Hírkereső

Az elmúlt évek látványos gazdasági növekedésének köszönhetően a lakóingatlanok ára is megugrott. A lakosság növekvő bevételei és a történelmi mélyponton levő hitelkamatok is hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott mértékben nőtt a lakóingatlanok iránti kereslet, ami természetesen az árakon is meglátszott. Míg öt évvel ezelőtt a jegybank adatai szerint 1230 euró körül mozgott a szlovákiai lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára, az idei első negyedévre elérte az 1671 eurót.

A Szlovákiában márciusban megjelent koronavírus-járvány miatt sokan abban bíztak, hogy az idei első negyedéves adattal eljutottunk a csúcsra, és már a második negyedévben csökkennek az árak. „A munkanélküliek számának a növekedése, a lakosság bevételeinek a csökkenése és a bizonytalan gazdasági helyzet mind-mind arra engedett következtetni, hogy ez valóra is válik. Az ingatlanpiac azonban elszakadt a gazdaság többi részétől, és teljesen ellentétes irányt vett. A lakóingatlanok ára nem
hogy nem csökkent, hanem még nőtt is. A második negyedéves négyzetméterenkénti átlagár elérte az 1731 eurót” – nyilatkozta Roman Vrbovský, a szlovák jegybank elemzője. Az ingatlanárak a második negyedévben 11,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.

„Ilyen látványos drágulásra 2008 óta nem volt példa Szlovákiában”

– tette hozzá Vrbovský.

Az egyes régiók között továbbra is látványos különbségek vannak. A lakóingatlanokért a második negyedévben is Pozsony megyében kérték a legnagyobb összeget, négyzetméterenként átlagosan 2273 eurót, míg a legolcsóbbnak számító Besztercebánya megyében ez csupán 911 euró körül mozgott, de például Nyitra megyében is csak 945 euró. Vrbovský szerint az előző negyedévhez képest a legnagyobb árugrást ugyanakkor Kassa megyében mérték. Míg országos átlagban 60 euróval nőtt a négyzetméterenkénti átlagár az első ne-
gyedévhez képest, Kassa megyében 262 euróval.

A négyzetméterenkénti árat tekintve a lakások továbbra is jóval drágábbak, mint a családi házak. A lakások négyzetméteréért a második negyedévben országos átlagban 2024 eurót kértek, míg a családi házak esetében ez 1296 euró volt.

„Az első negyedévhez képest a legnagyobb árugrást a kisebb, egy- és kétszobás lakások esetében mértük, míg a négyszobás lakások ára még csökkent is. Hasonló a helyzet a családi házak esetében is, hiszen míg a standard méretű házak ára tovább nőtt, a nagyobb villák ára csökkent”

– állítja Vrbovský. A jegybank elemzője szerint a növekvő ingatlanárak és a romló gazdasági helyzet miatt az elkövetkező időszakban már csökkenhet a kereslet a lakóingatlanok iránt, ami valószínűleg az árakon is meglátszik majd.