Sokakat foglalkoztatott, ki mit és miért ír be a második nemzetiség rubrikába. A szlovák–magyar nyelvi és identitásbeli keveredés nem ismeretlen számunkra, mi van azonban az esetben, ha a magyar és a szlovák mellé valaki kap még egy harmadik nyelvet, kultúrát, identitást is? Két olyan fiatallal beszélgettünk, akiknek a szlovákiai magyarságában van egy kis csavar, mindkettőjük esetében édesapjuk révén. Bárczi Laura anyanyelvi szinten beszél spanyolul, Piekarski Marcell pedig bevallása szerint nem tökéletesen, de különösebb gond nélkül használja a lengyelt.

Mikor sajátították el édesapjuk nyelvét, és mennyire volt nehéz számukra? A nemzeti identitásukra ez hogyan hatott? Milyen gyakran látogatják a

külföldi rokonságot? Kulturálisan mennyire használják ki plusz nyelvüket? A hétköznapokon miben nyilvánul meg náluk a „csavar”? Élnének huzamosabb ideig Spanyolországban vagy Lengyelországban? Mi a helyzet a spanyol/lengyel hagyományokkal, ünnepekkel?

Szászi Fanni írása elolvasható a már kapható, nyomtatott Vasárnapban!