Hírkereső

Vasárnap délelőtt Mons. Gábor Bertalan római katolikus esperes-plébános, Molnár Árpád református lelkipásztor és Gočík József görögkatolikus parókus közreműködésével ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége a Szepsi Szentlélek római katolikus templomban. A hatalmas gótikus épületben – betartva a járványügyi előírásokat – szájmaszkban és sakktáblaszerű ülésrendben foglaltak helyet a jelenlevők.

A korábbi évek hagyományaihoz hűen idén is három fő mozzanata volt az ünnepségnek. Először a Szepsi és a környékbeli települések leendő elsősi vonulhattak be a gótikus templomba. Egy rövid műsort követően a történelmi egyházak képviselőinek áldása következett. Idén 3 527 elsős kezdheti meg tanulmányait az ország valamelyik magyar alapiskolájában, 28-al többen, mint tavaly.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt tanév emlékezetes marad.

„Mindannyian váratlan, eddig soha nem tapasztalt, szigorú korlátozások közé szorított élethelyzetbe kerültünk. Márciusban az iskola becsukta kapuit, az oktatás teljes terjedelmében átköltözött a digitális térbe, és ez számtalan különböző kihívást, megoldandó problémát jelentett pedagógusoknak, tanulóknak, szülőknek egyaránt.”

Fekete Irén szerint tudatosabban, felkészültebben várjuk a tanévkezdést, bár a veszélyhelyzet továbbra is fennáll.

„Sajnos, ez utóbbi a szlovákiai magyar iskolákra kétszeresen érvényes. Egyre több intézményünkben nem ülnek elsősök az iskolapadokba, és olyan iskoláink is vannak, ahol végleg elcsitult a gyerekzsivaj. Sok az iskolaépület és kevés a gyermek – hangoztatjuk egyre gyakrabban a megkerülhetetlen tényt, melyet nem elég kimondani, a gondolatot tetteknek kell követniük, mert a megoldás nem tűr halasztást. Cselekednünk kell, s mi úgy véljük, az okos, felelős döntések helyben születhetnek. Egy-egy település közössége, a mikrorégiók tudják a legjobban, mihez van erő, akarat és lehetőség. Helyben kell felismerni, hogy elkerülhető-e az iskolabezárás, és jelenthet-e mindenki számára elfogadható, megfelelő megoldást például a különböző típusú intézmények összevonása, a 2-3 település összefogásával megalakuló kistérségi iskola vagy az iskolaközpontok kialakítása” – mondta az SZMPSZ elnöke.

Idén a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium már biztosan nem nyitja meg kapuit.

„A szlovákiai magyarságnak az a küldetése, hogy kisebbségben is helytálljon, identitását, anyanyelvét, kultúráját, hagyományait megőrizze és továbbadja az utódoknak”

– mondta Fekete Irén.

A 2020/2021-es tanévet pedig a következő útravalóval nyitotta meg: „Kezdő pedagógusoknak, iskolába induló kis- és nagydiákoknak kívánom, hogy találják meg a helyüket egy minden tekintetben remek iskolában, amely tanít, nevel, humora van, és játszani is enged. Ahova reggel jó megérkezni, ahol mindig történik valami! Valami, amit otthon jó elmesélni, mert lehetővé teszik, hogy naponta csodák teremjenek, és hisznek abban, hogy ezt meg is tudják csinálni! De csak úgy lehet sikeres egy iskola, ha a szülők ott állnak a gyermekeik mellett minden nap, és segítik a munkánkat, és mert meggyőződtek arról, hogy az egyetlen út a felemelkedéshez a minőségi magyar oktatás, a tanulás.”

Ezt követően a több évtizedes pedagógiai munkájuk elismeréseként köznevelési díjban részesült 32 olyan, az idei tanévtől nyugdíjba vonuló pedagógus, akiket a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával Pedagógus Szolgálati Emlékéremre jelöltek munkahelyük és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslata alapján.

A tanévnyitón tizenegy olyan pályakezdő pedagógust is köszöntöttek, akik idén első ízben állhatnak a katedrára. A pályakezdőknek szánt „Útravalót” idén Sýkora Ilona nyugalmazott igazgató fogalmazta meg.

„Bízzatok a diákban, és bízzatok magatokban, lehetetlen feladatot nem ad az Isten! Céltudatosan keressétek, hozzátok felszínre a ti és a rád bízott gyermek életét megváltoztató értékeket. Általad születik a növendéked tehetségéből mindaz, mi mozgásban tartja, szebbé teszi a világot.

Mécs László szavaival élve: »vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!«

A pedagógusok egy emberibb világnak a munkatársai, ahol az egyén nem önmagáért él, hanem felelőséggel a rábízott életekért, békében másokkal, önmagával és a környező világgal. De másra nem vállalkozhatnak, csak arra, hogy azt öntözik, amit a szülők vetettek. Fontos, hogy az iskola ne csak ismeretet, élményt, örömöt is adjon, hisz ezek azok, amelyek a diákjaink összetartozás-érzését, identitástudatát erősítik.

Mécs László sorainak ma is időszerű az üzenete:

»Ki a betyár? Ki a szent? / Magyarhonban ki a szent? / Ha a Mérték tönkrement, / Senki, semmi meg nem ment.«

Ha az iskola nem mulasztja el megerősíteni az ifjút abban, hogy ő hova tartozik, honnan jött, hová kell mennie, hol áll, hol vannak a gyökerei, mik a hagyományai, akkor egy tisztességes, jellemes, nemzetben gondolkodó és dolgozó ember lehet a végeredmény.”

A tanévnyitó hagyományosan a magyar iskoláknak szánt üzenettel zárult, melyet idén Kozsár Julianna, a kassai Szakkay József Szakközépiskola egykori pedagógusa fogalmazott meg.

Az országos tanévnyitón Filip Mónika, az oktatási minisztérium nemzetiségi és inkluzív oktatásért felelős államtitkára is köszöntötte az egybegyűlteket. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának üzenetét Hack László, a Szövetség alelnöke olvasta fel. Jelen volt Hetey Ágota főkonzul asszony, Magyarország Kassai Főkonzulátusa képviseletében és az Emberi Erőforrások Minisztériumából Balázs Attila Főosztályvezető.

A tanévnyitón közreműködött a kassai Csermely Kórus, a szepsi Vox Columbellae vegyeskar, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont énekkara, a helyi alapiskola Savorenge énekkara és zenekara.

Vezényelt: Havasi József, Velkey Mária, Lukács Katalin és ifj. Nagy Imre, Király Erika. A szólisták: Nagy Júlia, Nagy Gabriella és Kovács Lili, Bari József, Tamás Martina, Lukács Katalin voltak. A zenekar tagjai: Horváth Ottó, Benyicky Laura, Fiľka Kristián pedagógusok voltak.

Az orgonán játszott Bányász Emőke kántor és Havasi József karnagy, a zongoránál Szaniszló Mária.