Az OĽaNO, a Za ľudí és az SaS parlamenti képviselői által benyújtott törvénymódosítás indoklása szerint a javaslat célja, hogy megváltoztassa azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyes kulturális szervezetek részt vehetnek a Kisebbségi Kulturális Alap döntőbizottsági tagjainak megválasztásában. Ezután ebben a folyamatban csak a civil szervezetek vehetnének részt, vállalkozások nem. Emellett a kulturális minisztérium útmutatása alapján az alap listát vezetne arról, hogy mely egyesületek, intézmények számítanak kisebbségi kulturális szervezetnek. 

Míg jelenleg minden kisebbségi jogalanyisággal rendelkező intézmény, így a vállalkozások is, részt vehettek a támogatást megítélő testületek tagjainak megválasztásában, a jövőben ebbe a körbe csak a civil szervezetek tartoznának. Az évente közel nyolcmillió euró közpénzt szétosztó alap döntőbizottságainak összeállításából így kizárnák például a könyvkiadókat, filmprodukciós cégeket, de a kreatív ipar szereplőit is, hiszen ezek jellemzően vállalkozásként működnek. 

A törvényjavaslat indoklása szerint ugyanis jelenleg olyan szervezetek is részt vehetnek a bizottsági tagok kiválasztásában, amelyek ugyan teljesítik a törvényi feltételeket, de semmilyen valós kisebbségi kulturális tevékenységgel nem rendelkeznek. Az alap leköszönő igazgatója, Molnár Norbert szerint ilyenre eddig egyébként nem volt példa, hiszen a jelenleg érvényes törvény is szabályozza, milyen feltételek mellett lehet egy-egy szervezet, vállalat a választótestület tagja.

Miután a jogszabály-módosítást a parlament első olvasatban jóváhagyta, széles körű egyeztetésre bocsátották. A kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László (Híd) észrevételével együtt a javaslathoz összesen 44 megjegyzés érkezett, amelyek legnagyobb részét, beleértve a kormánybiztos véleményezését a kabinet lesöpörte az asztalról. Bukovszky lapunknak elmondta, furcsállja, hogy a képviselői javaslat az első és a második olvasat között került a kormány elé. „Ráadásul először történt meg, hogy alapvető fontosságú észrevételt tettem a javaslathoz, de a kulturális minisztérium a tárcaközi egyeztetésre meg sem hívott” – nyilatkozta. A kormánybiztos elmondta, az észrevétele arról szólt, hogy a döntőbizottságok tagjainak kiválasztásában továbbra is részt vehessen minden kisebbségi, jogi személy, így a civil szervezetek mellett a vállalkozások is. Bukovszky szerint az utóbbiak kizárása többek közt azért negatív lépés, mert a KKA bizottságai nemcsak a konkrét támogatásokról döntenek, de hosszabb távra szóló, támogatási stratégiát is alkotnak.

A törvénymódosítást támogató kulturális minisztériumot is megkerestük. A tárca azt írta, a törvénymódosításra azért van szükség, mert a kisebbségi kulturális szervezetek listája által a bizottsági tagok választása átláthatóbb lesz. „Ez a folyamat eddig nem volt nyilvános” – állítja a tárca.

Bukovszkynak a kultúrával foglalkozó vállalatok kizárására vonatkozó kritikájára pedig azzal válaszoltak, hogy a cégeket csak a bizottsági tagok megválasztási folyamatából sorolnák ki, pályázni továbbra is pályázhatnak. Egyben azzal is érvelnek, hogy a vállalatoknak elsősorban a tulajdonosuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk, nyereséget kell termelniük, nem pedig a kisebbségi kultúra fejlesztése az elsődleges feladatuk. A minisztérium hozzáteszi, Bukovszkynak a törvényjavaslathoz benyújtott észrevételeit azért nem vették figyelembe, mert a képviselői javaslatok esetében ezt nem kell megtenniük.