A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el, ha a szomszédos ország mintájára elrendelnék, hogy mindenkinek be kell adatnia az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást.

A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.

A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.

Az osztrák kormány bő két hónapot adott a védőoltás önkéntes beadására, és 2022. február 1-jétől teszi kötelezővé. Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek legutóbbi, csütörtöki találkozóján határozták el, hogy előkészítik az orvosokra és ápolókra vonatkozó kötelezettség bevezetését.

Azonban a lakosság többsége mellett a politikában is egyre többen szorgalmazzák a Covid-19 elleni oltás beadatását előíró általános kötelezettséget. Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában aláhúzta: egyelőre nagyon reméli, hogy az eddig eszközökkel is megállítható a járvány. Ha azonban nincs más út, mint az általános oltási kötelezettség, akkor „erre a lépésre is készen állok” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusai közé tartozó tartományi kormányfő.

Az első háromnál jóval erősebb negyedik hullám lefékezésének lehetséges eszközeiről folytatott vita egy másik fő témájáról, az általános lezárások felújításáról azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek a korlátozás ezen formáját. A Covid-19 ellen „mindenkit meg lehet védeni, méghozzá a védőoltással, ez a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest” – mondta Daniel Günther a Die Welt című lap hétfői számában megjelenő összeállításból előzetesen ismertetett részletek szerint.

A CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös ifjúsági szervezetnének vezetője, Tilman Kuban ugyancsak a Die Welt hétfői számába írt vendégkommentárjában kiemelte, hogy az önkéntes oltakozásra szólító felhívások nem találtak kellőképpen meghallgatásra, ezért „elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél nagyon világosan ki kell mondani, hogy szükséges egy de facto oltási kötelezettség és a csak az oltatlanokat sújtó lezárás”.

Hasonlóan fogalmazott a Bajorországban a CSU-val kormányzó Szabad Választók (Freie Wähler) pártjának tartományi törvényhozási (Landtag) frakcióvezetője, Florian Streibl, aki a ZDF országos köztelevíziónak vasárnap nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az oltási kötelezettség alkotmányjogi szempontból igen nehezen vezethető be, de elkerülhetetlen lesz, „ha nem akarjuk minden ősszel azt kockáztatni, hogy egyetlen betegség miatt túlterhelődik az ellátórendszer”.

A negyedik hullám a hétvégén is erősödött. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 42 727 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 33 498-hoz képest. Az új esetekkel együtt 5 354 942 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 75 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 062-re emelkedett Németországban.

A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak – az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben – friss negatív vírusteszt lelet is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.

A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket.

Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is. A szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást vezettek be az oltatlanoknak.