Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. Az arányos rendszer feltétele egy többmandátumos választási körzet, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat.
Parlamenti választást négyévente tartanak, államelnöki és megyei választásokat szintén, az európai választásokra ötévente kerül sor.
A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek.
A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el – ebből adódik az arányos megnevezés. Ez a fajta – Európában leginkább elterjedt – választási rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, ugyanakkor hitelesen tükrözi a parlamentben a politikai erők országos támogatottságát.
A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot.
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában 1000 választónak kell jutnia. A község távol eső részein önálló szavazókörzetet lehet létrehozni, ha legalább 50 választó van az adott körzetben. Külön szavazókörzet alakítható ki az egészségügyi és szociális intézményekben, ha legalább 100 választó van ott. Ebből adódik, hogy egy nagyobb településen több szavazókörzetet is létrehoznak.
A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük. (Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.)
A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének. A bejutási küszöb
- az önállóan induló pártoknak 5 százalék,
- két vagy három pártból álló pártszövetségeknek 7 százalék,
- négy vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10 százalék.
Állami támogatásban később a legalább 3 százalékot elérő pártok részesülnek. A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában ezer választónak kell jutnia.
A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3 százalékát elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít.
A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.
Szavazásra jogosult minden szlovák állampolgár, aki a választás napjáig betölti 18. életévét. A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük.
Minden választás előtt negyvennyolc órás kampánycsend van. Két héttel a választások előtt és a választások napján semmiféle közvélemény-kutatás és felmérés nem közölhető. Ha a választás kétfordulós, akkor ez a tiltás az első forduló előtti két hétre és a második forduló előtti egy hétre is vonatkozik. A pártok maximum hárommillió eurót költhetnek kampányra, ez vonatkozik a mozgalmakra is, a parlamenti választásokon. Az államfőjelöltek maximum 500 ezer eurót költhetnek kampányra. A regionális és helyhatósági választásokon induló jelöltek szintén maximum ennyit költhetnek. Ha ezeket az összegeket túllépik, akkor többezer eurós büntetést kapnak.
A választási költségvetést mindenkinél egy 14 tagú állami bizottság ellenőrzi majd, ebből 10 tagot a parlamenti pártok delegálnak a testületbe. Öt tagot a kormánypártok adnak, ötöt az ellenzék. Egy tagot jelöl az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és az Állami Számvevőszék. A büntetéseket is ez az állami bizottság szabja ki.
Minden pártnak és jelöltnek külön bankszámlát kell nyitnia a választásokra, amely nyilvános kell, hogy legyen.
Az alábbi prezentáció 2015-ben készült, azóta már más a parlament összetétele és a köztársasági elnök személye is változott.
„Szlovákia választási rendszere” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.
