Az AKO július 21. és 26. között készítette a felmérést, 1000 megkérdezett bevonásával. Ebben az időszakban a járványügyi szakértők már emlegették a harmadik hullám megérkezését, de azt még nem lehetett tudni, hogy a delta variáns mikor válik dominánssá az országban (a Közegészségügyi Hivatal augusztus 3-án tájékoztatott arról, hogy július utolsó hetében már egyértelműen az indiai mutáció volt túlsúlyban).

Ezt azért is fontos kiemelni, mert a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) korábbi felmérései kimutatták, hogy súlyos járványhelyzet idején az emberek nagyobb arányban hajlandóak betartani az óvintézkedéseket, illetve az oltás beadására is jobban hajlanak, ha azt látják, hogy a kórházi osztályok megtelnek. 

Annyi bizonyos, hogy a delta variáns hamarosan szétterjed az országban, így az említett 67 százalékos arány akár magasabb is lehet. A teljesség kedvéért ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az AKO adatai sem feltétlenül pontosak, hiszen a reprezentatív felmérésükben a válaszadók mintegy 60 százaléka vallotta, hogy már be van oltva legalább az első dózissal, az egészségügyi minisztérium információi szerint viszont eddig a lakosság 50 százaléka kapott legalább egy adagot.

Kidobott pénz?

Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: kiemelten nagy figyelmet kell szentelniük a bizonytalankodók csoportjának, hiszen őket még meg lehet győzni az oltás beadatásáról. Az AKO felmérése szerint jelenleg a lakosság 11 százaléka nem döntött arról, hogy beadassa-e a vakcinát, vagy sem. A kormány éppen ezért igyekszik különféle intézkedésekkel ösztönözni az embereket, legyen szó akár az általános orvosok bevonásáról, az előzetes regisztráció nélküli oltásról, vagy az Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter által kezdeményezett Covid-lottóról. Cigániková ezzel kapcsolatban kijelentette: Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter intézkedéseit megfelelőnek tartja, a Matovič-féle pénzosztást azonban már kevésbé.

„Az SaS sem a kormányban, sem a parlamentben nem szavazott a Covid-lottó bevezetése mellett,  azért, mert úgy gondoljuk, hogy a ráfordított pénzt jobban is fel lehetne használni. Nagyon nehezen tudom megmagyarázni az embereknek, akik nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, hogy miért van pénz egy olyan intézkedésre, ami főleg azokra koncentrál, akik már eleve be vannak oltva. Meg kell jegyeznem, örömmel fogadunk minden egyes tevékenységet, ami egy kicsit is növeli az oltási kedvet, de nem szabad megfeledkezni a gazdasági oldalról sem. Meg vagyok róla győződve, hogy ha ezt a pénzt az orvosoknak adtuk volna azzal, hogy járják a falvakat és szemtől szemben próbálják meggyőzni a bizonytalankodókat, akkor máris hatékonyabban költöttük volna el”

– vélekedett az SaS képviselője. Hozzátette, a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy a Covid-lottóval csak kevés embernek sikerülhet megváltoztatni a véleményét.

Juraj Droba (SaS), a Pozsony Megyei Önkormányzat elnöke továbbá megjegyezte: diszkriminációnak tartja a Covid-lottót, mivel nem veszik figyelembe a halláskárosultak, illetve a vakok jogait, akik szintén beoltathatták magukat, de a nyereményjáték kialakítása és lebonyolítása miatt nem tudnak bekapcsolódni a programba.

Informáltság és politika

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy azok, akik nincsenek beoltva, miért utasítják el a vakcinát. A leggyakoribb indok az, hogy az oltóanyagok túl gyorsan lettek kifejlesztve, és nem elég biztonságosak. Ezzel összefügg a második leggyakoribb indok is, miszerint a kétkedők és a bizonytalanok félnek az esetleges mellékhatások kialakulásától. További népszerű válasz volt, hogy az adott személy teljesen egészséges, ezért nincs szüksége semmiféle vakcinára, illetve sokan mondták azt is, hogy már átestek a betegségen, ezért védettnek számítanak.

Cigániková szerint ezekből a válaszokból is jól látszik, hogy mennyire rosszul tájékozottak az emberek.

„Nem tudják, hogy a szakértők szerint nem lehetnek hosszú távú mellékhatások, hiszen a készítmény röviddel a beadás után távozik a szervezetből, pusztán az immunrendszert aktivizálja”

– magyarázta a képviselő.

Az AKO felmérése továbbá alátámasztotta az SAV korábbi kutatási eredményeit, amelyek szerint az oltási hajlandóság nagyban függ a politikai preferenciáktól. A legnagyobb elutasítással ugyanis a Smer, az ĽSNS és a Republika szavazótáborában találkozni, ami nem meglepő, hiszen ezen pártok képviselői gyakran terjesztenek oltásellenes nézeteket és összeesküvés-elméleteket.

A legtöbben a PS és az SaS szavazói közül támogatják a vakcinázást, de előkelő helyen szerepel a Szövetség is: az AKO szerint a magyar formáció támogatóinak 86 százaléka oltáspárti.