A háromnaposra nyújtott, gondosan megkoreografált esemény pontosan Matovič szájíze szerint készült, és pontosan azt tehette, amit a legjobban szeret – a kamerák kereszttüzében mutatta be legújabb nagyszabású projektjét.

A tervezett változások léptéke valóban monumentális, az adó- és járulékrendszer utoljára a második Dzurinda-kormány reformkorszakában ment át ilyen jelentős változásokon. A tervek azonban még azon is túlmutatnak, hiszen a koncepció jelentős családtámogatást is tartalmaz. A változások annyira szerteágazóak, hogy a kisvállalkozókat érintő változásokat három nap alatt sem sikerült bemutatni, ezért holnap még egy negyedik prezentációt is kell tartani.

Matovič tervei olyan széles körűek, hogy egyetlen írásban nem is lehet értékelni a tervezett változásokat, ugyanis az egész adórendszert érintik, és főleg – a részleteket még nem is ismerjük. Így előzetesen annyit lehet kijelenteni, hogy a bemutatott változások egy része pozitív és szükséges, a többi megítéléséhez pedig szükség lesz a részletekre. Az eddig ismertetett csomagban a legnagyobb kérdőjel mindenképpen a pénzügyi források jegyzéke, ugyanis a változások eddigi tervezett összköltsége 2,2 milliárd eurót tesz ki. A források listájában bőven akadnak vitatható pontok, sőt olyanok is, melyek inkább a pénzügyminisztérium ábrándjának tekinthetőek.

Jelenleg azonban a fő kérdés az: mennyi esély van rá, hogy Igor Matovič magánszáma valós koalíciós reformtervvé váljon. A pénzügyminiszter ugyan egy munkacsoport keretein belül egyeztetett a koalíciós partnerekkel, de az SaS vezető képviselői egybehangzóan állítják, hogy a fontos részletekről csak a sajtótájékoztatókról értesültek, és csak a komplex írásos anyag áttanulmányozása után nyilatkoznak a témáról. A tervek több pontja ugyan egybevág a liberális SaS hosszú távú törekvéseivel, de Igor Matovič és Richard Sulík feszült kapcsolatát ismerve nem lesz könnyű megszerezni az SaS támogatását. Ilyen komoly adó- és járulékreformhoz egységes koalíciós frontra lesz szükség, ez pedig ennél sokkal kevésbé bonyolult és vitás reformoknál is problémásnak bizonyult.

A sajtótájékoztatókról feltűnően hiányzott Eduard Heger kormányfő, aki eddig érdemben nem is nyilatkozott pénzügyminisztere reformterveiről. Egy ilyen nagyszabású tervnek viszont egyértelműen miniszterelnöki témának kell lennie, a miniszterelnök politikai súlya nélkül nehéz lesz a megvalósítás.

Gyorsan kiderült az is, hogy a koalíciós partnereken kívül más érintettek nem voltak bevonva a reformtervek elkészítésébe. Matovič ezt a tervei titokban tartásával magyarázta, de ára van annak, hogy az önkormányzatokat, a szakszervezeteket, a munkáltatókat és más érdekcsoportokat kihagyták, hiszen a változások sokakat érzékenyen érintenek, és ellenállásuk jelentősen megnehezítheti a reformtervek átültetését.

A kormánykoalíciós viszonyokat elnézve ma eléggé elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Matovič grandiózus tervei megvalósulnak. Ahhoz, hogy a bemutatott változások 2023 januárjában életbe lépjenek, olyan összehangolt törvénykezési munkára lenne szükség, melyet minden koalíciós partner maradéktalanul támogat. Lehet, hogy szkeptikusan hangzik, de félő, hogy az adóreform is bekerül Matovič nagyszabású, megvalósulatlan terveinek raktárába.