Meglehetősen gyakoriak a kavicsfelverődés okozta sérülések a karosszérián, lepattogzódások könnyen keletkezhetnek. A manapság használatos vízbázisú festékek messze nem olyan ellenállóak a külső behatások ellen, mint a korábban alkalmazottak, cserében viszont kevésbé károsak az egészségre.

Fontos leszögezni, hogy a karcok, hibák kijavítását lehetőség szerint bízzuk szakemberre, mert könnyű olyan további károkat okozni, amelyek csak rontanak a helyzeten, ezért a lentebb javasolt műveleteket mindenki csak saját felelősségre végezze el otthon, és lehetőség szerint csak az apróbb sérüléseket, kisebb felületeket vegyük célba. Nagyobb felületeket képtelenség kézi módszerrel, szakértelem és gyakorlat nélkül kijavítani.

Bevezetőként ismerjék meg a történetünket. Nagy örömmel vettük át új Suzuki Vitaránkat 2016 nyarán, az első utunk mindjárt egy balatoni nyaralás volt. Körülbelül 500 kilométert mentünk az autóval, amikor megkaptuk az első kavicsot a motorháztetőre az autópályán, ami egy 5 forintos méretű, alapozóig-fémig hatoló nyomot hagyott maga után. A sérülés nagyon lehangolóvá tette az összképet, a makulátlan autó képe hamar szertefoszlott. Sebaj, gondoltam, az 1000 kilométeres átnézésen biztos meg tudják oldani a márkaszervizben. Meg is oldották, de olyan minőségben, amilyet elképzelni sem tudtam volna.

Nem színazonos festékkel, mindenféle esztétikai igényességet nélkülöző módon odabiggyesztettek egy pacát a sérülésre és környékére, a festék megfolyva, lakknak se híre se hamva. Amikor szóvá tettem, hogy ennél a megoldásnál azért jobbra számítottam egy márkaszerviztől, a munkafelvevő hallani sem akart arról, hogy foglalkozzanak még vele, amúgy is szívességből csinálták meg. Félreértés ne essék, álmomban sem gondoltam, hogy a gyári állapotot vissza fogják állítani, a vége az lett, hogy örökre elköszöntem attól a szerviztől.

A fenti eset után néhány hónappal egy bevásárlóközpont parkolójában úgy találtam az autót, hogy az első lökhárító jobb oldalát valaki végighúzta, szerencsére ez kisebb sérülés volt, egy méternél messzebbről már nem is látszódott. Ekkor tettem még egy próbát egy autószerelő ismerősömmel, aki nem egy autót támasztott már fel poraiból. A javaslata az volt, hogy hagyjam úgy, ahogy van, mert negyedévente úgyis meg fogja húzni valaki, nem érdemes ezzel vesződni. Nekem viszont bántotta a szememet a sérülés, ekkor döntöttem úgy, hogy utána járok, majd a képességeimhez és a lehetőségeimhez mérten javítok a helyzeten. Vihettem volna fényezőhöz is az autót, de jó eséllyel egy körberöhögést követően megoldás nélkül távoztam volna onnan is.

A következő utam egy márkaszervizbe vezetett, ahol színkód alapján tudtam javítófestéket vásárolni néhány ezer forintért. A kis doboz tartalmaz egy tubus festéket és egy tubus lakkot is, a kupakok aljához pedig ecset van rögzítve, amivel a javítás elvégezhető. Az olvasottak alapján beszereztem egy kis tubus polír pasztát és egy csomag polír kendőt is. Utóbbiakat egy erre szakosodott üzletben vásároltam: a pasztát kimérve is meg lehetett vásárolni.

Van pár fontos szabály, amelyeket érdemes előzetesen elolvasni a hibajavító festék dobozán, ilyen például az ideális hőmérséklet és a száradási idő. Bármilyen javításról is legyen szó, mindig a felület megtisztításával, zsírtalanításával kell kezdeni. Egy alapos mosás után az igazán precíz megoldás a tisztító gyurma használata lenne, amelynek segítségével nagy eséllyel teljesen tiszta felülethez juthatunk. A fényezésről tudni kell, hogy többrétegű, a karosszérián egy alapozó, azon a festékréteg, metálfény esetén pedig még egy átlátszó lakkréteg is található kívül.

Sok jót hallottam a polír pasztáról, ezért először egy kevésbé látható helyen (lökhárító alsó részén), egy kis felületen, ahol hajszálkarcok voltak, tettem egy próbát vele. Kentem a kendőre, majd óvatosan, körkörös mozdulatokkal eldolgoztam a felületen, a felesleget pedig letöröltem. A hajszálkarcok általában csak a külső lakkrétegig hatoló sérülések (minél sötétebb színű az autó, annál látványosabbak), ezeket sikerült teljesen eltüntetnem úgy, hogy nyomuk sem maradt, a kezelt és nem kezelt felületek között nem is látszódott az átmenet. Óvatosan kell elvégezni ezt a műveletet, érdemes fokozatos erővel polírozni és odafigyelni, a kezelt területen nehogy elüssön a fényezés a többi résztől. Azóta persze keletkeztek további karcok az autón, íme egy előtte – utána példa.

Felbátorodva a kezdeti sikeren, végigmentem a lökhárító meghúzott részén is a pasztával, azonban itt már a festékréteg is sérült, ezért nem sikerült teljesen eltüntetni a sérüléseket, de nagyságrendekkel jobb lett, mint előtte. Volt egy 3-4 centiméter hosszú, fél centiméter széles csík, ahol olyan mély volt a sérülés, hogy a műanyag is kilátszódott, ennél a résznél vettem elő a javítófestéket. A tubust alaposan fel kell rázni, ezt követően lehet felvinni a festéket a kis ecsettel, lehetőleg minél vékonyabb rétegben és csak akkora felületre, hogy az átmenet meglegyen az ép résszel. Száradást követően jöhet a festékre a lakk réteg, majd hagyni kell ismét megszáradni. Nem vagyok egy iparművész, ezért a javított rész a legnagyobb akaratom ellenére is láthatóan kiemelkedett a fényezésből, egy kis polír pasztával sikerült egész tűrhető eredményt elérni.

Az alapozóig, fémig hatoló sérülésekkel mindenféleképpen foglalkozni kell a fém elemeken, egyéb esetben megindul a rozsdásodás. A tipikus kavicsfelverődési hibák esetén jó szolgálatot tesz a javítófesték, még ha nem is lesz 100%-os az eredmény.

A teljes cikk a crossover.hu internetes oldalon olvasható.