Kim azután beszélt erről ismét, hogy egy nappal korábban hasonló nyilatkozatot tett arról: Phenjan hajlandó folytatni a tárgyalásokat Szöullal bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A Korea-közi ügyek kezeléséért felelős Kim legutóbbi nyilatkozatában bírálta Dél-Koreát amiatt, hogy „provokációknak” nevezte a nem régi észak-koreai fegyverkísérleteket. Phenjan gyakran vádolja Szöult „képmutatással” amiatt, hogy miközben korszerű fegyvereket vonultat fel, tárgyalásokat szorgalmaz a feszültség csökkentése érdekében a megosztott Koreai-félszigeten.

Kim felszólította Dél-Koreát, hogy „hagyjon fel az igazságtalan kettős mércéivel, ellenséges politikájával (Észak-Koreával szemben), különféle előítéleteivel és ellenséges megjegyzéseivel, amelyek a bizalmat rombolják”, amennyiben azt akarja, hogy Észak-Korea reagáljon a kapcsolatok javítását szorgalmazó felszólításaira.

A magas rangú észak-koreai tisztségviselő szerint „nincs szükség arra”, hogy Észak- és Dél-Korea „egymás hibáztatásával vesztegesse az időt, és szócsatába bonyolódjon” egymással jelenleg. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok jövője azoktól a döntésektől függ, amelyeket Dél-Korea hoz.

Kim elmondta egyúttal, hogy érdeklődéssel nyugtázta a Dél-Koreában zajló élénk vitát azzal kapcsolatban, hogy ismét szóba került a koreai háború hivatalos lezárásának lehetősége. Kim állítása szerint „érezte, hogy ellenállhatatlanul erős a dél-koreai közegben uralkodó légkör aziránt, hogy elmozdítsák a Korea-közi kapcsolatokat a holtpontról, és békét, stabilitást teremtsenek a lehető leghamarabb”. „Mi is erre vágyunk” – tette hozzá az észak-koreai tisztségviselő.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a héten ismét szorgalmazta, hogy hivatalosan, közös nyilatkozatban zárják le az 1950 és 1953 közötti koreai háborút, amelynek csak fegyverszüneti egyezmény vetett véget, így a két ország hivatalosan a mai napig hadban áll egymással. Phenjan a napokban hosszú hónapok után ismét ballisztikusrakéta-kíséretet hajtott végre, Szöul pedig tengeralattjáróról indítható rakétát próbált ki.

Elemzők szerint Észak-Korea arra akarja felhasználni a dél-koreai elnöknek a Korea-közi kapcsolatok létesítésére vonatkozó kérését, hogy nyomást gyakoroljon Szöulra annak érdekében: győzze meg Joe Biden amerikai elnök kormányzatát az Észak-Koreával szembeni amerikai szankciók enyhítéséről, vagy hagyjon fel az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatokkal.

Amennyiben a két Korea képes a kölcsönös bizalom kiépítésére, úgy Kim szerint Észak-Korea reagálhat a koreai háború lezárására vonatkozó dél-koreai felhívásra, helyreállíthatja a két Korea közötti összekötő irodát – amelyet Phenjan tavaly megsemmisített -, és hajlandó egy újabb csúcstalálkozóról tárgyalni.

Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki. Washington hangsúlyozta, hogy mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatait, és fenyegetést jelent a kommunista ország szomszédjaira.