A most bemutatott, és a kormány által elfogadott utazási szemaforból az derül ki, hogy a szlovák kormány nem tiltja az utazást, csupán ajánlásokat tesz arra, hogy hova javasolja, és hova nem az utazást.

Eddig is nagyon kevés volt az ellenőrzés, inkább a lakosság felelősségtudatára hagyatkozott a kormány, ezt a hozzáállást támogatom én is. Ez a skandináv modell, amikor elmagyarázzuk, milyen kockázatok vannak, hol mire számíthatunk, és bízunk abban, hogy ennek tudatában az emberek felelősségteljesen fognak viselkedni. Az utazási jelzőlámpa is erre épül: érthetően és egyszerűen elmagyarázni az embereknek, hol milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha az adott országba utaznak. Erre alapoznak a színek is, és azok mennyisége is, hiszen ebből láthatják, hogy ha zöld egy ország, oda mehetek, ha piros, akkor az már veszélyes, ha pedig fekete, ott nagyon nagy a kockázat.

Ez alapján akkor adódik a kérdés: hova utazhatunk idén nyáron, és hova ne menjünk?

Csak és kizárólag az unión belül utazzunk, pontosabban azokba az országokba, amelyek zöld színnel vannak jelölve. Az unión kívüli zöld országokba is lehet menni, hiszen ott vagy nagyon magas már az átoltottság aránya, vagy egyáltalán nincs jelen a vírus (például Ausztrália vagy Új-Zéland). Bár ezekben is van kockázat, ám ez kezelhető. Kerüljük az utazást az olyan országokba – ezek a pirosak és a feketék –, amelyekben még nem oltanak, vagy nagyon kevés ember kapta meg a vakcinát. Egyszerűen mondva, a fekete a nogo zóna, oda a világért se utazzunk! Ellenkező esetben, ha behozzuk a vírust, és újra elterjed, akkor ugyanott leszünk, mint az év elején, amikor ismét le kellett zárni az országot és a gazdaságot.

Mi volt az utazási jelzőlámpa célja?

Itt az indiai variáns, amely sokkal jobban terjed, és veszélyesebb, mint a korábbiak. Már 53 országban van jelen, és olyan ütemben terjed, amit eddig nem láttunk egyik mutáns esetében sem. Azok az országok vannak viszonylag biztonságban, amelyekben jó ütemben halad az oltás. Ahol nem, ott a turista hatalmas veszélynek teszi ki magát. Az egyik kockázat, hogy a nyaralás alatt megfertőződik, és nem tud hazajutni (hiszen ehhez kell egy negatív teszt, amit nem tud felmutatni), vagy a gyors terjedés miatt az adott ország lezárja határait, repülőtereit, és ezért nem fog tudni hazajutni. A helyzet pedig akár napokon belül is súlyosra fordulhat egy-egy országban, és a kellemes pihenés helyett egy rémálom lehet a nyaralás. Pontosan ez történt több tízezer ausztrállal Indiában, akik már két hónapja nem tudnak hazamenni, a világ legfertőzöttebb országában rekedtek.

Mi alapján kapták a színeket az egyes országok?

A fekete színnek két fő kritériuma volt, ez pedig vagy az, hogy ott jelen van az indiai variáns, vagy pedig az, hogy nem megbízhatóak a járványadatok (ilyen pl. az összes afrikai ország, vagy néhány, turisták körében népszerű szigetország). A piros színt azok kapták, amelyekben bár jelenleg kezelhető a járványhelyzet, ám az alacsony átoltottság miatt bármikor berobbanhat az indiai variáns. A zöld országok elsősorban az EU országai. Itt változóak a kockázatok, ám úgy döntöttünk, hogy a gazdasági és diplomáciai célokat előtérbe helyezzük, és egy térségként kezeljük az EU-t. Itt nagyobb kockázatot vállaltunk, éppen ezért a piros országoknál szigorúbbak voltunk, ezzel csökkentve a teljes rizikót. Összegezve, idén nyáron akkor a legkisebb a kockázat, ha csak az unión belül utazunk.

A tervek szerint a konzílium kéthetente értékeli át a térképet, van arra esély, hogy újabb országok kerülnek a zöldek közé a nyári szezonban?

Hivatalosan így van, ám reálisan nem látok lehetőséget arra, hogy pont a nyári idény alatt változnának egyes országok színei, legfeljebb két ország esetében lehet ilyen, amelyik zöldre vált, ez pedig az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, oda várhatóan már a nyári hónapokban szabadon lehet utazni. Illetve, nem kizárt, hogy a piros országokból fekete lesz, ha ott elkezd terjedni a vírus indiai variánsa.

Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy van néhány olyan fekete ország, amely bőven 70 százalék feletti átoltottsággal rendelkezik, mint például a népszerű Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek. Miért lettek ezek feketék?

Mert ott nagyon sok az indiai vendégmunkás, és csak a helyi lakosság van beoltva, a vendégmunkások nagy része nem, ez pedig hatalmas kockázatot jelent.

Mi történik akkor, ha valaki az unión kívülre utazik, zöldből zöld országba, ám átszállással, és egy fekete ország repülőterén száll át? Például, ha valaki a zöld Japánba menne katari vagy dubaji átszállással?

Ez egy olyan kérdés, amelyet még nem szabályoztunk, ezt a konzílium következő ülésén fogjuk pontosítani. Vagy a brit modell lesz, amely szigorú, és azt mondja, ha kockázatos országban száll át valaki, akkor a magasabb kockázati tényezőt kell figyelembe venni (mintha egy fekete országban járt volna), vagy az osztrák modell, amely az átszállási országot nem nézi, csak azt, honnan hova utazott az illető. Én a brit módszert támogatom.

Júliusra érkezik az uniós Covid19-útlevél. Ezt követően változik valami?

Pont ellenkezőleg, éppen ezért készítettük a térképet, hogy az emberek tudják, hova, milyen feltételekkel utazhatnak.

Sok olyan piros ország van, amely népszerű a szlovákiai nyaralók körében, ilyen például Törökország, Egyiptom, Tunézia. Szóvoltarról,hogyezekegyújabb, narancssárga színt kapnak. Erről mit tud?

Valóban, volt ilyen terv, ezt az úgynevezett Covid-free zónákra akartukbevezetni,ámmostkaptamaz ankarai nagykövetségtől a hírt, hogy Törökországban nincs ilyen zóna. Még várjuk az egyiptomi elemzést is, amit tudok, az a thaiföldi Phuket, ott ez megvalósulhat. Törökországban csak a turizmusban dolgozókat oltották, ám ez nem nevezhető ilyen zónának, hiszen, ha a turista kimegy a városba, akkor azonnal nagyobb kockázatnak teszi ki magát. Vagyis nem tartom valószínűnek, hogy lesznek narancssárga zónák. Legfeljebb a thaiföldi Phuket.

Mi lesz azokkal az utazási irodákkal, amelyek elsősorban ezekre a célállomásokra szerveznek utazásokat?

A legjobb lenne, ha idén nem szerveznének ilyen utazásokat, az állam pedig kompenzálná őket. Még ez is sokkal olcsóbb lenne, mint az újabb lezárás. Nagyjából félnapnyi lezárás árával tudnánk kártalanítani az összes irodát.

Mivel Ausztriából, Magyarországról továbbra is vannak szervezett utazások ezekbe az országokba, sokan dönthetnek úgy, hogy onnan indulnak, és hazatérve nem jelentkeznek be a karanténba, hiszen „zöld országból érkeztek”. Lesz valamilyen ellenőrzés, számíthatnak valamilyen szankcióra, akik megszegik a szabályokat?

Lesz egy ellenőrző mechanizmus. Persze, ki lehet játszani a rendszert, és gondolhatják sokan, hogy ezzel nyernek, de milyen áron? Lehet, az ilyen felelőtlen utasok miatt őszre újra a lezárásokról kell majd beszélnünk, mert hazánkban is elkezd terjedni a vírus. Nem azt mondom, hogy ne utazzanak, ha valaki szeretne, menjen, akár fekete országba is (a rendszer erre lehetőséget biztosít), de ha így tesz, akkor hazatérve menjen karanténba, legalább nyolc vagy 14 napra. Hiszen az indiai variáns sokkal jobban terjed, és ha berobban, akkor nincs, ami megállítsa.

Előfordulhat, hogy rendőr kopog annak ajtaján, aki fekete országban járt, megkerülve a rendszert, és hazatérve nem jelentkezik, és nem vonul karanténba?

Azt garantálni tudom, hogy kopogni fog a rendőr. A feketénél biztosan, és a piros országok esetében is lesznek, akiket felkeres a rendőrség. Magam is meglepődtem, milyen modern és hatékony eszközök állnak rendelkezésre az ellenőrzésre. Nem tiltjuk az utazást, ha valaki akar, mehet, de hazatérve tartsa be a szabályokat, és zárja el magát 8 vagy 14 napra.

Az indiai variáns miatt 90 százalékos átoltottságra van szükség, Szlovákiában ez most 35 százalék körüli, ez a nyáron felmehet 50 százalékra. Nincs olyan veszély, hogy a nyári szabadságok után újra a lezárások következnek?

Ez egy valós forgatókönyv. Vannak olyan modellezéseink, amelyek azt mutatják, hogy minél nagyobb a különbség a 90 százalék és a tényleges átoltottság között, annál nagyobb lesz a harmadik hullám, és ellenkezőleg, minél kisebb a különbség, annál kezelhetőbb lesz. Egy éve nem volt más eszközünk a vírussal szemben, csak hogy bezárkózzunk, most azonban van oltás, és a legjobb lenne, ha mindenki beoltatná magát.

Hogyan lehet elérni, hogy meglegyen a 90 százalékos átoltottság? Vannak olyan országok, amelyek nemzeti lottójátékot indítanak, mások korlátozzák a nem oltottak mozgását. Mások szerint az ideális az lenne, ha kötelező lenne.

Ez nagyon nehéz lesz, most szociológusokkal és pszichológusokkal is konzultálunk, hogyan lehetne növelni az oltási hajlandóságot. A kötelező oltással is egyetértek, mivel, ha másként nem megy, akkor nem lesz más választás. Vagy újabb lezárások vagy az oltások kötelezővé tétele. A politikusoknak kell eldönteni, de ha oda jutunk, egyik döntés sem lesz népszerű. Erre a kérdésre várhatóan szeptemberben, októberben kell válaszolniuk, addigra derül ki, hogy a mostani hozzáállás, az önkéntesség és a meggyőzéses politika működött-e.