Az oltási központok többségét üzemeltető Német Vöröskereszt (DRK) tapasztalatai alapján az utóbbi napokban csökkent az oltási hajlandóság. A tartományi rangú fővárosban, Berlinben például az esetek 5-10 százalékában nem jelenik meg az oltásra jelentkező a második adag beadására lefoglalt időpontban, és nem is törli az időpontot.

Ez nem csupán ellentétes a társadalmi szolidaritás elvével, hanem költségeket is okoz, amelyeket legalább részben meg kell térítettni. Ezért 25-30 eurós bírságot kell kivetni mindenkire, aki az időpont törlése nélkül kihagyja a második oltást – mondta Mario Czaja, a DRK tartományi szervezetének vezetője a Rundfunk Berlin-Brandenbrug (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Büntetést sürget az egyik legtekintélyesebb német epidemiológus, Karl Lauterbach szociáldemokrata (SPD) parlamenti (Bundestag-) képviselő is, aki a parlamenti ülésszak végeztével oltóorvosként dolgozik egy leverkuseni oltási központban, és a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy a kimaradó időpontok miatt lassul az oltási kampány, és ki kell dobni a felhasználatlan oltóanyagot.

Az egyik legnagyobb gazdasági érdekképviseletet, a külkereskedelmi, nagykereskedelmi és szolgáltatóipari vállalkozásokat összefogó BGA-t különösen aggasztja az oltási hajlandóság csökkenése, amely félelmeik szerint akár újabb járványhullámhoz és a gazdaságot ismét megbénító lezárásokhoz vezethet.

Ezért nemcsak büntetni kell a második oltást indoklás nélkül kihagyókat, hanem „komolyan meg kell vitatni az oltási kötelezettség bevezetését” – mondta Anton Börner, a BGA elnöke.

Mások szerint viszont nem a büntetés és az oltási kötelezettség a megoldás. Amerikai mintára a „pozitív ösztönzést” kellene alkalmazni, így például be lehetne vezetni, hogy koncertekre, sporteseményekre, múzeumokba szóló ingyenes belépő jár a második oltásért – nyilatkozott Franziska Giffey volt szövetségi családügyi miniszter, aki az SPD jelöltjeként indul a városvezetői – kormányzó polgármesteri – tisztségért a szeptemberi berlini tartományi választáson.

A második oltást kihagyók pontos számáról vagy arányáról egyelőre nincs hivatalos országos kimutatás. Az RTL kereskedelmi televízió a napokban minden tartományi kormánytól kért tájékoztatást. A 16-ból 11 tartományból kaptak adatokat, amelyek nagy eltéréseket mutatnak. Türingiában például a jelentkezők csupán 1-2 százaléka nem jelenik meg a második adag oltásra lefoglalt időpontban, míg Alsó-Szászországban 4 százalék, Brémában 10 százalék, Szászországban 12 százalék, Hessenben pedig 20 százalék ez az arány.

Ugyanakkor az oltási hajlandóság csökkenése a kampány alakulásáról szóló hivatalos adatokból is kitűnik. A szövetségi kormány legutóbbi kimutatása szerint a naponta átlagosan beadott oltások száma július elejére 715 ezerre süllyedt a június közepén regisztrált 800 ezerről.

A kimutatás szerint péntekig  a lakosság 55,6 százaléka – 46 249 449 ember – kapott legalább egy adag oltást. Teljes oltással a lakosság 37,9 százaléka – 31 487 487 – ember rendelkezik.

A járvány év elején indult harmadik hulláma május óta gyengül Németországban, azonban a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint több mutató ismét romlott. A legfontosabb mutatóként számon tartott úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma az egy nappal korábbi 4,9-ről 5,0-re emelkedett. Ez a mutató legutóbb június elején emelkedett.

Emelkedett a napi új regisztrált fertőződések száma is. Az utóbbi 24 órában 559 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, csaknem 4 százalékkal többet az egy héttel korábbi 538-nál.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 730 912 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 7 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 91 030-ra emelkedett.