A sztratoszféra a föld légkörének a földfelszíntől mintegy 12-50 kilométer közötti magasságban lévő középső része.

Nagy meglepetés volt számunkra látni ezt a jelentős hatást. Soha nem láttam ekkora füstbeáramlást a sztratoszférába

 – mondta Ilan Koren, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet professzora az AFP francia hírügynökségnek.

A tüzek által a légkörbe bocsátott füstmennyiség ahhoz hasonló, mint amekkora füstöt 20. század második legnagyobb vulkánkitörése, a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése okozott. A kutatók emlékeztettek arra, hogy a füst Ausztráliától keletre sodródott, majd visszatért a kontinens fölé 2 hét múlva.

Láthattuk azt, hogy a füst két hét alatt egy teljes körforgást végzett. Soha nem láttam ilyen erőteljes jelenséget ilyen gyorsan terjedni

 – hangoztatta Koren.

A jelenséget a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban három tényezővel magyarázzák. Az első a tüzek intenzitása. A második, hogy Ausztrália legdélibb részének egy olyan térségében keletkeztek, ahol a távolság a troposzféra és a sztratoszféra között kisebb, mint máshol. Végül a tüzek erős szelek közelében lobbantak fel, amelyek segítették azt, hogy a tűz magasabbra terjedjen a légkörben.

Az a tény, hogy a füst képes volt ilyen magasra terjedni, létfontosságú környezeti hatásának megértéséhez. „Általában az ilyen tüzek a légkör alacsonyabb részén maradhatnak csak meg néhány napig vagy hétig. Ám amint a sztratoszférát elérik, ott maradnak hónapokig, akár évekig” – magyarázta Koren. Tulajdonképpen egy nagyon vékony füsttakarót kaptunk, amely az egész féltekét hónapokig beborítja – tette hozzá.

A kutatók a füstöt hat hónapig látták a sztratoszférában – 2020 januárjától júliusáig – műholdak révén. Ugyanakkor túlságosan nehéz volt elválasztani az ausztráliai bozóttüzek füstjét a sztratoszférában lévő olyan füsttől, amely más forrásból eredt.

A füst ilyen hosszútávú megmaradásának a légkörben az a fő hatása, hogy visszaverheti a napsugárzást. Koren szerint ennek mindenhol hűtő hatása van, különösen az óceánokon, ahol szétzilálhatja az algák fotoszintézisét a déli féltekén.

A füst elnyelheti a napsugárzást, aminek lokálisan melegítő hatása van. „A füst által okozott melegedés következményei a sztratoszférában még nem világosak – közölte a kutató.

Az ausztrál bozóttüzekben 33 vesztették életüket, több mint 3 ezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.