„Bekopogtam, Kuciak nyitott ajtót. Aztán sajnos észrevettem egy további személyt. Utánafutottam a konyhába, ahol aztán őt is agyonlőttem” – írta le vallomásában a gútai Miroslav Marček, hogyan gyilkolta meg 2018. február 21-én Ján Kuciak tényfeltáró újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát. Marčekot 23 év börtönre ítélték, tettestársa, a szintén gútai Szabó Tamás nem jogerősen 25 évet kapott. A gyilkosság feltételezett megrendelőit, Marián Kočner nagyvállalkozót és a komáromi Alena Zsuzsovát a bíróság azonban felmentette, az ügyészség fellebbezett, így ellenük a per tovább folytatódik. Kočner és Zsuzsová azóta is börtönben van. A szintén komáromi Andruskó Zoltán, aki a bérgyilkosság közvetítője volt, beismerő vallomást tett és 15 év börtönre ítélték.

A 2018-ban elkövetett gyilkosság jelentősen átformálta Szlovákia politikai arculatát. Néhány nappal az esemény után egy tüntetéssorozat indult, amelyet a Tisztességes Szlovákia mozgalom hívott össze. Ezek voltak Szlovákia önálló történelmének legnagyobb tömegmegmozdulásai, az egyik pozsonyi tüntetésen egyes becslések szerint 40 ezren vettek részt. A fővárosban az 1989-es bársonyos forradalom óta nem vonultak ennyien az utcára.
A gyilkosság nyomán kibontakozó politikai válság egy pontján az akkori államfő, Andrej Kiska a kormány átalakítását, vagy előrehozott választásokat kért a kabinettől.

A Híd kormánypárt Országos Tanácsa egy olyan határozatot hozott, mi szerint a pártvezetés tárgyaljon a koalíciós tanácsban az előrehozott parlamenti választás lehetőségéről. Ha ezek a tárgyalások sikertelenek lesznek, a Híd kilép a Smerrel és az SNS-szel közös kormánykoalícióból. A Híd azonban mégsem lépett ki és előrehozott választásra sem került sor. Bugár Béla, a Híd elnöke ezt később az OT határozat elhíresült 3. tételmondatával magyarázta, amely szerint a párt elnöksége az új fejlemények fényében az OT összehívása nélkül is meghozhatja döntését. A pártvezetés pedig úgy döntött, a Peter Pellegrinivel (szintén Smer) az élén felálló kormány része marad, így nem lesz előrehozott választás.

A vádirat szerint a gyilkosságot megrendelő Kočner még március elején, a Híd OT ülése előtt pár nappal a Maldív-szigeteken találkozott Bugárral. A nagyvállalkozónak a nyomozás során dekódolt üzeneteiben Kočner arról ír, Bugárral arról beszélt, hogy a Híd ne lépjen ki a kormányból. Bugár tagadja, hogy erről egyeztettek volna.

A kormányt tehát átalakították, Robert Fico (Smer) miniszerelnök lemondott, a 2020-as, rendes időben tartott parlamenti választásig Pellegrini, a Smer akkori politikusa vezette a kormányt. Pellegrini ma a Smerből kivált Hlas párt elnöke. 2018-ban ugyancsak lemondott tisztségéről Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter, de a kabinet több ismert arca is távozott. A 2020-as voksolást az addig főként ellenzékben lévő és antikorrupciós retorikát használó OĽaNO nyerte meg. A mozgalom vezetője Igor Matovič lett az OĽaNO-ból, az SaS-ből, a Sme rodinából és a Za ľudíból álló kormánykoalíció miniszterelnöke.

Megemlékezések

Matovič az évforduló alkalmából a közösségi oldalán ugyan kifejezte elismerését Kuciak munkája iránt, de egyben bírálta az újságírókat, akik szerinte gyakran rosszul végzik a feladatukat. A kormányfő a gyilkosság évfordulóján arról írt a közösségi oldalán, hogy a sajtó indokolatlan gyűlöletkampányt folytat ellene. 

Az oknyomozó munkája miatt meggyilkolt újságíróra emlékezett vasárnap a pozsonyi Sznf téren Zuzana Čaputová köztársasági elnök. „Az utóbbi hónapok történései igazolják, hogy azok a gyanúk, amelyekről Kuciak írt, a valóságra épültek” – mondta az államfő. Szerinte fontos, hogy az igazságszolgáltatás utolérje a merénylet megrendelőit is. Hozzátette, az újságírók ma is gyakran veszélyek közepette végzik a munkájukat. „Nekünk, politikusoknak az a feladatunk, hogy ami Jánnal történt, ne ismétlődhessen meg” – fogalmazott. 

Boris Kollár (Sme rodina), a parlament házelnöke az évfordulón arról beszélt, nem tűrhetik, hogy bárkit is megfélemlítsenek azért, mert az igazságot keresi. Ugyancsak megemlékezett Ján Kuciakról és Martina Kušnírováról Grendel Gábor, a törvényhozás alelnöke és Natália Milanová kulturális miniszter is (mindketten OĽaNO). A pár nagymácsédi házánál pedig Juraj Šeliga (Za ľudí), a parlament másik alelnöke rótta le a kegyeletét. A nemrég kinevezett főügyész, Maroš Žilinka a TA3 műsorában arról beszélt, szerinte a gyilkossági ügy felderítése során az ügyészség és a rendőrség minden tőle telhetőt megtett.

„3 évvel ezelőtt falunkban, Nagymácsédon, olyan történt, amit legsötétebb álmunkban sem gondoltunk volna” – írta közösségi oldalán Forró Krisztián, az MKP elnöke, aki maga is a településen él. A gyilkosságról egy videóban Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője is megemlékezett. Sólymos László Híd-elnöktől cikkünk megjelenéséig nem találtunk a gyilkossággal kapcsolatos megnyilvánulást.

A gyilkosságot követő tömegtüntetések szervezője, a Tisztességes Szlovákia mozgalom virtuális megmozdulást hirdetett. Nagyszombat megye az áldozatok családjának beleegyezésével emlékhellyé alakítja Ján és Martina nagymácsédi otthonát.