Van valami, ami az egyenjogúság kérdéskörével nem mosható össze. A nők és a férfiak agyában vannak tudományosan igazolt különbségek. Ezek közül gyűjtöttünk csokorba néhányat.

A testtel együtt nő az agy is

A nők agyának súlya és térfogata kisebb a férfiakénál. Ám ez csupán abból adódik, hogy a férfiak testsúlya többnyire nagyobb és magasabbak is. Kutatások támasztják alá: a testtel együtt nő az agy is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a férfiak okosabbak lennének. Az elefánt agya is sokkal nagyobb, mégsem okosabb az embernél.

A 2017-ben közzétett adatok szerint a tekervényes agykéreg a nőknél vastagabb, az alatta levő részek pedig a férfiaknál nagyobbak. Ám ha gondolataink központját még alaposabban vizsgálták, kiderült: a vizsgált 68 területből csak 14 volt nagyobb a férfiaknál, 10 meg a nőknél. Ennek alapján a férfiak és a nők agya hasonlónak tekinthető.

Magyar kutatók 2017-ben arra a megállapításra jutottak, hogy a nőknél a két agyfélteke között több a kapcsolat, és ez jobban is működik. Néha a nőknél kapcsol be vagy ki az agy valamely része, máskor a férfiaknál. 2005-ben holland kutatók kiderítették: orgazmuskor a férfi agy jutalomközpontja (örömközpontként is ismert) kapcsol be, míg a nőknél nem mutatkozik aktivitás, de náluk ilyenkor nem működik az agy félelemért és szorongásért felelős része. Színlelt kielégülés esetén viszont aktivizálódik a tudatos cselekvésért felelős agyterület.

Gyorsabban öregszik

Vajon az életkor előrehaladásával kimutathatók az agyban eltérések? A Science of Learning oldalain 2019-ben közölték azt a tanulmányt, amelyben arról írnak, hogy három- és tízéves gyerekek agyát mágneses rezonanciával vizsgálva bebizonyították: nincs különbség a lányok és a fiúk agyának fejlődése között, még a matematikai képességeiket tekintve sem. Kiderült az is, hogy a férfiak agya gyorsabban öregszik, mint a nőké, közel két és fél évvel öregebbnek tűnik. Ezzel szemben a nők agya közel négy évvel fiatalabbnak bizonyult az anyagcsere-folyamatok mérései alapján.

Ki vezet az empátiában?

Valamiben a férfiak ügyesebbek, másban a nők. Adott időben elvégzendő egyetlen feladat esetén a férfiak teljesítenek jobban, az egyszerre több feladat végrehajtásában viszont a nők jobbak. Ők általában jobban figyelnek arra, akivel éppen beszélgetnek, és jobbak a szociális empátia területén is. A hosszútávú memória terén is legyőzik a férfiakat. Tovább emlékeznek az arcokra. A férfiak viszont a mozgató és érzékelő szervek összehangolásában jobbak, következésképpen gyorsabban reagálnak a váratlan helyetekre, ugyancsak jobbak a térérzékelésben, könnyebben tájékozódnak és ezért kisebb eséllyel tévednek el, ami abból fakad, hogy nem a körülöttük lévő látványt akarják megjegyezni, hanem önmagukat helyezik el az őket körülvevő térben. Ez is mind az agytól függ.

Nincs ok a lenézésre

Négyszáz egyetemista bevonásával végeztek húsz éven át tartó felmérést arról, vajon a férfiak vagy a nők beszélnek-e többet. Állítólag nincs nagy különbség. Az említett kutatók munkája révén igazolt különbségek nem adnak okot arra, hogy a férfiak lenézzék a nőket, sem arra, hogy a nőknek fel kelljen nézniük a férfiakra. Régen elfogultság övezte a férfiakat. És miközben önmagukat magasztalták, a nőkről lealacsonyítóan vélekedtek. Ez ma már a Föld mind több részén nincs így. A józanul gondolkodók belátják, nem is érdemes keresni, hogy miben más a férfi és a nő. Tény, hogy a fajfenntartás miatt mindenképpen különböznünk kell egymástól, s a biológiai különbözőségek is eltérő agyműködést kívánnak. Ám a létező, de minimális különbségek ellenére vagy épp azok segítségével és a jóval több hasonlóságnak hála képesek jól együttműködni. A hétköznapokban (ha nem agykutatók vagyunk) nem agyunk különbségeit kell keresni, hanem azt, hogy a másik nem képviselőjével miként tudunk jól működő egészet alkotni.