Más években a költségvetés egyes paramétereiről parázs politikai és gazdasági viták folynak, de a szombaton meghirdetett országos vírustesztelés mindenki figyelmét más irányba terelte. Kár, mert a jövő évi költségvetés több szempontból is érdekes. A pozitívumok közül mindenképpen ki kell emelni, hogy szlovák kormány hosszú évek óta először nyújtott be őszinte költségvetést. Ez fontos változás, ugyanis az elmúlt években rendre születtek olyan büdzsék, melyekben a bevételeket túlbecsülték, a kiadásokat pedig alábecsülték. Ez rendszerint azzal járt, hogy év végén a költségvetési hiánycélt nem sikerült teljesíteni. A többlethiány ugyan nem vitte csődbe az országot, de ez a hozzáállás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságilag jobb, bőséges években sem volt kiegyensúlyozott költségvetés.

Az őszinteséget különösen értékeli a Költségvetési Tanács, melynek ebben az évben nem kell rejtett kockázatokra figyelmeztetnie. Ellenkezőleg, a tanács elemzői elégedetten szögezik le, hogy a költségvetés az esetleges rosszabb gazdasági eredmények kockázataival is számol. Ami a költségvetési célokat illeti, a globális koronavírus-járvány idején senki sem várt kiegyensúlyozott büdzsét. A kormányok jelenleg ezt háttérbe szorítják, a gazdaság fellendítésére koncentrálnak. Ennek megfelelően a szlovák költségvetés jövőre a GDP-hez viszonyítva 7,44 százalékos hiánnyal számol. Ez történelmileg a legnagyobb hiányok közé tartozik, de ezt ebben a pillanatban igazán senki sem fogja a kormányon számon kérni. Jó jel az is, hogy a növekvő kiadások döntő része a gazdaságélénkítéshez köthető, 2021 után ezek várhatóan eltűnnek, és nem terhelik tovább a kasszát. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a 2022-re és 2023-ra előzetesen tervezett hiány is rendkívül magas. Még 2023-ban is 5,72 százalékos hiánnyal számolnak, ami elsősorban azért gond, mert 2022-ben újra életbe lép az adósságfék, és a magas államadósság miatt a kormánynak azonnal kiegyensúlyozott költségvetést kell beterjesztenie. Ezt természetesen a pénzügyminisztérium is tudja, de a jelenlegi tervezet ezzel kapcsolatban csak azt a lakonikus mgállapítást tartalmazza, hogy ebben az esetben 2023-ban hozzávetőleg 6 milliárd euró értékű költségvetési konszolidációra lesz szükség. Részletesebb tervek nem szerepelnek benne, amiből arra lehet következtetni, hogy a kormány az adósságfék működésének megváltozásával számol. Ez nem lehetetlen feladat, a kormánykoalíciónak elegendő szavazata van az alkotmánytörvények módosítására is.

Ettől függetlenül a több évig tartó magas költségvetési hiány hosszú távon fenntarthatatlan pályára tereli a szlovák államadósságot. Az elkövetkező időszak legfontosabb költségvetési feladata ezért egy olyan konszolidációs terv elkészítése, amely az államadósságot ismét fenntarthatóvá teszi. Ezen a téren sokat segíthet és nagy várakozás előzi meg a nyugdíjrendszer készülő reformját. Fontos lesz minél gyorsabban tisztázni az uniós újjáépítési alapból érkező források felhasználását is, ezek a pénzek bizonyos területeken enyhíthetik a költségvetési kiadásokra nehezedő terhet.

Az őszinte költségvetés tehát jó kiindulási alap, de közép- és hosszú távon a költségvetési hiány és az államadósság fenntarthatóságának bebiztosítása még fontosabb.