Mičovský még tavaly nevezte ki Gabriela Bartošovát az SPF élére, azzal a céllal, hogy a földalapban zajló korrupciós botrányoknak gátat szabjon. Az SPF restitúciós botrányai hosszú évekre nyúlnak vissza, az első nagyobb korrupciós ügy még az első Fico-kormány idejében történt, és a szlovák oknyomozó portálok azóta több ilyen esetről is beszámoltak.

Bartošovát múlt héten vette őrizetbe a NAKA, további 7 személlyel együtt. Bűnszervezet alapításával és fenntartásával, kenőpénz elfogadásával, vesztegetéssel, valamint hivatali hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsítják. Az SPF vezetője tagadja a vádakat, de a lemondását így is kénytelen volt benyújtani.

A korrupciós ügy még az előző, Smer–SNS–Híd kormányhoz köthető. Bartošová 2016 és 2019 között ugyanis már az SPF-nél dolgozott, Adriana Šklíbová korábbi SNS-jelölt irányítása alatt. Šklíbovát szintén őrizetbe vették.

Elhibázott döntés

Mičovský állítása szerint egészen odáig semmit sem sejtett a jelöltjéről, amíg a rendőrök őrizetbe nem vették. Hozzátette, a jelöléskor az OĽaNO-s párttársaira hallgatott, akik úgy írták le Bartošovát, mint a korrupció elleni harc egyik jeles képviselőjét.

„Mint ismeretes, korábban is dolgozott az SPF-nél, de egy idő után távozott. Ezt a döntést nekem azzal magyarázták, hogy nem volt elégedett, és fel is szólalt az intézményben zajló ügyek ellen”

– magyarázta Mičovský.

A miniszter elismerte: egyszer komolyan elgondolkozott a kinevezésén, amikor megtudta, hogy Bartošová évekkel ezelőtt kapcsolatban állt a hírhedt pozsonyi maffiózóval, Miloš Kaštannal. A nő viszont azzal érvelt, hogy abban az időben fiatal és meggondolatlan volt, de már minden kapcsolatot megszakított ezekkel a körökkel.

Mičovský utólag belátja, hibát követett el, emiatt pedig vállalja a politikai felelősséget. Kijelentette, a NAKA akciója egy újabb példa arra, hogy az új kormány irányítása alatt a rendőrség senkivel sem kivételezik, és ha a saját embereik közül keveredik valaki korrupciós botrányba, akkor őt sem kímélik. 

Vegyes fogadtatás

Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök méltatta a földművelésügyi tárcavezető lépését.

„Elfogadom a döntését, és egyúttal megköszönöm a minisztériumban végzett munkáját, amelyet az előző kormányok lefizetésre alapuló rendszerként örökölt meg. A tárcán belüli tisztogatás folytatódni fog, csakúgy, mint a támogatások igazságos elosztásának kidolgozása”

– reagált a kormányfő.

A koalíción belül nem mindenki volt ilyen támogató. Patrick Linhart, a Sme rodina parlamenti képviselője közösségi oldalán tett közzé egy videót, amiben leszögezte, hogy ő már régóta követelte Mičovský távozását.

„A miniszter döntése nem meglepő számomra. Üdvözlöm a távozását, bár ez az önreflexió kissé tovább tartott a kelleténél”

– fogalmazott Linhart.

Róbert Puci, az ellenzéki Hlas képviselője szintén azon a véleményen van, hogy a tárcavezetőnek már régóta le kellett volna mondania. Elmondása szerint Mičovský minisztersége után hatalmas káosz marad a teljes földművelési szektorban.

Káosz a földalapnál

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) vezetője úgy véli, hogy Mičovský alapvetően törekedett a kormányprogramban vállalt feladatok teljesítésére, de ezt a mellette dolgozó személyekkel kapcsolatban már nem merné egyértelműen kijelenteni.

„Nem azt mondom, hogy ellene dolgoztak, de azt sem lehet mondani, hogy Mičovský pozíciójának megerősítéséért fáradoztak”

– mondta lapunknak az AKS elnöke.

A földalapnál uralkodó káoszt Patasi is látja, de megjegyezte, hogy ezek az állapotok nem az új kormány idején kezdődtek. Példaként a restitúciós botrányokat említette. Ezekben leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állam által korábban elkobzott földeket (például a szocializmus idején) úgy osztották vissza a tulajdonosoknak, hogy nem feltétlenül ők jártak jól.

„Előfordult, hogy valaki Trencsén környékén igényelte a restitúciót, de mégis Dunaszerdahely vagy Pozsony környékén kapott földet”

– mondta az agrárkamara vezetője. A restitúció során a lukratív, magas jövedelmet ígérő földeket – kenőpénzért cserébe – a maffiahálózatba beépült személyeknek osztották, míg mások kevésbé értékes földeket kaptak vissza. Ez a séma figyelhető meg az SNS-hez köthető vállalkozó, Martin Kvietik letartóztatásának hátterében is, a Denník N napilap információ szerint pedig Bartošová is részese lehetett a rendszernek. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg ezeket az információkat.

Patasi szerint nem ez az egyetlen botrány, amire az agrárkamara már felhívta a figyelmet.

„Találtunk olyan bérleti szerződéseket, amiket 25 évre írtak alá, nem is kevés földre. A törvény kimondja, hogy ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint 15 év”

– jelentette ki a kamara elnöke.

Ugyanakkor Patasi megjegyezte, az új kormány hatalomra kerülése után sem volt látványos javulás a földalap működésében. Az AKS vezetője úgy véli, csak akkor történhet érdemi változás, ha olyan személyeket ültetnek a vezető pozíciókba, akik betartatják majd a földművelésre vonatkozó törvényeket. Mindeddig ez nem sikerült.

„Logikus döntés”

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szerint Mičovský logikus döntést hozott.

„A miniszter lépését értékeljük, és emberileg meg is értjük. Azt viszont hangsúlyoznunk kell, hogy egyetlen eurót sem sikerült kiharcolnia az uniós helyreállítási alapból, konfliktusba keveredett Ján Budajjal, valamint a mezőgazdászok általános elégedetlenségét is kivívta, tehát ezt tekintjük a helyzet logikus megoldásának. A szlovák mezőgazdaság helyzete továbbra is kritikus. Éppen ezért készek vagyunk tárgyalni az új miniszterrel is”

– mondta Emil Macho, az SPPK igazgatója.

Túl nagy falat volt

Grigorij Mesežnikov politológus, az IVO társadalomkutató intézet vezetője lapunknak politikai szempontból is értékelte a tárcavezető döntését.

„Mičovský minisztériumában olyan dolgok zajlottak a háttérben, amiről állítólag nem tudott, vagy egyszerűen csak lebecsülte a jelentőségüket. Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása után számos mezőgazdasággal kapcsolatos korrupciós botrány került felszínre, és úgy tűnt, hogy elindult egy pozitív változás. Mičovský ezeknek a változásoknak a képviselője volt, de szervezettségi szempontból valószínűleg nem állt készen arra, hogy irányítsa a rá bízott tárcát”

– vélekedett a politológus.

Megjegyezte, a lemondás mindenképpen jó döntés volt, az viszont más kérdés, hogy több mint egy év kellett ahhoz, hogy felismerje, a dolgok megváltoztatásához az ő irányítása nem lesz elegendő.