„Értjük a logikát, hogy tesztelni kellene, de jelen pillanatban eléggé irracionálisnak tűnik a kivitelezéseˮ – nyilatkozta lapunknak Keszegh Béla (független), Komárom polgármestere a közelgő országos tesztelés előkészületeiről. A kormánnyal való kommunikáció szerinte egyelőre nagyon előnytelen és nem hatékony, napról napra változnak egyes információk. „Szerencsétlen helyzetnek tartom, hogy az önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel megint elmaradt az egyeztetés akkor, amikor egyértelműen önkormányzati feladatköröket határoztak megˮ – utalt a városvezető a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) mellőzésére, kiemelve, hogy a nagyobb városokra óriási terhet ró majd a tesztelés lébonyolítása.

A járási hivatal Komárom városának már jelezte, hogy a hétvégén szeretnék szondázni azokat a helyeket, ahol majd elvileg a tesztelések fognak zajlani. A komáromi városvezető elmondta, az elmúlt két napban részt vett az ÚMS polgármestereinek egyeztetésén, a teszteléssel kapcsolatban 60 kérdésből álló listát küldtek a kormánynak. Több városvezetőnél már jártak a hadsereg képviselői, s ők tájékoztatták a települések vezetőit a részletekről, Komáromban azonban erre még nem került sor.

A helyszínek

Számos kérdést vet fel már az is, hogy mennyire találnak majd megfelelő helyszíneket a tesztelés lebonyolítására. Keszegh Béla szerint a választási helyiségek közül nem mindegyik képezi a város tulajdonát, hiszen néhányat bérelnek különféle jogi személyektől, akik a mostani helyzetben elzárkózhatnak a teszteléstől. A városvezetőknek nincs jogi eszköz a kezükben arra, hogy azt mondják, márpedig ott mégis megtartják a mintavételt. Biztonsági szempontból az is aggodalomra adhat okot, hogy például a tesztelési helyszínként használt iskolákban egyik nap még mintát vesznek, másnap pedig visszatérnek a diákok tanulni. A bizottság tagjainak például ebédelniük kell, használják majd a mosdót, vagyis számos probléma adódhat majd a védőruhák sterilitásával is. „A leggyakoribb fertőzés ilyen szűréseknél az első hullám tapasztalatai szerint abból származott, hogy valaki rosszul használta a védőruhátˮ – mondja Keszegh, aki szerint biztonsági és személyiségi jogi kérdéseket vet fel az is, hogy azokat a polgárokat, akikről kiderül, hogy pozitív a mintájuk, hogyan és hol különítik majd el a vizsgálat után.

Választói körzetek?

Egy-egy választásra fél évet készülődnek az önkormányzatok, most azonban gyakorlatilag 10 nap alatt kell felkészülniük egy olyan előzmények nélküli eseményre, amely több ok miatt sem feleltethető meg azoknak a körülményeknek, amelyek egy rendes voksolást jellemeznek.

Alapvető problémát jelent majd, hogy ha kevesebb tesztelési pont lesz, mint ahány szavazóhelyiség, akkor „nem fognak ülniˮ a vizsgálatok alapjául szolgáló választási jegyzékek. Arról nem is beszélve, hogy rövid időn belül hogyan értesítsék a cím nélküli polgárokat, csak Komáromban nagyjából 2000 fő érintett, fejtegeti Keszegh. Gondot jelenthet a tesztelési pontokon az emberek csoportosulása is, illetve az, hogy a választói joggal még nem rendelkező 10–18 éves fiatalok is meg fognak jelenni, tehát elviekben több emberrel kell számolni, mint egy rendes választáskor.

Emberek és eszközök

Az állami utasítások szerint számos téren az önkormányzatoknak kell vagy kellene gondoskodniuk az eszközökről és az emberekről. A tesztelést végző bizottságokban 2 városi alkalmazottnak kellene ülnie, valamint egy városi rendőrnek is. „Komáromban nincs annyi városi rendőr, mint amennyi tesztelési körzet. De a parancsnokot alapból nem fogom odaküldeni, s egyébként sem történhet meg, hogy aztán minden rendőrnek karanténba kell kerülnieˮ – mondja Keszegh, hiszen így nem tudnák garantálni a közbiztonságot, bár még bizonytalan, hogy lesz-e ilyen típusú karanténkötelezettség vagy sem. Ezen túlmenően a polgármesterek nem kényszeríthetik a hivatalnokokat arra, hogy veszélyes helyen végezzenek munkát. Keszegh Béla személy szerint ezt már alapállásból nem akarja megtenni, s egyébként nincs is erre jogköre: „Várható az is, hogy tömegesen fogják elutasítani a családjuk biztonsága érdekében.ˮ

Egyes önkormányzatok már kaptak a hadseregtől egy listát arról, hogy pontosan milyen eszközökkel kötelesek ellátni a mintavételi állomásokat. Ez helyszínenként többek között két notebookot és ozonizáló gépet jelent. A már meglevő számítógépeket nem szerencsés használni mind a fertőzésveszély, mind adatvédelmi szempontok miatt, az újak megvétele viszont – Komárom esetében Keszegh szerint ez 60 darab új gépet jelentene – komoly költségvetési tételt jelenthet az önkormányzatoknak. A miniszterelnök ugyan elmondta, hogy az állam téríteni fogja a költségeket, de nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit fog lefedni. „Sok olyan település van az országban, akiknek még az első hullámból származó költségeit sem térítették meg, holott arra is volt ígéretˮ – emlékeztet a polgármester.

A levett minták biztonságos kezeléséről jelenleg semmilyen információjuk nincs az önkormányzatoknak, noha ezt valószínűleg az egészségügyi alkalmazottak vagy a katonák fogják megoldani. Ugyancsak homályos, hogy hogyan tesztelik majd az idős vagy beteg embereket, s hogyan lehet majd kiküszöbölni a potenciálisan fokozott fertőzésveszélyt.

Országhatár

Nem egyértelmű még, hogy pontosan hogyan fog szigorodni a határátlépés, ugyanis a tömeges tesztelés pozitív hatásait gyorsan eltüntetheti a szomszédos országokba való átjárás. Keszegh Béla szerint ez még nem számít hivatalos információnak, de úgy tudni, az ingázókat talán kéthetente fogják letesztelni a határon, ugyanakkor gondok adódhatnak a határon feltorlódó tömegből: „Fejetlenséget okozhatnak ezzel a határátkelőnél, ami a mi szempontunkból határvárosként problémát jelent.ˮ Ezen felül karanténnal fenyegetik a tesztelést mellőző személyeket, miközben az azt teljesítő személyek aztán átléphetik a határt: „Talán azt sem tudatosítja a kormány, hogy sok komáromi lakos a magyarországi oldalra, Dél-Komáromba és Győrbe jár bevásárolni, vendéglőbe, uszodába, edzőterembe, moziba, s ha ez így marad, a teszteléssel nem oldottunk meg semmit.ˮ