A rokkantsági nyugdíj az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás. Addig jár, amíg az adott személy képes lesz ismét dolgozni.

Ki számít rokkantnak?

A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása orvosszakmai kérdés. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíjas az, akinek a munkaképessége – egészségromlás következtében – jelentősen csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A hangsúly a munkaképesség csökkenésén van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dolgozni is. Például a kerekesszékhez kötött személynek nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, amelyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényelhetnek. Aki viszont egyáltalán nem képes dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóban (SP) próbálhat intézni rokkantnyugdíjat.

Szakorvosi felülvizsgálat

A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egészséges és az egészségkárosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. Nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatkozást, melyre a rokkantsági szolgálati nyugdíjra való jogosultság megítélésekor voltak tekintettel. A munkaképesség- csökkenés mértékét az SP felülvizsgáló orvosa vizsgálja meg. Már a nyugdíjkérelemhez csatolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt, amely tartalmazza a szakorvosi leleteket, a korábbi kezelés értékelését, az állapot stabilizálásáról szóló információkat, a végső diagnózist, a betegség várható lefolyását, az esetleges további gyógymódot. Arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, képes-e felkészülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitációra, átképzésre. A felülvizsgáló orvos az előterjesztett dokumentumokból indul ki, de szükség esetén a rokkantsági nyugdíjat igénylő személyt is berendelhetik konzultációra, sőt újabb kivizsgálásokat is kérhet.

Új szabályok

November 1-jétől új szabályok léptek életbe, és mostantól könnyebb lesz elbírálni az autisták egészségi állapotát. „Nagyon örülünk a módosításnak. Régóta szorgalmaztuk ezt a változást, és novembertől végre az autizmus spektrumzavar is bekerült közvetlenül a szociális biztosításról szóló törvény 4. mellékletébe. Ez tartalmazza az egyes diagnózisokat, melyek alapján az orvos szakértők felülbírálják a rokkantnyugdíjért folyamodók egészségi állapotát, majd megállapítják a munkaképességcsökkenés mértékét” – magyarázta lapunknak Zuzana Dvoráková, az SP szóvivője. A régi szabályok szerint az autisták egészségi állapotát a túlsúlyban levő klinikai tünetek szerint vizsgálták – vagyis az állapotukat más betegségekkel hasonlították össze. „Az autizmus egyes formáit a túlsúlyban levő tünetek alapján, a mentális retardációhoz, a személyiség- és viselkedészavarokhoz, a skizofréniához vagy más szkizotípiás zavarokhoz sorolták. Ez már a múlté. Ezentúl az autizmus spektrumzavar esetében egyenesen a szakorvos által felállított, az autizmusról szóló diagnózis alapján elismerhető a megrokkanás mértéke” – részletezte Dvoráková.

Egyre több az autista

Évről évre nő az autista spektrumzavaros gyerekek száma. E veleszületett rendellenesség tünetei nagyon eltérnek más pszichikai betegségektől, ezért nehéz volt más lelki betegségekhez hasonlítani, és soha sem lehetett az összes tünetet figyelembe venni. Annak ellenére, hogy az autistáknak bizonyos területen magasabb szintű tudásuk és különleges képességeik lehetnek, felnőttkorukban náluk olyan erős lehet a szociális interakció sérülése, hogy nem képesek bekapcsolódni semmilyen munkafolyamatba, nem tudnak működni semmilyen természetes környezetben, vagy esetleg csak kis mértékben.

Legalább 40% kell

A munkaképesség csökkenését százalékban fejezik ki. Valakinek több betegsége lehet, és mindegyik esetében kiszámolják a munkaképesség- csökkenés mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni. Ahhoz, hogy valakit rokkanttá nyilvánítsanak, egyetlen diagnózissal kell elérni legalább 40%-ot. Ha valaki több betegségben szenved, a legsúlyosabb egészségkárosodást értékelik. Az összes többi diagnózis együtt legfeljebb még 10%-kal növelheti a rokkantsági szintet.

Amennyiben feltételezhető, hogy a beteg egészségi állapota változhat, az SP felülvizsgáló orvosa a zárójelentésében előre meghatározhat egy időpontot, amikor felülbírálja a rokkantnak minősített személy állapotát. Új vizsgálatot akkor is elrendelhetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyelmet a rokkantnyugdíjas állapotának a változására. Az SP becslése szerint a biztosító orvos szakértői jövőre mintegy 100 esetet fognak megvizsgálni, ezenkívül 70–100 ellenőrző vizsgálatot fognak végezni.

(sza)