Az állástalanok száma már a koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma során is alaposan megugrott. Azon állástalanok száma, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal képesek lettek volna munkába állni, a februári 139 ezerről júliusra így 210 ezerre nőtt. Az első hullám lecsengését követően a munkapiacon csak augusztusra stabilizálódott a helyzet, aminek köszönhetően októberre 201 ezerre esett vissza az állástalanok száma. A javulásnak azonban nem sokáig örülhettünk, a járvány második hulláma miatt ugyanis újabb elbocsátások kezdődtek, novemberben így már csaknem ezerrel nőtt a munkakeresők száma. És ez még csak a kezdet, Peter Kažimír jegybankelnök a napokban ugyanis beismerte, hogy jövőre tovább nő a munkanélküliség, emberek tízezrei veszíthetik el az állásukat, és a válság előtti szintre leghamarabb 2023-ra tornászhatjuk vissza magunkat.

A munkából elbocsátottak számára egyre nehezebb újra elhelyezkedni.

„A munkaügyi hivatalok az elmúlt hónapban nagyjából 71 ezer szabad állást regisztráltak, csaknem 4 ezerrel kevesebbet az egy hónappal korábbinál”

– nyilatkozta Mária Hrehová, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) megbízott irodavezetője. Csak összehasonlításképpen: egy évvel ezelőtt még csaknem 100 ezer ajánlatból válogathattak a munkát keresők. Az elmúlt hónapban egyébként a legtöbb munkahelyet, csaknem 21 ezret, Pozsony megyében kínálták, a legkevesebbet, nem egész 4 ezret pedig Kassa megyében.

Az álláskeresés szempontjából jelentős különbségek vannak az egyes szakmák között, míg egyeseknek teljesen reménytelen vállalkozásnak számít elhelyezkedni az eredeti szakmájukban, mások még most, a válság idején is képesek gyorsan új állást találni.

„A koronavírus-járvány teljesen átszabta a szlovák munkapiacot, és ez a trend az elkövetkező időszakban is folytatódik”

– nyilatkozta lapunknak Miroslav Garaj, a Grafton Recruitment ügyvezető igazgatója. A személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség legfrissebb felmérése szerint a járvány okozta válság a legnagyobb pusztítást azoknál a szolgáltatásoknál okozta, amelyeknek a működését a kormány járványellenes intézkedései szinte teljes mértékben korlátozták.

„A járvány a legnagyobb érvágást az éttermekben, szállodákban dolgozóknak okozta. A közszférában ezzel szemben nem olyan súlyos a helyzet, és vannak olyan szakmák, amelyeknek a vonzereje még nőtt is a járvány idején. A távmunka, a távoktatás és az online kereskedés látványos terjedésének köszönhetően megugrott például a kereslet a számítógépes szakemberek és a csomagküldő szolgáltatásokban dolgozók iránt, a járvány terjedése miatt azonban egyre nagyobb a kereslet az egészségügyi alkalmazottak iránt is”

– mondta el Garaj. Szerinte az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmák közül a tehergépkocsi- és buszsofőrök, az elárusítók, a szalagmunkások és raktárosok iránt nőtt az érdeklődés a munkáltatók körében.

„Az elbocsátottak részéről – különösen, ha olyan szakmában dolgoznak, amelyben folytatódnak a tömeges elbocsátások – a legrosszabb taktika, ha ragaszkodnak az eredeti szakmájukhoz, és képtelenek elképzelni, hogy valami mást is csinálhatnának” – mondta Garaj. A Grafton felmérése szerint azonban a járvány már ezen is változtatott. Míg korábban, vagyis a járvány tavaszi kitörése előtt az elbocsátottak nagyjából negyede volt hajlandó más szakmában elhelyezkedni, ma már erre minden harmadik munkakereső vállalkozna.