Arra a kérdésre, hogy lehetett volna-e jobban kezelni az amerikai kivonulást, az elnök nemmel válaszolt. „Nem, nem hiszem, hogy ezt úgy lehetett volna kezelni, hogy utólag mégis visszamegyünk és figyelünk. De hogy meglenne a módja annak, hogy kijövünk káosz nélkül, nem is tudom, ez hogyan történhetett volna meg” – fogalmazott Biden.

Amikor a kabuli Hamid Karzai repülőtéren két nappal ezelőtt készült, sokkoló felvételekről kérdezték, az elnök csak annyit mondott, hogy a fotók „négy-öt nappal ezelőtt készültek”. Hozzátette, hogy a képeken látható jelenetek szerinte éppen arra világítottak rá, hogy az Egyesült Államoknak gyorsabban át kell vennie a repülőtér irányítását. „És meg is tettük” – fűzte hozzá.

Biden ismételten kiállt a csapatkivonással kapcsolatos döntése mellett. Azt mondta: választania kellett, hogy még több amerikai katona életét veszélybe sodorja-e, vagy kivonja őket. „Ez egyszerű választás volt, amikor Afganisztán kormánya, a kormány vezetője, repülőgépre száll és elrepül egy másik országba, s amikor azt látjuk, hogy az általunk kiképzett és felszerelt, 300 000 fős afgán haderő éppen összeomlik és a felszerelésüket hátrahagyva távozik. Ez történt” – fogalmazott az elnök.

Biden azzal vette védelmébe a gyors kivonulást, hogy „nem volt egyetértés” a különböző hírszerzési jelentéseket illetően. Ugyanakkor  cáfolta azt a The Wall Street Journal című amerikai napilapban korábban megjelent információt, miszerint a legfőbb katonai parancsnokai azt javasolták: ahelyett, hogy minden csapatot kivonnának őszre, hagyjanak 2500 katonát Afganisztánban a béketárgyalások idejére. „Nem, nem javasolták. Ez nem igaz” – fogalmazott az elnök.

A The Wall Street Journal áprilisban arról számolt be, hogy Biden azon döntése, hogy kivonja az összes amerikai katonát Afganisztánból, ellentétes a legfőbb katonai parancsnokok véleményével. A cikk szerint Frank McKenzie tábornok, az Egyesült Államok térségért felelős Középső Parancsnokságának parancsnoka, Austin Scott Miller tábornok, a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője és Lloyd Austin védelmi miniszter is azon a véleményen volt, hogy az amerikai csapatok folyamatos jelenléte megőrizné az ország stabilitását.

Az amerikai elnök a nőkkel és a lányokkal kapcsolatos afganisztáni jogsértésekkel és bántalmazásokkal kapcsolatban azt mondta: „nem ésszerű” katonai erővel védeni a nők jogait. Ehelyett „diplomáciai és nemzetközi nyomással” kell kényszeríteni az emberi jogok megsértőit, hogy változtassanak a  viselkedésükön.

A teljes interjút helyi idő szerint csütörtökön este sugározza az ABC televízió.