„Rengeteg dolgot találtunk, melyek az évezredeken át itt élő emberek mindennapi életéről, személyes dolgairól és haláláról tanúskodnak. Minden kis részlet segít elképzelnünk, mi történt ezen a tájon a Stonehenge építése előtt, alatt és után” – magyarázta Matt Leivers, az A303 Stonehenge nevű projekt régésze.

Az a terv, hogy a Stonehenge közelében haladó A303 jelű utat a föld alá viszik, egy nagyjából 3 kilométeres alagútba. Az építkezés nagy vitát váltott ki, sok szakértő szerint jelentős károkat okozna a világörökségi helyszínen, régészeti kincsek százezreinek pusztulásával járna. Tavaly novemberben a közlekedési miniszter mégis jóváhagyta a tervet.

Az építkezés előtti feltárásokon a wessexi régészek csaknem 1800 tesztfúrást végeztek, több mint 400 próbaárkot ástak ki. A feltárások következő szakasza még ebben az évben elkezdődik, mintegy másfél évig fog tartani, akár 150 régész is részt vehet a munkában. Az építkezés tervezett kezdete 2023-ban lesz.

Az alagút majdani keleti bejárta közelében nagy mennyiségű kovakőtörmeléket találtak, ami kőeszközök készítéséből származott, valamint valószínűleg vaskori árkokat, melyek a délre található Vespasianus tábora nevű erődítménnyel lehetnek kapcsolatosak.

A nyugati bejárat közelében két sírt találtak, mindkettő a Kr. e. 2500 körül betelepedett harangedényes kultúrához tartozott. Az egyik sírban egy felnőtt maradványait tárták fel, mellette egy edényt. A sírból előkerült egy réztű darabja és egy kis, titokzatos, hengeres palatöredék, bot vagy ütő darabja, amelyhez hasonlót korábban még nem találtak.

Ugyan további kutatást igényel, de egyelőre úgy vélik, szertartásokon használt fapálca vagy buzogány vége lehetett.

A közelében találtak egy ugyanebből a korból származó gödröt, benne egy gyerek apró fülcsontjait és egy igen egyszerű ivóedényt. A harangedényes kultúra bögréit, edényeit díszítették, a gyereksírban talált sima darab valószínűleg az eltemetett életkorára utalt.