Hogyan válasszunk délutáni szakkört?
Hegedűs Norbert
2020. 09. 10., cs – 08:02
Az iskolák kapui már kitárultak, és sok szülő most azon töri a fejét, ebben a tanévben milyen délutáni foglalkozást biztosítson csemetéjének. Különböző szakköröket rendszerint egyrészt maguk az iskolák szerveznek, másrészt a helyi szabadidő- vagy művelődési központok, polgári társulások és magánintézmények is számos szabadidős tevékenységgel kecsegtetnek. A megfontoltan kiválasztott szakkör nemcsak unaloműző, hanem rendkívül hasznos is lehet, sokszor itt derül ki, mihez van igazán tehetsége egy-egy tanulónak, mit szeretne csinálni felnőttként.
Mire jó a szakkör?
Általánosságban elmondható, hogy a szakkörök célja a gyermek szabadidejének hasznos eltöltése mellett a tehetségkutatás és -gondozás. Szakemberek szerint a szabadidős foglalkozások több szempontból is hasznosak. Például segítségükkel alakítható a közösségi tudat, fejleszthető a személyiség, bizonyos esetekben nagy szerepük lehet a pályaorientációban, esztétikai vagy egészségtudatos életmódra nevelésben (sport, művészet), a kitartásra, a felelősségtudatra való felkészítésben. A szabadidős tevékenységeket 3 nagy csoportra oszthatjuk: sport, művészeti és tananyagot kiegészítő különórák. Mindig a gyermek képességeiből, alkatából, tulajdonságaiból kell kiindulni. Másra van szüksége egy örökmozgó, és másra egy jó kézügyességgel, ritmusérzékkel vagy éles logikával rendelkező gyermeknek. Figyelni és figyelmeztetni kell a gyereket, mihez van tehetsége, mert nem mindenkinek van pontos elképzelése arról, mit is szeretne.
Ha a délutáni foglalkozás nem az iskola épületében van, sok szülő ad némi zsebpénzt – buszjegyre, uzsonnára –, amikor szakkörre kezd járni a gyerek. Minden tanév elején felmerül: mennyit és hány éves kortól adjunk?
A pénz kezelésére és a vele való gazdálkodásra fokozatosan már pici koruktól kell tanítani a gyerekeket, megoszlanak a vélemények azonban arról, hogy ezt hogyan kell elkezdeni. Általános nézet: az óvodás korúak és a kis elsősök kezébe még nem való zsebpénz.
Lelkes Viktória pszichológus szerint a zsebpénz a szülők kezében hatékony tanítási-nevelési eszköz lehet, ha átgondoltan és tudatosan adják gyermeküknek. „Egyértelműen kijelölni a korhatárt és a pénzösszeget nem célszerű. Amikor szülőként – és itt fontos, hogy a két szülő hozzáállása megegyezzen a témában – a zsebpénzről döntünk, a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: milyen a család anyagi helyzete, mennyire érett a gyermek, mi a célunk a zsebpénzzel” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: ha szeretnénk tudatosan a pénzzel való gazdálkodásra tanítani, akkor nem elég a hónap vagy a hét elején odaadni neki a pénzt, fontos beszélgetni a pénz értékéről ésaspórolásrólmáralsóskorbanis. „Emellett fontoljuk meg, mennyire van szüksége gyermekünknek, amelyet zsebpénzként költhet el. Különböző korban különbözőek az igények is, a zsebpénz mértékét tehát érdemes ehhez igazítani – se túl kevés ne legyen, abból nehéz spórolni, ha viszont túl sok, veszít az értékéből. Figyeljünk arra, hogy a zsebpénzt ne jutalom/büntetésként használjuk, a tanulást, jó jegyeket pénzhez kötni egyáltalán nem javasolnám, mivel így a tanulás belső motivációját csökkentjük” – magyarázta Lelkes Viktória.
Pénzügyi elemzők szerint a 6–8 éveseknek elég például 1 euró, az idősebbeknek 5 euró, a középiskolásoknak pedig 10 euró havonta. Eleinte, amíg megtanulnak gazdálkodni, ajánlott elkérni a gyerekektől a számlát, hogy mire mennyit költöttek.
Gyakori szempontok
Vannak, akik azért járnak valamilyen szakkörre, mert ott akarnak szórakozni, s nem az utcán csellengeni. Ha a cél, hogy a gyermek közösségi életet éljen, akkor a tánckör, a sportkörök, a színjátszó szakkörök ideális lehetőséget nyújtanak. Ha valaki csemetéje intelligenciájára szeretne hatni, akkor különböző tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörre érdemes beíratni, de a sakk is megoldás lehet. „A szakkörök kiválasztásánál érdemes figyelembe venni gyermekünk személyiségét, terhelhetőségét és érdeklődési körét. A túlzsúfolt napirend, amelybe nem fér bele a szabad játékkal, barátokkal töltött idő, könnyen kimerítheti gyermekünk energiaforrásait, ami súlyos következményekkel járhat. A gyermek könnyebben betegszik meg, vagy éppen nagyon szorongóvá válik. A túlterheltség tehát testi-lelki szinten kihat a gyermekekre – figyelmeztet Lelkes Viktória pszichológus. – A szakkörök palettája általában nagyon színes: zene, sport, kézművesség, nyelvtanulás, hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. És ezek mind fontosak is a gyermeki fejlődés szempontjából, de nem minden áron.”
Nagyon fontos szempont, hol zajlik a szakkör. Az iskolai foglalkozások nagy előnye, hogy nem kell külön elmenni valahova a gyerekkel; időt és pénzt spórolnak, ráadásul ismerős helyen, ismerős emberek között foglalkozhat olyasmivel, amiben örömét leli. Amire nincs lehetőség az iskolában, talán elérhető a közeli művelődési házban vagy szabadidőközpontban. Ha túl messzire kell menni, illetve a város különböző részeibe kell utazni, az időigényes és egy idő után nagyon fárasztó lehet.
A megfelelő szabadidős tevékenység kiválasztásakor alaposan mérlegelni kell a gyermek adottságait.
Minden korosztályra más jellemző, és már a legkisebbeknek is szerveznek szakköröket. A 0–3 éveseknek elsősorban babatornát és -úszást, zenés-dalos játékokat ajánlanak – ez a kor ideális arra, hogy a gyermek megismerkedjen valamilyen közösséggel. A 3–4 évesek óvodába kezdenek járni, túlteng bennük az energia, nagy a mozgásigényük, de már kezdenek rajzolni is. Ebben a korban kedvelt tevékenységek: aerobic gyerekeknek, úszás, rajz- és kerámiaszakkör, torna a szülőkkel.
Az óvodáskorúakat már hozzá lehet szoktatni bizonyos rendszeres tevékenységekhez, felelősségtudathoz, járhatnak nagyobb figyelmet és összpontosítást igénylő szakkörökre. Az 5–6 éveseknek például ezeket ajánlják: zenei nevelés és hangszeroktatás, gyermekkórus, úszás, tenisz és kollektív sportok, ismerkedés idegen nyelvvel, színjátszókör, tánc.
Az iskoláskorúak fizikailag és szellemileg is igényesebb foglalkozást választhatnak. A 7–12 évesek körében kedvelt tevékenységek: küzdősportok, labdarúgás, floorball, modern tánc, hiphop, idegen nyelv, színjátszás, számítógépes alapismeretek, hangszeroktatás.
Mozogjunk sokat!
A mozgás minden korosztály számára fontos. A gyermekek számára a legalkalmasabb sportok azok, amelyek javítják a reakcióikat, az egyensúlyukat, a mozgások koordinálását, amelyek megtanítják őket az együttműködésre. Arról, hogy mely rendszeres testmozgást milyen korban tanácsos elkezdeni, megoszlanak a vélemények. Ráadásul, minden gyerek más, és mindig az adott gyermek testi adottságait kell szem előtt tartani. Sportpszichológusok figyelmeztetnek: nem mozogni sokkal ártalmasabb, mint mozgásban lenni, ugyanakkor a rendszerszerű sporttevékenységgel csak akkor érhető el tartós hatás, ha mértékkel és örömmel végezzük. Nem minden gyerek szeret sportolni, ám őket is meg lehet mozgatni: sétálhatunk, kerékpározhatunk, labdázhatunk, korcsolyázhatunk együtt gyerekeinkkel.
Művészeti alapiskolák
Sokan a szakkörök közé sorolják a művészeti alapiskolákat is, amivel főleg az ott dolgozó pedagógusok nem értenek egyet, mondván: ez több mint szakkör. Abban mindenki egyetért: olyan szabadidős tevékenységről van szó, ahol az oktatói-nevelői munka, illetve a tanév megszervezése hasonlít a rendes általános iskolákéhoz. A művészeti alapiskolákban zenét, táncot és képzőművészetet lehet tanulni, illetve sok helyen van dráma, azaz színjátszó és beszédkészség-fejlesztő szak, sőt néhol bevezették az audiovizuális és a multimediális szakot is. Egy-egy tanóra 45 percig tart, de nem ritka, hogy például a rajz- vagy a tánciskolákban egyszerre egymás után megtartanak 2-3 órát is. Az utóbbiakban nem szoktak házi feladatot adni, a hangszeren viszont naponta legalább egy picit kell gyakorolni.
Mennyibe kerül?
A szabadidős tevékenységek rendszerint pénzbe kerülnek, és vannak családok, ahol problémát okozhat havonta a családi költségvetésből kigazdálkodni az egyes szakkörökkel járó pluszkiadásokat. Mielőtt beíratjuk valahova gyermekünket, tanácsos előre tájékozódni a szakkört vezető pedagógusról (hány éve vezeti a szakkört, mennyire népszerű az általa vezetett tevékenység, milyen eredményeket ért el, mire lehet számítani a tanév végén), valamint arról, hogy mennyibe kerül, és a tandíjon kívül mi szükséges a tevékenységhez. Az év elején minden gyerek átvehet(ett) az osztályfőnökétől az idei évre szóló oktatási utalványt, melyet olyan szakkörre válthat be, amilyenre akar. A saját iskolájában biztosan felhasználhatja az utalványt, de némelyik szabadidőközpont is elfogadja. A művészeti alapiskolákban és a magániskolákban el szokták utasítani, ott saját csekket adnak. Az előbbiekben általában 6–12 euró havonta a tandíj, a magánintézményekben lényegesen több – például a tenisz és a lovaglás tipikusan drága időtöltés.
Óvintézkedések
A koronavírus-járvány terjedésének a megakadályozása érdekében az új tanév szigorú higiéniai intézkedések mellett indult. Az első két hétben kötelező a szájmaszk viselése a középiskolákban és az alapiskolák felső tagozatán, az alsó tagozatos alapiskolásoknak csak ajánlott. A helyiségeket rendszeresen kell fertőtleníteni, szellőztetni is gyakrabban kell. A szabadidős tevékenységek a legtöbb helyen októbertől kezdődnek, és ha addig nem történik változás, akkor a szájmaszkok viselése már nem lesz kötelező. Ennek ellenére a szakemberek óvatosságra intenek, és a későbbiek folyamán is tanácsos betartani a szigorúbb higiéniai intézkedéseket. Érdemes előre megérdeklődni, hány gyerek van egy csoportban, milyen gyakran fertőtlenítenek, kell-e becsületbeli nyilatkozatot tenni a gyerek és a család egészségi állapotáról, illetve ha bezárnák az intézményt, biztosítanak-e online órákat stb.
A koronavírus-járvány miatt sok szabadidős tevékenység márciustól szünetelt vagy online zajlott, és a szülők egy része az új tanévben óvatosabban választ csoportos foglalkozást a gyerekeknek. Akárcsak a tanórák alatt, a szakkörökön is szigorúbb higiéniai előírások lesznek érvényben.
