látott válsággal néz szembe” – mondta el Vladimír Soták, a Klub 500 elnöke.

A munkahelyek megmentését célzó állami támogatás Gregor szerint az alkalmazott bérköltségeinek a 11–35 százalékát fedi, ami a járulékok kifizetésére sem elegendő. 
A szakmai szervezet ezért arra kérte a kormányt, hogy duplázza meg a támogatás nagyságát, 1100 euróban szabva meg az egy alkalmazottra jutó állami hozzájárulás felső határát.

„Az Európai Unió nagyjából 5 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Szlovákiának a munkahelyek megmentésére és a gazdaság fellendítésére. Míg a nyugati uniós tagországokban az egy lakosra számított átlagos támogatás több ezer eurót tett ki, Szlovákia eddig csupán 500 millió eurót használt fel, egy lakosra így eddig csupán 91 eurónyi támogatás jut”

– derül ki a Klub 500 számításaiból.

Egyre nagyobb az elégedetlenség a szakszervezetek körében is. Ez utóbbiak azonban ezúttal nem a kormányra, hanem a munkáltatókra panaszkodnak. A Kovo vasasszakszervezet szerint a gépiparban megszakadt a szociális párbeszéd, mivel az ágazat munkáltatói érdekvédelmi szervezete, a Gépipari Szövetség (ZSP) nem írta alá az ágazati kollektív szerződést. „A tárgyalások öt hónapig tartottak, a ZSP végül azonban úgy döntött, hogy nem írja alá a szerződést, mivel az szerinte súlyos érvágást jelentene a mintegy 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató gépipari cégeknek” – mondta el Monika Benedeková, a Kovo alelnöke. Szerinte a munkáltatók érvei nem állják meg a helyüket, hiszen a kollektív szerződésben csak az alkalmazottakkal kapcsolatos minimális elvárásokat fektették volna le, amelyek hiányában szakadéknyi különbségek lesznek az egyes cégek között.

„Épp ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szerződést a munkáltatók is aláírják. Ha erre nem kerül sor, javaslatot teszünk a sztrájkkészültség kihirdetésére a gépiparban, és ha ez sem segít, a tiltakozás egyéb formáitól sem riadunk vissza”

– tette hozzá Benedeková, aki szerint a munkaügyi tárcát kérik fel közvetítőnek az ügyben.

A Gépipari Szövetség helyettes főtitkára, Andrej Lasz szerint vállalati szinten a szociális párbeszéd gond nélkül működik, a jelenlegi bizonytalan helyzetben azonban arra kérték a Kovo szakszervezetet, hogy a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat szeptemberben folytassák, amikor már pontosabban fel tudják mérni a várható helyzetet. „Mivel az állam is módosítja a munkajogi szabályokat és több átmeneti intézkedést vezet be a munkahelyek védelme érdekében, jelenleg kockázatos lenne dönteni a kollektív szerződésről” – mondta Lasz.