Az egyesülési szándékát kinyilvánító három párt delegációi csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz. Annak ellenére, hogy sok részletben már sikerült megállapodniuk, abban még nem született egyezség, hogy milyen arányban osztanák el egymás között a közös párton belüli befolyást. Ez utóbbi annak függvénye, hogy a közös politikai szubjektumban ún. platformként tovább élő MKP, Híd és Összefogás milyen arányban delegálhatja az egyes pártszervek tagjait. Itt elsősorban a közös párt közgyűléséről, elnökségéről, országos tanácsáról (OT) és az elnökségen belüli, szűkebb pártvezetésről, egy ún. grémiumról van szó.

Kulcskérdés: az arányok

Ahogy arról beszámoltunk, a közgyűlés, az elnökség és az OT esetében egy olyan javaslat került terítékre, ami szerint az MKP, a Híd és az Összefogás 3:2:1 arányban osztozna ezen testületek helyein. Úgy tudjuk, az utolsó tárgyalási fordulókon az Összefogás számára nem volt elfogadható a fenti arányból adódó, kerekítve 17 százalékos részesedése, míg a Híd 33, az MKP pedig 50 százalékos befolyást kapna. Az utóbbi két pártnak információink szerint megfelel ez a felállás.

Mivel az Összefogás elutasítja a 3:2:1-es leosztást, egy olyan változatot vetett fel, mi szerint 2:1:1 arányban osztanák el a párton belüli befolyást, azzal, hogy a Híd és ők is egyenlően, 25-25 százalékos részesedést kapnának. Az MKP ebben az esetben is 50 százalékban képviseltetné magát. Meg nem erősített információk szerint ez a változat a Hídnak volt elfogadhatatlan.

Információink szerint pénteken, a tárgyalás után egy nappal az MKP egy olyan javaslatot tett, amely alapján az MKP 5, a Híd 3, az Összefogás pedig 2 arányban képviseltetné magát a közös párt vezető testületeiben. Ennek értelmében a Híd 30, az Összefogás pedig 20 százalékos befolyást kapna, míg az MKP egy ilyen felállás esetén is megtartaná az 50 százalékát. Információink szerint azonban pénteken az MKP elnöksége ezzel szemben megerősítette, hogy továbbra is a 3:2:1 arányt tartják a tárgyalás alapjának, és úgy tudjuk, főleg a Híd számára nem volt elfogadható a 5:3:2-es felállás.

Az MKP tehát az összes változat szerint a helyek 50 százalékát birtokolná a közös párt vezető testületeiben. Ezzel a szavazások során megkerülhetetlen lenne, a másik két szereplőnek mindig az MKP-ra lenne szüksége egy döntés meghozásához. Az erőviszonyok elosztására adott különböző javaslatokból az is látszik, hogy a Hídnak és az Összefogásnak kell a pártban a fennmaradó 50 százaléknyi befolyáson osztoznia.

Az Összefogás a tárgyalássorozat során többször javaslatot tett arra, hogy a jelenlegi politikai szubjektumok közös párton belüli erőviszonyait egy előválasztás segítségével alakítsák ki. Az országos parlamenti választáshoz hasonló szavazás lebonyolítását javasolták, amely során közvetlenül a választópolgárok dönthetnének arról, melyik szubjektumra vagy annak jelöltjére adják a voksukat. Az előválasztás gondolatát azonban az MKP és a Híd is elutasítja.

A fenti álláspontokból látszik, hogy a három párt egyesülési tárgyalásai patthelyzetbe kerültek. Ahhoz, hogy az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülni tudjon, nélkülözhetetlen a közös párton belül az egyes platformok erőviszonyairól szóló megállapodás. Amíg az arányokban nincs egyezség, addig szinte biztosan nincs egyesülési megállapodás sem.

Elnökségen belüli elnökség

Ugyancsak írtunk már róla, hogy a hagyományos pártszerveken, például a közgyűlésen és az elnökségen túl a közös szubjektum vezetésén belül létrehoznának egy ún. grémiumot. Ebbe a szűkebb elnökségbe az MKP 2, a Híd 2, az Összefogás 1, más információk szerint ez utóbbi párt is 2 tagot delegálhatna. Ez a testület dolgozná ki a párt költségvetési javaslatát, ugyancsak a grémium tenne javaslatot egy országos választás előtt a jelöltlista összetételére, az államigazgatási tisztségek betöltésére, illetve egy esetleges alapszabály-módosításra. Már egy ideje az is nyilvánosságra került, a feleknek elfogadható, hogy az MKP adja a közös párt első elnökét.

Szorít az idő

A csütörtöki tárgyaláson az is felmerült, hogy a Híd és az MKP külön is egyeztetésekbe kezd. Az MKP elnöksége azonban továbbra is a háromoldalú tárgyalásokhoz ragaszkodik. A felek között élénk kommunikáció zajlik a formálisan összehívott egyeztetések keretein kívül is. A három párt küldöttségei pedig várhatóan a jövő hét első felében ülnek újra tárgyalóasztalhoz. Úgy tudjuk, a jövő héten, az újabb tárgyalási forduló után egy sajtótájékoztatót szeretnének összehívni, ahol az addig kitárgyalt eredményekről számolnának be. Ez némileg nyomás alá helyezi a tárgyalófeleket annak érdekében, hogy megoldást találjanak a párton belüli befolyás elosztása kapcsán kialakult patthelyzetre. Korábban mindhárom párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy karácsonyig szeretnének a nyilvánosság elé állni, és legalább egy elvi megállapodást bemutatni.