Tárcaközi egyeztetésre bocsátották az energiatörvény legújabb módosításjavaslatát, amely már idén a kormány elé kerülhet. Ha a javaslatra a parlament is rábólint, az energiadíjak deregulációjának az első fordulója 2023. január 1-jén elkezdődhet, és a teljes dereguláció három év alatt megvalósulhat.

Fokozatos átállás

„2023 elejétől a kisebb cégek inthetnek búcsút a szabályozott áraknak. A lakossági ügyfelek esetében pedig csak a nagyobb, több mint 100 ezer ügyféllel rendelkező energiaszolgáltatók díjszabását szabályoznák. Az ilyen társaságok továbbra is kizárólag az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) által megszabott áron kínálhatják majd az energiaszolgáltatást. A 2022 végéig érvényes szerződéseket automatikusan a nem szabályozott módba sorolnák át, és ha az ügyfél szabályozott árat szeretne, meg kellene változtatnia a szerződését. Az energiatörvény módosításjavaslata 2023. március végéig azoknak az ügyfeleknek is lehetővé tenné az átlépést a nem szabályozott módból a szabályozottba, akik a szerződésüket korábban előre meghatározott időre írták alá” – mondta el Blahoslav Němeček, az Ernst & Young tanácsadó társaság munkatársa.

„Nem árt tudni, hogy a törvényjavaslatban felvázolt árliberalizáció csak az energia mint nyersanyag árára vonatkozik, az energiaszolgáltatással kapcsolatos többi díjra, így például a szállítási díjakra nem” – figyelmeztet Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal elnöke. A jelenlegihez hasonló helyzetben azonban ezt is megéreznék az ügyfelek, hiszen az energiahordozók világpiaci ára történelmi csúcson van, miközben Juris szerint az áramszolgáltatás esetében maga a nyersanyag a teljes díjszabás, vagyis a fogyasztó számára kiállított számlán szereplő összeg 40 százalékát teszi ki, míg a gázszolgáltatás esetében az 50–60 százalékát. Juris azzal számol, hogy a változásokat követően a fogyasztók nagy része „aktívan részt vesz” a számára legmegfelelőbb energiaszolgáltató kiválasztásában.

Az áfacsökkentés kérdése

A történelmi csúcson levő energiaárak azonban már pénteken vita tárgyát képezték a parlamentben. Az ellenzéki képviselők ugyanis a cseh példát követve Szlovákiában is csökkentették volna az energiaszolgáltatás áfáját, enyhítve ezzel a fogyasztókra háruló terheket.

A végnapjait élő, Andrej Babiš vezette cseh kormány a hét elején döntött úgy, hogy az idei év utolsó két hónapjára, vagyis novemberre és decemberre a lakossági energiaszolgáltatás esetében elengedi az erre rakodó 21 százalékos áfát. A leköszönő kormány azért döntött csak az említett két hónapos időszak mellett, mert ehhez nem szükséges a parlament hozzájárulása, amit a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy megkapna, ráadásul, a szakemberek figyelmeztettek, hogy mindez az uniós joggal sem lenne összhangban. Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter szerint az áfa elengedése az említett két hónapra 1 milliárd koronájába (39,28 millió euró) kerül majd a cseh államkasszának.

Elvetett javaslat

A cseh példán felbuzdulva az ellenzéki Hlas elnöke, Peter Pellegrini és képviselőtársai is előrukkoltak a saját javaslatukkal. A volt kormányfő azt szerette volna elérni, hogy a jövő év folyamán Szlovákiában a jelenlegi 20-ról 5 százalékra csökkenjen az energiaszolgáltatás áfája, és ha erre szükség lenne, ezt 2023-ra is meghosszabbíthatnák. A javaslatukat a képviselők az egyre magasabbra szökő energiaárakkal magyarázták, a kormánypárti képviselőket azonban nem sikerült meggyőzniük, a parlament így pénteken nemet mondott az ellenzéki kezdeményezésre.

(mi, TASR)