A feszültség tovább fokozódik a Sme rodina koalíciós párt és Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter között. Peter Pčolinský parlamenti képviselő, akinek testvérét, Vladimír Pčolinskýt, a titkosszolgálat volt főnökét kenőpénz elfogadása miatt letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, azt állítja, a belügyminisztérium megfosztaná a választójoguktól azokat, akik nincsenek beoltva. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésben az áll: „Alaposan olvassák el ezt a bekezdést, amely véleményem szerint lehetővé teszi, hogy mindenkit kizárjanak a választásból, aki nincs beoltva. Mikulecnek távoznia kell.” Az oltásellenes csoportokban futótűzként terjedt a hír, mely szerint „az oltatlanokat újabb hátrányos megkülönböztetés fenyegeti” – egy nap alatt közel ezren osztották meg a politikus tiltakozását a saját kormánya által megvitatott javaslattal szemben. 

Megkésett reakció
Az érintett törvény módosításáról ugyanis már korábban tárgyalt a kormány, méghozzá a július 21-én tartott ülésén. Ekkor azonban a Sme rodina képviselői csak azt kifogásolták, hogy a javaslat értelmében a választási moratórium 48 órára csökkenne. Ezzel kapcsolatban konkrét ellenérveket nem tudtak megfogalmazni, Milan Krajniak munkaügyi miniszter annyit mondott, nem zárják ki a jelenlegi 14 napos időszak lerövidítését, de a két napot túl kevésnek találják. A tárgyalást felfüggesztették, a politikusok állították, amint sikerül kompromisszumra jutni a moratórium hosszát illetően, ismét napirendre kerül a törvénymódosítási javaslat. A Mikulec és a Pčolinský család közötti konfliktus már hónapok óta húzódik, a Sme rodina képviselői azt kifogásolják, hogy a titkosszolgálat volt vezetője ellen folytatott eljárás során felmerült a tanúvallomások befolyásolásának gyanúja, amelyet szerintük Mikulec nem vizsgált meg kellőképpen. Ebből kifolyólag többször hangoztatták, hogy a tárcavezető már nem élvezi a párt bizalmát, és az ellenzékkel karöltve távozásra szólították fel. 

Feszültségkeltés 
Milan Uhrík (Republika), aki korábban a fasiszta Marian Kotleba-féle párt húzóembere volt, és rendszeresen álhírekkel látja el a több mint 80 ezer fős online követői bázisát, hétfőn azzal vádolta a koalíciót, hogy a módosító javaslat lehetővé teszi, hogy Ján Mikas tiszti főorvos rendelettel megtiltsa, hogy oltás nélkül az urnához lehessen vonulni. „Az oltatlanoknak már nincs teljes választói joguk” – írja az európai parlamenti képviselő a felkiáltójellel ellátott piros-sárga poszteren, amellyel a „korona-diktatúra megállítását” hirdeti. „Bízunk benne, hogy az állam adekvát módon biztosítja minden állampolgára számára az alkotmány által garantált választójogot, és nem fogja két kategóriába sorolni az embereket. Az egyén választójogának korlátozása elfogadhatatlan” – reagált szinte azonnal a Peter Pellegrini vezette ellenzéki Hlas.

Félrevezetés
„Sajnáljuk, hogy a koalíciós képviselő a négy piros felkiáltójelet részesíti előnyben ahelyett, hogy meggyőződne a tényekről, és tájékozódna a készülőben lévő törvénymódosítási javaslat tartalmáról” – írta közleményében Barbara Túrosová, a tárca kommunikációs osztályának vezetője, majd hozzátette, hogy a napnál is világosabb, mi a félrevezető információk terjesztésének valódi célja. A szaktárca határozottan elutasította az elméletet, mely szerint a változtatás célja az oltatlan szavazók kizárása a választási folyamatból. Az érvelésből kiderül, a törvény már a bársonyos forradalom óta számol azzal a lehetőséggel, hogy a közegészségügy védelme érdekében néhány embernek nem teszik lehetővé, hogy megjelenjen a voksoláson. Ez a rendelkezés azonban évtizedekkel a koronavírus-járvány kitörése előtt épült be a jogrendszerbe. A tárca szóvivője hangsúlyozta, a szlovák törvények kizárólag a veszélyes járvány terjedésére való tekintettel engedélyezik a választójog korlátozását. Ennek pontos feltételeit azonban már nem határozták meg a törvényhozók, így jelenleg hiányzik a jogi alap, melyből kiindulva a választók listáján feltüntetik az „akadályt a választójog gyakorlása terén”. Túrosová kiemelte, az említett javaslat semmiben nem korlátozza az oltatlanokat vagy a fertőzötteket, szerinte technikai problémát orvosolna a módosítás jóváhagyása. Tavaly több településen helyhatósági választást kellett tartani, és mivel a karanténban lévő személyek a közegészségügy védelme miatt nem vehettek részt a választáson, ezért a belügyminisztérium megbízta az érintett regionális közegészségügyi hivatalt, hogy az önkormányzatnak adja ki a fertőzött lakosok listáját. A hivatalnokok kezdetben hezitáltak, a személyi adatok védelmére hivatkoztak, de végül a választási törvény azon kikötése szerint jártak el, mely kimondja: az állami szervek kötelesek közreműködni a törvény végrehajtásánál.

Tiltás helyett megoldás
Az SaS kijelentette, kész tárgyalni arról, hogyan tehetnék lehetővé, hogy a karanténban lévő állampolgárok is szavazhassanak. „Senkit sem akarunk korlátozni abban, hogy szabadon szavazhasson, ezért úgy gondoljuk, hogy erről a témáról széles társadalmi párbeszédet kell folytatni. A választási törvény megnyitása által ugyanakkor szeretnénk végre megoldást találni a külföldről való szavazás problémájára, illetve bevezetni a kétfordulós szavazást a jövő évi önkormányzati és megyei választások előtt” – közölte Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár. Veronika Remišová (Za ľudí) szintén egyetértett azzal, hogy alapvető jogról van szó, melyet nem lehet korlátozni vagy feltételekhez kötni (például oltáshoz vagy negatív teszthez). Szerinte azon kellene elgondolkodni, milyen alternatív megoldást lehetne bevezetni – példaként említette, hogy Csehországban a fertőzöttek autóból adhatták le voksukat. 

(DenníkN, TASR)