Szlovákiában a múlt héten hivatalosan is azonosították az első fertőzöttet, aki a koronavírus delta variánsát kapta el. Az eset azért is keltett nagy visszhangot, mert a szakértők szerint ez a vírus egyik legveszélyesebb mutációja: jóval gyorsabban terjed, mint az előző változatok, és a fertőzötteknél a kórházba kerülés kockázata is magasabb.

Ahogy arról nemrégiben az Új Szó is beszámolt, az Adatok Pátosz Nélkül nevű elemzőcsoport úgy saccolja, hogy a delta variáns nagyjából július közepén kezd el terjedni Szlovákiában, augusztusra pedig már ez lehet a domináns mutáció az országban. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus elleni vakcinák második dózisa az új variáns ellen is megfelelő védettséget biztosít, így a harmadik hullám elkerülése érdekében minél nagyobb arányban kellene átoltatni a lakosságot.

Hiányzó adatok

Arról pontos adatok állnak rendelkezésünkre, hogy eddig hány személyt oltottak be az országban. Az egészségügyi minisztérium információi alapján máig összesen 1 515 126 személy kapta meg a vakcinák második dózisát, vagyis a teljes lakosság közel 28 százaléka számít védettnek a delta variáns ellen.

Arról azonban nincsenek pontos adatok, hogy összesen hány személy lesz hajlandó a közeljövőben beoltatni magát (legfeljebb az elektronikus váróteremben várakozók számát figyelhetjük, de ez az adat folyamatosan változik, így messzemenő következtetéseket nehéz levonni). 

Erre a problémára próbáltak megoldást találni a legújabb Eurobarometer-felmérés készítői. A kutatás május végén zajlott, összesen 26 ezer személyt kérdeztek meg, tagállamonként mintegy ezret. Az elemzők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mikor szeretnék beoltatni magukat.

Többségben az oltakozók

A szlovákiai megkérdezettek 30 százaléka azt felelte, hogy ő már be van oltva. Ez az arány nagyjából megegyezik az egészségügyi tárca adataival (az első dózist a lakosság 36 százaléka, a másodikat a lakosság 28 százaléka kapta meg). A megkérdezettek további 19 százaléka azt válaszolta, hogy még nem adatta be a vakcinát, de a közeljövőben mindenképpen beoltatja magát. 14 százalék azt mondta, hogy még 2021-ben regisztrálni fog az oltásra, de nem biztos, hogy a közeljövőben.

Ezzel szemben 17 százalék azt felelte, hogy sosem fog regisztrálni a vírus elleni vakcináért. A bizonytalanok aránya is magasnak mondható: 12 százalék mondta azt, hogy csak valamikor a távolabbi jövőben oltatná be magát, 6 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezettek 2 százaléka nem ismertette a vakcinákkal kapcsolatos hozzáállását.

Kevés a kétharmad?

Összességben tehát a lakosság 63 százalékát vagy beoltották, vagy még idén beadatná a vakcinát, 35 százalék elutasító vagy bizonytalan, 2 százalék pedig titkolja az álláspontját.

A többi uniós tagországgal összevetve azt láthatjuk, hogy Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol az oltási hajlandóság alacsonynak mondható. Ha az EU-s átlagból indulunk ki, a megkérdezettek 79 százaléka vagy már beoltatta magát, vagy még idén felveszi a vakcinát, és mindössze 20 százalék tartozik a vakcinatagadók vagy a bizonytalanok közé. Emellett a V4-es országokhoz képest is lemaradunk. A legszembetűnőbb különbség Magyarországhoz viszonyítva van, ennek pedig az az oka, hogy a déli szomszédunk jócskán előttünk jár a lakosság átoltásában. Az ottani megkérdezettek 64 százaléka ugyanis azt mondta, hogy már be van oltva. A magyarországi bizonytalanok és oltásellenesek aránya a felmérés alapján 25 százalék. Csehországban ez az arány 29, Lengyelországban pedig 30 százalék.

Érvek és ellenérvek

A felmérés készítői továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy az oltáspártiak és az oltásellenesek milyen érveket tartanak a legelfogadhatóbbnak a saját igazuk bizonyítására. Azok a szlovákiai válaszadók, akik biztosan beoltatják magukat, a legnyomósabb érvnek azt választották, hogy az oltás megvédi a családtagjaikat és a környezetüket.Összesen 70 százalék tartotta ezt az érvet különösen fontosnak. A megkérdezettek 69 százaléka azt is kiemelten fontosnak tartotta, hogy az oltásnak köszönhetően újra nyugodtan találkozhatnak a barátaikkal és a családjukkal. 64 százalék véli úgy, hogy az oltással véget lehet vetni a világjárványnak, 63 százalék pedig azt az opciót is bejelölte, hogy a vakcinával saját magukat is védik a fertőzéstől.

A vakcinát elutasítók táborában az volt a legnyomósabb indok, hogy az oltóanyagot véleményük szerint még nem tesztelték eléggé. Ezt a szlovákiai válaszadók 70 százaléka emelte ki. 59 százalék azt is hangsúlyozta, hogy tartanak az esetleges mellékhatásoktól. 36 százalék úgy véli, hogy a vakcinák nem segítenek, 29 százalék pedig egyszerűen csak oltásellenesnek vallja magát.

Hol a határ?

Bár az uniós átlaghoz képest elmaradunk az oltási hajlandóságban, országos viszonylatban azonban a 63 százalékos oltási hajlandóság nem nevezhető rossz eredménynek. Az oltások kifejlesztése előtt a szakértők úgy saccolták, hogy a lakosság legalább 60 százalékának átoltása szükséges a nyájimmunitás kialakításához. A korona.gov.sk honlapon még mindig a 60 százalékos átoltottság szerepel célkitűzésként, ehhez még 1 299 111 személynek kellene beadni a vakcinát.

Alexandra Bražinová epidemiológus szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A járványügyi szakértő hétfőn tartott közös sajtótájékoztatót Matúš Vallo pozsonyi főpolgármesterrel, amelyen arra kérték a főváros lakosságát, hogy minél többen oltassák be magukat a vírus ellen. Jelen körülmények között úgy tűnik, hogy Pozsony az egyetlen város Szlovákiában, amely még a harmadik hullám megérkezése előtt elérheti a nyájimmunitást. Bražinová szerint viszont ehhez a 60 százalékos átoltottság nem elég, hiszen ezt a határt még az új, fertőzőbb variánsok előtt szabták meg. Az új határ, amit el kell érni, a szakértő elmondása alapján legalább 75 százalék.

„Még így is lennének új esetek, de csak szórványosan, és lennének új gócpontok is, de csak lokálisak, vagyis nem lenne tömeges terjedés”

– magyarázta Bražinová. Hozzátette: ahhoz, hogy teljesen felszámoljuk a vírus terjedését, legalább 90 százalékos átoltottságra lenne szükség, de ez jelenleg elérhetetlennek látszik.