Kétéves növény, bojtos gyökérzete van, a földben lévő hajtását, a hagymát fogyasztjuk. Ez a nagy tápértékű fűszernövény-, illetve zöldségféle KözépÁzsiából került hozzánk.

Ősidők óta világszerte használatos. Csípős ízét és illatát az allilszulfid vegyületek adják.

Miért jó?

A vöröshagyma szárazanyag-tartalma 10-11 százalék, ebből körülbelül 8,3 százalék szénhidrát, 1-3 százalék fehérje. C-vitaminból 10-30 mg-ot is tartalmaz 100 grammonként. Ezenkívül kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént és cinket is találunk benne. Energiaszegény: 40 kcal, 159 kJ/100 gramm.

A hagymafélék legtöbbje mikrobaölő hatású vegyületeket, fintocidokat is tartalmaz, a vöröshagyma például allicint.

Könnyfakasztó vegyülete a tiopropionaldehid.

Régóta alkalmazzák gyógyászati célokra a vöröshagymát külsőleg és belsőleg is. A népi gyógyászatban használták hurutos és légúti megbetegedések, emésztőrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére. Ma a vöröshagyma hatóanyagainak kivonatait elsősorban az érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére ajánlják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.

Hogyan fogyasszuk?

Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használjuk, de önálló ételeket is készíthetünk belőle. Tavasszal a legkorábbi vitaminforrásaink egyike lehet a zöldhagyma, az újhagyma szára. Franciás, pikáns étel például a hagymaleves, és mivel nincs erős szaga, bármikor bátran fogyasztható.

yákoldó tulajdonsága miatt asztmaellenes hatású. Köhögés ellen a száraz takaróleveleiből készíthetünk teát. Külsőleg a hagyma levele gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását.