Kotvanová augusztus elsején foglalta el az igazgatói széket, a szerdai sajtótájékoztató volt az első nyilvános szereplése, mely keretén belül ismertette terveit a KKA jövőbeli működésével kapcsolatban. Beszédében hangsúlyozta, igyekezni fog eleget tenni a nemzeti kisebbségek elvárásainak, valamint a kulturális minisztérium által támasztott követelményeknek egyaránt. Hozzátette, céljai között szerepel a transzparens működés biztosítása, de a pályázati folyamatot is szeretné mentesíteni a bürokrácia terhétől. Mindemellett fontosnak tartja a hatékonyabb kommunikációt a támogatás kérvényezőivel. 

Tények és tervek

Kotvanová 2013 óta dolgozott a kisebbségi kormánybiztos hivatalánál, korábban a kormánybiztosi iroda igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály vezetője volt. Emellett a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkáraként is tevékenykedett. A nyilvános meghallgatáson, melyen egy héttagú szakmai bizottság értékelte az egyes igazgatójelölteket, Kotvanová nagy hangsúlyt fektetett az adatgyűjtésre és azok kiértékelésére. Ezt továbbra is fontosnak véli: „Fel kell mérni az aktuális állapotot a kisebbségi kultúra támogatására nyújtott dotációkat illetően. Ismernünk kell a számokat, és nem csak az idei évre jóváhagyott szerződésekkel, valamint kifizetett összegekkel kapcsolatban” – mondta, majd hozzátette, a korábbi támogatásokat és a jövőbeli hosszú távú pályázatokat is alaposan meg kell vizsgálni. Elmondta, alig két hete vette át az alap irányítását, de csapatával már el is kezdte a feltérképezést. Az adatok alapján kiderült, július végéig a szakmai tanácsok által támogatásra javasolt 1483 pályázat közül 205-tel kapcsolatban írták alá a szerződést, 98 esetében pedig már a kifizetés is megtörtént, körülbelül 560 ezer euró értékben. Augusztustól további 63 szerződést írtak alá, és 209 235 eurót juttattak el az egyes pályázatok megvalósítására. „Jelenleg tehát 9,5 százaléknál vagyunk” – mondta, majd emlékeztetett, a koronavírus-járvány negatív hatással volt a kisebbségi kultúrára, és az idén dolgozzák fel a 2020-as rendkívüli felhívást is, amelyre 441 ezer eurót különítettek el. „A Kisebbségi Kulturális Alapnak tehát ebben az évben több mint 9 millió eurót kellene kifizetnie. A mai napig 1,3 millió euró került kifizetésre” – folytatta. Kotvanová elismerte, tisztában van vele, hogy ezek a számok „nem a legjobbak”, de hangsúlyozta, ebben nagy szerepe van a pandémiának. 

Változás

A parlament július elején jóváhagyta a képviselői javaslatként benyújtott törvénymódosítást, mely átírja a KKA szakmai bizottságaiba történő tagjelölés és választás feltételeit. A tagok kiválasztásában augusztustól azok a kisebbségi szervezetek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az állami szerv által vezetett nyilvántartásban. Csak azok a szervezetek regisztrálhatnak a jegyzékbe, melyek aktív tevékenységet folytatnak a kisebbségi kultúra terén. A bizottság nagy jelentőséggel bír, hiszen a szakmai tanács dönt a támogatások odaítéléséről. A Bél Mátyás Intézet elemzésében rámutat, a törvénymódosítás a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozását, illetve a bürokrácia növekedését eredményezi, a beharangozott pozitív hatás viszont elmarad. Az elemzés szerzői bírálták a törvényhozókat, amiért az érintett felek bevonása nélkül változtattak törvényt, és „a rólunk nélkülünk” elv érvényesült. „Az eredmény értelmetlen korlátozások sorozata, mint például a vállalatok szavazati jogának elvétele a szakmai tanácsok tagjainak megválasztását illetően” – áll az intézet állásfoglalásában. Az elemzés kidolgozói úgy vélik, a változtatás többet árt, mint használ. „A törvénymódosítás aláássa a támogatási rendszer demokratikus alapjait. Az ilyen átgondolatlan, elhamarkodott beavatkozás negatív hatással lesz a Kisebbségi Kulturális Alap működésére” – konstatálják. 

A nyilvántartás bevezetésével kapcsolatban megkérdeztük Kotvanovát is, aki egyelőre óvatosan nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. 
„Nem tisztem, hogy elbíráljam a törvénymódosítást. Igazgatóként kötelességem következetesen betartani a törvényeket. Jelenleg ez a feltétele, hogy a szakmai tanácsokba történő jelölésben, illetve azok választásában részt lehessen venni. Azt a nézetet vallom, meg kell csinálnunk a nyilvántartást, értékelni azonban csak azt követően lesz lehetséges, hogy meglátjuk, hogy mennyire válik be a gyakorlatban” – mondta lapunknak Kotvanová. 
A törvénymódosítás beültetése az alap működésébe az új igazgató fő prioritásai között szerepel, hangsúlyozta, már csak néhány technikai részletet kell helyreigazítani, és a hét folyamán már valószínűleg elérhető lesz a kérvény a KKA weboldalán, mellyel a kisebbségi szervezetek kérhetik a jegyzékbe vételt. 

Kotvanová kitért a kommunikáció javításának szükségességére is, fontosnak tartja, hogy a pályázókkal, a kisebbségi kultúra képviselőivel, de az intézmény dolgozóival is sikerüljön hatékonyabb kommunikációt folytatni.