A vár két irányból is megközelíthető. Míg a magyar oldalról a ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő felől néhány lépés után a várromban találjuk magunkat – hiszen az közvetlenül a település fölé magasodó vulkáni csúcson található – addig a szlovák oldalról, Sátorosbánya felől közelítve egy kisebb túrát kell megejtenünk, ha fel akarunk kapaszkodni a várhoz.

Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) Fülektől délre, nagyjából 10 kilométerre található, a határátkelő felé haladva egy éles balos kanyar után, a falun áthaladva jutunk el a parkolóig, ahonnan több turisztikai útvonal is indul. Itt megválthatjuk a belépőt (parkolójegy a várba szóló belépővel együtt 3,50 €), majd kiválaszthatjuk, merre megyünk. Tehetünk egy kitérőt a Macskalyuk tanösvényen, hogy megnézzük a Macskalyuk kőzuhatagot és a kilátót, vagy indulhatunk egyenesen a várrom felé.
Ez utóbbi útvonal kényelmes tempóban haladva egy nagyjából kétórás túrát ígér oda-vissza (plusz amennyi időt a várban eltöltünk), mely nyugodtan ajánlható kezdőknek is: a kitaposott ösvényen végig a zöld jelzéseket kell követni, eltévedni szinte csak szándékosan lehet. Ami a túra intenzitását illeti, igazából az emelkedő utolsó szakasza, a vár előtti 1015 perc válik húzósabbá: itt az ösvény keskenyedik és meredeken emelkedni kezd, a sziklazuhatag környékén pedig az utat érthető módon kövek sokasága borítja, melyek könnyen kifordulhatnak a bokánk alól, ha nem figyelünk. Nem kell semmi végzetesen nehéz terepakadályra gondolni, kisebb pihenőkkel egy gyakorlatlan erdőjáró is boldogul, de az idősebb, nehezebben mozgó túrázóknak és a nagyon kicsi gyermekeknek emiatt talán érdemes a magyar oldalról próbálkozni.

A parkolóból elindulva nagyjából 15 perc séta után jutunk el az első látványossághoz, a három kis mesterséges tavacskához, melyeket a 20. század elején hoztak létre halnevelés céljából és 2000-ben újították fel őket. A tavacskákba a víz a Macskalyuk lávatakarójának dr. Krúdy Gábor nevét őrző törmelékforrásából jut. Vize iható és a helyi szóbeszéd szerint fogyasztása öt évet fiatalít az emberen. Az erdőben tovább haladva a bükkfákat fokozatosan felváltják a gyertyán- és tölgyfák, az ösvény pedig fokozatos emelkedésbe kezd. Mire a kőtengerhez érünk, jól fog esni egy kis pihenő, hogy megcsodáljuk a törmelékhalmot. Ennek jelentős része jégkorszaki eredetű, kisebb hányadát a vár építése során keletkezett építkezési törmelék alkotja. A kavicshalom kedvező életteret biztosít a hüllőknek, itt él például a védett erdei sikló. Innen mindössze néhány lépésre található az európai ritkaságnak számító bazaltorgona, melynek öt- és hatszögletű oszlopai négymillió évvel ezelőtt, egy tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti megszilárdulásának eredményeként.

A bazaltorgonáktól még egy utolsó meredek kapaszkodó következik, és már fel is jutottunk a somoskői várhoz. A várat a 13. század végén a Kacsicsok építették, később Csák Máté, Széchenyi Tamás, majd az Országh és a Losonczy család tulajdonába került. A törökök 1573-ban a füleki Ali bég segítségével elfoglalták és 1596-ig a kezükön is maradt. A várat a 16. század végén Forgách Zsigmond szerezte meg, 1618-ban az országgyűlés a megerősítéséről döntött. A 18. század elején, a Rákóczi-felkelés leverése után lerombolták a császár seregei. A vár eredeti formája teljes egészében nem ismert, valószínűleg háromszög alapzatú volt. A 16. századi átépítés során bővítették két ágyútoronnyal és egy körbástyával, a legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya. Tetejéről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész környékre.

Ahogy korábban említettem, a várba való feljutás és ereszkedés egy nagyjából kétórás mulatság, ezt ki lehet bővíteni a Macskalyuk tanösvénnyel. Ha valakinek még ez sem lenne elég, és további várakat szeretne megtekinteni, akkor a közeli Fülekre vagy a magyar oldalon, Salgó vára felé veheti az irányt. De egy könnyedebb, rövidebb természetjáró túrához Somoskő vára és annak környéke is remek programot nyújthat.