A SARS-CoV-2 vírus, ami a mostani járványt okozza egy új kórokozó, ezért sok mindent nem tudunk még sem róla, sem az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Ugyanakkor mint minden súlyos megbetegedés esetén felismerhető egy általános minta, amit a COVID-19 betegség követ.
Az orvosok szerint légzőszervi komplikációk szempontjából jellemzően a betegség 5. és a 10. napjai közötti időszak a legaggasztóbb. Különösen igaz ez az idősebb betegekre, vagy azokra, akik magas vérnyomással, komolyabb túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdenek. A fiatalabb betegeknél jóval később, akár a betegség 10. vagy 12. napján alakulhatnak ki a szövődmények.
Amennyiben otthon próbálunk felépülni, fontos, hogy ne a hátunkon feküdjünk. A hasunkra fordulva ugyanis megélénkül a levegő áramlása a tüdőnkbe. Az is segít, ha váltogatjuk, hogy a jobb vagy a bal oldalunkra fekszünk. Esetleg felülünk. Mivel az oxigénhiányos állapot lassan alakul ki, sokszor már csak akkor veszik észre, amikor súlyos a helyzet, ezért sokan későn hívják a mentőt.
A COVID-19 tünetei így jelentkeznek napról-napra.
1-3. nap:
Ebben az időszakban a szimptómák széles skálán mozognak. Van akinek kapar a torka, más köhög, jelentkezhet láz, fejfájás vagy enyhe mellkasi nyomás. A betegek egy része levertnek érzi magát ebben az időszakban. De nem kizárt a hasfájás és a hasmenés sem.
Sokan csak fáradtnak érzik magukat, és kikapcsol a szaglásuk, valamint az ízérzékelésük. Rengeteg olyan beteg ismert, akik több tünetet is produkálnak, de nem lázasodnak be. A hasi panaszokat tapasztaló betegek egy részénél megjelennek a légzőszervi tünetek is, más részüknél nem. Azt a személyt, akinek tünetei vannak, mindenképp orvosnak kell megvizsgálni.
4-6. nap:
A betegek egy része tünetmentes marad, másoknál enyhe szimptómák jelentkeznek. De vannak, akiket ilyenkor terít le igazán a vírus. Állandó láz, ízületi fájdalmak, hidegrázás, köhögés – ezek jellemezhetik ezt az időszakot.
Gyerekeknél, fiatalabb felnőtteknél kiütések is jelentkezhetnek. Ezek közt lehetnek viszkető, vörös foltok, de bedagadhatnak és felhólyagosodhatnak a láb- és a kéz ujjai, kicsit ahhoz hasonlóan, mint amit az elfagyás vált ki. Ez utóbbi szimptómák amúgy nem biztosan ezekben a napokban jelennek meg. Akár megelőzhetik a többi tünetet is, de lehet, hogy csak betegség levonulása után bukkannak fel.
7-8. nap
A szerencsésebbek, akiknek eddig csak enyhe tüneteik voltak, mostanra jó eséllyel túl vannak a legrosszabb részen.
A többi beteg esetén a tünetek rosszabbodhatnak, de előfordulhat, hogy a páciens állapota vagy nem változik, vagy akár javul is, hogy utána ismét romolni kezdjen. Mivel az oxigénhiányos állapot lassan alakul ki, sokszor már csak akkor veszik észre, amikor súlyos a helyzet, ezért sokan későn hívják a mentőt.
Ilyenkor nagyon fontos, hogy a beteg folyamatosan figyelje a véroxigénszintjét.
A legtöbb beteg (80 százalék) kórházi kezelés nélkül nyeri vissza az egészségét, 20 százalékuk azonban súlyos állapotba is kerülhet, s oxigénpótlásra is szüksége lehet, a betegek 5 százaléka pedig intenzív ellátásra is szorulhat. Az esetleges halált olyan szövődmények okozhatják, mint a légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma, szepszis, szepszikus sokk, tromboembólia (vérrög), szív-és vesekárosodás.
8-12. nap
Ez már a második hét. A beteg továbbra is figyelje az állapotát!
A legtöbb esetben ilyenkor már tisztán látni, hogy merre változik a beteg állapota. Romlásra utaló jel lehet a mind nehezebbé váló légzés, és az egyre csúnyább köhögés.
13-14. nap
Az enyhébb megbetegedéssel küzdő fertőzöttek ekkorra gyógyulnak meg. A rosszabb állapotú betegek, akiknek azonban a véroxigén paraméterei maradtak normál értéken, szintén felgyógyulnak nagyjából két hét után.
Az ennél súlyosabb állapotú betegek, akik még kiegészítő terápiára is szorultak, felépülése tovább is eltarthat.
FAQ
The post Mutatjuk milyen egy COVID-19 fertőzés lefolyása first appeared on Magyar Iskola.
