Hol tart a Szövetség létrehozása, mi tart ilyen sokáig?

Az MKP, a Híd és az Összefogás nem három olyan fél, amelyek egyformán gondolkodnának. Az árkok betemetése még folyamatban van, és még jó darabig eltart. Nem gondolom, hogy abban a pillanatban, ahogy létrejön a Szövetség, mindenki egyformán fog gondolkodni. Hiú ábránd ezt képzelni. Az elmúlt több mint tíz évnek a legnagyobb hibája, hogy azt gondoltuk, mi, felvidéki magyarok mindannyian egyformán fogunk gondolkodni, és ekkor létre lehet hozni az egységet. Azonban ahogy ön és én is másként látunk bizonyos dolgokat, úgy például a fiatalok másként gondolkodnak, mint az idősebbek.

Beszéljünk egy kicsit arról, milyen lesz ez a párt. Hogyan fest majd ez a formáció?

A közös párt működésére vonatkozóan kétféle nézet van. Az első, hogy alulról építkezzünk, az MKP-ban ez most is így van. A pártunk egyébként annak köszönheti a létét, hogy vannak helyi szervezeteink. A legerősebb párt vagyunk regionális, illetve helyi szinten. Ez pontosan annak köszönhető, hogy vannak helyi struktúráink, sok polgármesterünk és megyei képviselőnk. A másik elképzelés, amelyet a helyi struktúrákkkal nem rendelkező Összefogás képvisel, pedig az, hogy a pártot a vezetés felülről irányítsa, központilag szabják meg, milyen legyen a párt arculata. Mi azonban kíváncsiak vagyunk a helyi emberek véleményére, mindig így alkottuk például a programunkat is. A Híd pedig a kettő között van, hiszen vannak regionális struktúrái, de helyi szinten nem olyan erős, mint az MKP. Ezt próbáljuk most összhangba hozni. Mi azért ragaszkodunk a továbbiakban is az alapszervezeteinkhez, mert így tudjuk meghallgatni a helyi embereket, és így tud létrejönni hiteles érdekképviselet.

Milyen súllyal szerepel a három jelenlegi párt a közös politikai szubjektumban?

Az MKP adja a leendő párt elnökét, a Híd az Országos Tanács vezetőjét, az Összefogás pedig az alelnökét. A struktúrában nem mindenhol azonosak a három szereplő közti arányok, de ami nekünk fontos volt, és a partnereknek is nagyon korrekt ajánlat, az az, hogy a döntéshozó szervekben az MKP-nak 50 százaléka van. Így mi egyedül nem tudunk leszavazni senkit, de a másik két partner sem tud egyedül dönteni. A pártban egy ún. gérmium is lenne, amely öt fontos kérdésben, a párt alapszabály-változására, költségvetésére, a parlamenti és az EP-választásra állított listára, valamint a kormányba való be- és kilépésre, illetve a kormánytisztviselők személyére tehet javaslatot. Ezek azonban olyan részletkérdések, amelyek a választópolgárt nem érdeklik. Nekik az a fontos, hogyan fogjuk őket képviselni, az ő problémáikra milyen megoldást tudunk kínálni. A három pártnak meg kell találnia a közös utat. A legtöbb kérdésben azonban megegyeztünk, és én biztos vagyok benne, hogy megállapodunk a többi kérdésben is.

Milyen lehet a közös párt parlamenti választásra állított listája?

A teljes listának az MKP adja az 50 százalékát, így az MKP, a Híd és az Összefogás 3:2:1 arányban osztozik a helyeken. Az első tíz hely fele ugyancsak az MKP-t illeti, a második tíz helyen már ez nem érvényesül, ott eggyel kevesebb hely jut nekünk. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem arról szól, ki hányadik helyen áll, hiszen a választópolgároknak szíve joga, hogy a preferenciaszavazataikkal eldöntsék, végül ki melyik helyre kerül. Az előző parlamenti választáson például csak a listavezető Bárdos Gyula tartotta meg a pozícióját, a többiek fel-le mozogtak a sorrendben.

Melyek azok a kérdések, amelyekről még nem született megállapodás?

Erről felesleges beszélni. Ezeket a dolgokat mi megoldjuk. Inkább arra összpontosítsunk, hogy a polgárokat miként fogjuk képviselni. Ez a legfontosabb. Ha elmegyek a boltba és ott az eladónővel beszélgetek, akkor nem azt kérdezi, miről tárgyalunk, hanem azt, mikor fogunk megegyezni, illetve, miben tudunk segíteni.

Úgy tudjuk, az egyik pont, amelyben még nem sikerült megállapodniuk az, miként jöjjenek létre az új párt alapszervezetei. Mennyire és miben különbözik erről a három párt elképzelése?

Ebben a kérdésben is megegyeztünk már. Minden egyes szinten, ahol a helyi szervezetek működtek eddig, ott továbbra is működni fognak, de a platformok is működni tudnak. Előfordulhat, hogy egy helyi szervezetben lesz egy, kettő vagy akár három platform. Ez a helyi emberektől függ. Ha lesz erre igény, akkor platformokat működtethetnek. Ugyanakkor megjegyzem, nem biztos, hogy ezeknek, az alapszervezeken belüli formációknak az lesz a neve, hogy MKP-platform, vagy Híd-platform, illetve Összefogás-platform. Ezek az egységek ugyanis eldönthetik, mi legyen a nevük. Ez a rendszer lehetőséget ad arra, még ha másként gondolkodunk is, akkor is tudjunk egy szövetségben dolgozni. Összeköt minket ugyanis, hogy magyarok vagyunk és ebben a régióban élünk.

Ez azt jelenti, hogy az MKP alapszervezetei fognak átalakulni a Szövetség alapszervezeteivé?

Nem feltétlenül. Előfordulhat, hogy az adott településen működik hidas klub is. Így amikor a Szövetség létrejön, előfordulhat, hogy az adott helyen lesz egy Híd- és egy MKP-platform is.

Hogyan lehet belépni a közös pártba?

Elsősorban nagyon örülni fogunk, ha valaki így dönt, hiszen mindenkire szükség van, aki komolyan gondolja a felvidéki magyarság és az általunk lakott régiók képviseletét. A kapukat minél szélesebbre kell nyitni, minél szélesebb egységre kell törekedni. Aki csatlakozni szeretne a Szövetséghez, eldöntheti, melyik platform áll hozzá a legközelebb. Elvben az is lehetséges, hogy valaki ugyan belép a közös pártba, de nem csatlakozik platformhoz, így helyi szinten tud véleményt nyilvánítani. Ha viszont járási vagy országos szinten is dolgozni akar, akkor be kell lépnie valamelyik platformba, hiszen ezeknek az egyes döntéshozó testületekben az arányai meg vannak szabva.

Hogyan működik majd például a polgármesterjelölt-állítás?

Mivel egy párt, a Szövetség lesz, ezért természetesen a polgármesterjelölteket ez a szubjektum állítja majd. Az, hogy ki legyen a jelölt, helyi szinten dől el. Nekünk nagyon fontos, hogy azon a szinten hozzanak döntést, ahol a jelölt indul.

A helyi szinten mennyire lesz nehéz együttműködésre bírni azokat az embereket, akik eddig például a Híd és az MKP színeiben egymással szemben álltak?

Aki azt gondolja, hogy a Szövetség létrejöttével megszűnnek a nézeteltérések és a másként gondolkodás, az téved. Valószínűleg még egy ideig eltart, míg megtaláljuk az egymáshoz vezető utat. Sőt, valószínűleg mindenben sosem fogjuk megtalálni a közös hangot, hiszen nem gondolkodunk egyformán. Meg kell tanulnunk elfogadni, hogy a közösségünkön belül nem mindenki gondolkodik egyformán, az együttélés fontosságára kell helyezni a hangsúlyt. Ez nem azt jelenti egyébként, hogy mi csak a magyarokat akarjuk képviselni, de elsősorban erőseknek és összetartónak kell lennünk, hogy képviselni tudjuk azt a régiót, ahol élünk. Ebbe pedig már beletartozik a velünk együtt élő többi nemzetiség is. Jelen pillanatban például a régióinkban sürgősségi osztályokat akarnak bezárni. Ha mi azért küzdünk, hogy járási szinten, Rimaszombatban, Galántán ez ne történjen meg, azzal nemcsak a magyaroknak akarjuk szavatolni a megfelelő egészségügyi ellátást, hanem a szlovák, roma, ruszin és a többi nemzetiségű polgárnak is.

Mikorra várható az alakuló kongresszus?

Én azt szeretném, ha a Szövetség minél előbb létrejönne. Ezt a polgárok is a tudtunkra adják. Bízom benne, hogy nyár végére megtörténik.

Ha jól tudom, az MKP-nak egy belső határozata van arról, hogy június 26-áig kellene megtartani a Szövetség alakuló kongresszusát. Ezek szerint ezt nem tudják tartani. Okoz ez problémát a párton belül?

Nincs belső határozat, csak szóba került ez a lehetőség. Viszont a járványügyi helyzet miatt is úgy döntöttünk, most vasárnap lesz egy Országos Tanács ülésünk, ahol ez a kérdés terítékre kerül. Ott megbeszéljük, hogy a legutóbbi Országos Tanács és kongresszus döntése értelmében, amely arról szólt, hogy törekednünk kell az egység megteremtésére, ez az irány továbbra is érvényes. Ez után az egyesülés jogi folyamata is végbemehet.

El tudja ön fogadtatni az MKP regionális struktúráival azt, amiben a másik két párt delegációjával megegyeztek?

Mi demokratikus párt vagyunk, az Országos Tanács küldöttei eldöntik, hogyan vélekednek ezekről a dolgokról. Viszont a megválasztásom után is hangsúlyoztam, szeretnék minél közelebbi kapcsolatot tartani a helyi emberekkel. Ugyan a világjárvány nem nagyon tette lehetővé, hogy a régiókba utazzam, viszont az online kapcsolattartás lehetőségével élve nagyon sok járási elnökségi ülésen vettem részt. Most pedig, amikor már erre lehetőség van, szinte minden alkalmat felhasználok arra, hogy a helyi szinten dolgozó tagjainkkal beszélhessek. A hárompárti tárgyalások is ezen egyeztetések alapján zajlanak. Amikor sarkalatos kérdések vannak, igyekszem kikérni a helyi szinten dolgozó emberek véleményét is. Annak ugyanis nincs értelme, hogy mi fentről eldöntjük, szerintünk mi lenne a jó. Bízom benne, hogy azok a válaszok, amelyeket az Országos Tanács számára nyújtani tudunk, kielégítők lesznek. Remélem, ennek fényében mindenki felelősségteljesen fog dönteni.

A pártegyesítéssel kapcsolatban melyek azok a kétségek, amelyeket a regionális pártszervezetek tagjai leggyakrabban megfogalmaznak?

Nem kétségekről van szó, inkább prioritásokról. Számukra pedig az a fontos, hogy helyi szinten a helyi struktúrák dönthessék el, mit szeretnének, az ő hangjukat meghallgassák. Tehát ne az történjen, hogy valaki felülről mondja meg, hogy az adott településen ki legyen a polgármesterjelölt, mert ez elfogadhatatlan. Lehet, hogy ezt egyesek el tudják képzelni, viszont, ha azt szeretnénk, hogy hiteles érdekképviselet legyen, akkor nagyon fontos, hogy a helyben dolgozó emberek kezdeményezésére állítsanak jelöltet. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy a helyi szervezetek működjenek.

Miről fog dönteni az MKP Országos Tanácsa, amely most vasárnap tartja az ülését? Az Országos Tanács elé terjesztik az új párt alapszabályát?

Nem nevezném ezt még alapszabálynak, egy javaslatról van ugyanis szó. Az Országos Tanácsra minden régióból érkeznek küldöttek, így ez jó fórum arra, hogy erről mindenki elmondhassa a véleményét.

Erről az alapszabály-javaslatról sikerült a másik két partnerrel megállapodni?

A legfontosabb kérdésekben igen, de még ezekben a napokban is folynak hárompárti egyeztetések néhány ponttal kapcsolatban. De a dokumentum már olyan formában van, amelyről már most is lehet tárgyalni. Azt tudatosítani kell, ha ebben bármi változik, ahhoz a másik két partner is hozzászólhat.

A pártból a közelmúltban többen is kiléptek. Ön szerint miért?

Demokratikus párt vagyunk, így ha valaki úgy gondolja, nem az ő elképzelése szerint történnek a dolgok, akkor szíve joga, hogy kilépjen. A közelmúltban be is léptek emberek, csak erről kevesebb szó esik. Én nagyon sajnálom, ha valaki úgy dönt, kilép az MKP-ból, de tiszteletben tartom a döntését. De semmiképpen sem szabad becsapni ezen emberek mögött az ajtót. Bízom benne, hogy visszatalálnak.

Az MKP alelnöke, Berényi József szerint Gyimesi Györgynek, az OĽaNO parlamenti frakciója tagjának helye van a Szövetségben, Sólymos László azonban mereven elzárkózott a személyétől. Ön Gyimesit vagy a Hidat választja?

Én a közösséget választom. Úgy érzem, mindenkinek, aki a közösségünket akarja képviselni, helye van a Szövetségben.

Sólymos László kijelentése azonban mégis szükségszerűen választási helyzetet teremt.

Én nem érzem, hogy egy kötelező választási helyzet lenne, nem tudok róla ugyanis, hogy Gyimesi György kérte volna a felvételét az MKP-ba, a Hídba vagy az Összefogásba. Ha létrejön a Szövetség, és a képviselő kérni fogja a felvételét, akkor ezt a kérdést elővesszük. De jelen pillanatban úgy érzem, olyan dologról beszélünk, ami nem aktuális.

Ki tudja zárni, hogy az MKP vagy majd a Szövetség bármilyen formában is az OĽaNO listáján mérettesse meg magát a következő parlamenti választáson?

Olyat nem tudok elképzelni, hogy bármilyen másik párt listáján indulna az MKP. A Szövetség nevében még nem tudok nyilatkozni, mert ez a szubjektum még nem létezik. De ha én befolyásolhatom, nem tudom elképzelni, hogy a közös szubjektum más párt listáján indulna a parlamenti választáson.

Sólymos László lapunknak azt mondta, ha kell, akkor a Hlasszal biztosan leülnek egy esetleges együttműködésről egyeztetni, ugyanezt a Smerrel nehezen tudja elképzelni. Önnek ezzel kapcsolatban mi az álláspontja? Leülne tárgyalni a Hlasszal és a Smerrel?

Mi már nagyon sokszor kijelentettük, hogy Kotleba-féle pártokkal és a Smerrel nem tudjuk elképzelni az együttműködést. Ha azt fogjuk látni, hogy a közösségünk, a felvidéki régiók problémáinak megoldását egy párt tudja vállalni, akkor azzal leülünk tárgyalni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg is egyezünk. A közösségünk és a régiónk érdekképviseletéhez ugyanis partnerekre van szükségünk.

A potenciális partnerek kategóriájába a Hlas beletartozik?

Ez jelen pillanatban hipotetikus kérdés, ugyanis most nincs miért tárgyalnunk ezzel a párttal. Ha azt fogjuk látni, hogy valamelyik párt nyitott a velünk való tárgyalásra, akkor keresni fogjuk a lehetőséget, hogy az érdekképviselet hatékonyabb legyen.

Az MKP a Fidesz magyar kormánypárt stratégiai partnere. Ezt a partnerségi viszonyt változatlanul örökölné a Szövetség is?

Ez a téma a hárompárti tárgyalásokon is felmerült, ahol megállapodtunk abban, hogy keressük a lehetőségét annak, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat ápoljunk. Ez érthető is, hiszen a magyar nemzet részei vagyunk, fontos számunkra, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen egy nemzet vagyunk, ugyanúgy Szlovákia sikere is érdekünk, hiszen itt élünk. Mivel a mindenkori magyar kormánnyal keressük a kapcsolatot, érthető, hogy most a Fidesszel igyekszünk jó kapcsolatokat tartani.

Egy esetleges magyarországi kormányváltás után ez ugyanúgy érvényes lesz?

Azok a kapcsolatok, amelyek most a Fidesszel vannak, nem szűnnek meg. Minimum az MKP platformja továbbra is kapcsolatban lesz ezzel a párttal. De ahogy mondtam, a mindenkori magyar kormánnyal fogjuk keresni a kapcsolatokat. Persze, a jövő mutatja meg, hogy a mindenkori magyar kormány miként viszonyul a határon túli kisebbségekhez.

Mit gondol arról a magyar törvényhozás által elfogadott jogszabálycsomagról, amely a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények ellen szól, ám ezen túl az LMBTQ-kisebbségekkel összefüggő jogokat is korlátozza? Egyetért vele vagy sem?

Bevallom, nem ismerem a jogszabályt. Véleményem szerint a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy a gyermekeket megvédje.

Ezzel azt akarja mondani a választóinak, hogy egy olyan fontos ügyben, amelyben az Európai Bizottság elnöke, a német külügyminiszter és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is nyilatkozott már, ön tájékozatlan?

Nem azt akarom mondani, hogy tájékozatlan vagyok, hanem azt, hogy elsősorban a szlovákiai problémákkal kell foglalkoznunk. Ezek érintik elsősorban a választóinkat, hiszen itt élnek. Ezzel kapcsolatban igyekszünk is mindent megtenni. Az elmúlt időszakban ezeket nem hallgatták meg. Januárban azt javasoltuk, hogy a szennyvízből vett mintákból próbálják meghatározni a járványügyi gócpontokat. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter csak áprilisban jött ezzel a javaslattal. Egy áprilisi javaslatunkat is említhetem, amikor azt láttuk, hogy az oltási kedv nem növekszik. Mi azt javasoltuk, ha elérjük a 60 százalékos beoltottságot, akkor a beoltott személyek kapjanak 100 eurós utazási utalványt. Ezt aztán a helyi idegenforgalmi létesítményekben lehetne elkölteni. Ezzel a járványügyi helyzetet javítanánk, és a pandémia által a leginkább sújtott ágazatot is segítenénk.

Visszatérve a témára, a magyarországi belpolitikai ügyeket semmilyen körülmények között nem akarja kommentálni?

Nézze, ez Magyarország ügye, ezt ott kell megoldani. Nem nekünk innen Felvidékről kell megoldanunk a magyarországi kérdéseket. Ez az ő dolguk. Mi sem szeretnénk, hogy beleszóljon Magyarország abba, mi történik Szlovákiában. Ez utóbbiakat nekünk helyben kell tudnunk megoldanunk. Magyarország hangsúlyozta is, hogy ebbe nem szól bele. Az azonban, hogy segíti a külhoni magyarokat, természetes, hiszen ez a magyar Alaptörvényből is adódik, illetve mondani szokás, hogy minden magyar felelős minden magyarért. De ez nem azt jelenti, hogy beleszólnak a felvidéki magyarok dolgába. És nem várhatja el senki tőlünk, hogy mi innen a Felvidékről próbáljunk beleszólni abba, mi történik Magyarországon. Nem szabad importálni sem az ottani kérdéseket ide a Felvidékre, nem szabad, hogy megosszuk a közösségünket. Nem kell keresni azokat a témákat, amelyek megosztanak bennünket, pont ellenkezőleg. Keresnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek összehoznak minket.

Amikor azt mondja, hogy nem kommentálja a magyar kormány lépéseit, akkor ez azt is jelenti, hogy ön szerint a magyar kabinet bármit megtehet, ön nem fog szót emelni?

Nézze, a helyzet az, hogy Magyarországon is demokratikus választás van, az emberek négyévente kifejezhetik a véleményüket az aktuális helyzetről. Ha a polgárok úgy látják, hogy a jelen kormány nem megfelelően végzi a munkáját, akkor erről véleményt fognak nyilvánítani. Várjuk meg a jövőre esedékes parlamenti választás eredményét, és meglátjuk, az emberek mit fognak gondolni.

Meg tudja mondani a választóinak, mi az a pont, ameddig ha a magyar kormány elmegy, akkor ön biztosan szót emel?

Miért kellene nekem megmondanom bárkinek is, hogy én mikor fogok szót emelni. Ha én úgy gondolom, hogy erre szükség van, megteszem.

Tehát a választóinak ezt nem szeretné megmondani?

A választót az érdekli, milyen megoldásokat tudunk kínálni. Azt szeretnék biztosan tudni, hogy a mi közösségünk ezt meg tudja oldani. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk oldani, kell egy megfelelő érdekképviselet. Ebben kell tudnunk segíteni.