Február végén, a negyedik hullám csúcsán Szlovákiában napi 20 ezer körül mozgott a fertőzöttek száma. Az utóbbi hetekben viszont úgy tűnt, hogy a járvány visszaszorult, a fertőzöttszám és a kórházban kezelt betegek száma is csökkenni kezdett. A naponta frissített adatokban egyelőre nem látszik nagyobb emelkedés: szerdán például 11 ezer új fertőzöttet azonosítottak 19 359 PCR-teszt elvégzése mellett, ami az előző napokhoz képest nem kiemelkedő szám, a Covid-osztályokon kezelt páciensek száma pedig 2435-ről 2406-ra csökkent.

Baljós jelek

Vannak azonban olyan mutatók, amelyek már előrevetítik a vírus terjedésének gyorsulását. Ezek közé tartozik például a százezer főre átszámított hétnapos incidencia, azon belül is a regionális adatok. Egy héttel ezelőtt még azt láthattuk, hogy a járások döntő többségében az incidencia csökkenése meghaladta a 10 százalékot. Ehhez képest a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy több régióban is lassult a csökkenő trend, sőt, 26 járásban az incidencia több mint 10 százalékkal növekedett. Látványos emelkedés figyelhető meg több keleti régióban, például a Kassa-vidéki járásban 32, a Szobránci járásban pedig 34 százalékkal nőtt az említett mutató. A megforduló tendencia azonban nemcsak a keleti országrészre jellemző: az északi területeken például a Turdossini járást kell kiemelni, ahol az incidencia 31 százalékkal nőt, a dél-nyugati régión belül pedig a Lévai járásban látványos az emelkedés, 26 százalékos.

Két ok

Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője elismerte, valóban arra számítanak, hogy a következő napokban megemelkedik a fertőzöttek száma. Elmondása szerint erre nemcsak a hazai adatokból lehet következtetni, hanem a többi európai ország járványhelyzetéből is.

„Ausztriában és Németországban ezekben a napokban abszolút rekordokat jegyeznek a pozitív esetek számában”

– jelentette ki Mišík.

Elmondása szerint ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban jelentősen lazítottak a járványügyi korlátozásokon. Szlovákiában például ettől a héttől a tömegrendezvényeket sem szabályozzák, már csak a maszkviselésre vonatkozó előírások maradtak érvényben.

A másik ok pedig az omikron mutáció egyik alvariánsának, az úgynevezett BA.2-es mutációnak a terjedése. Ahogy Mišík is mondta, a többi nyugat-európai országban is ez a variáns tehet a járvány újbóli felerősödéséről.

Boris Klempa virológus a Rádio Expres déli vitaműsorában csütörtökön rámutatott, az említett alvariáns nem sokban különbözik a BA.1-es mutációtól, amit eddig csak omikronként emlegettünk. Egy jelentős különbség azonban van, az eddigi tanulmányok alapján 30 százalékkal fertőzőbb lehet, mint elődje, ezért is válhat dominánssá a járvány kellős közepén. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint az utóbbi 28 napban szekvenált 2177 minta 38 százaléka tartalmazta a BA.2-es alvariánst, ami azt jelzi, hogy a mutáció még csak most kezd dominánssá válni.

Nem a menekültek miatt

Mišík továbbá leszögezte, a járvány felerősödésében nem játszik nagy szerepet az Ukrajnából érkező menekülthullám. Szlovákiába eddig több mint 220 ezren kerestek menedéket, és a legtöbbjüket nem a határátlépés során, hanem az ideiglenes szálláshelyen tesztelik. Ha pozitív esetet találnak, akkor az izoláció biztosítása elsősorban a szálláshely üzemeltetőjének feladata, de a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) is állítja, hogy a kihelyezett irodái folyamatosan ellenőrzik a menekültek egészségügyi helyzetét.

Mišík megjegyezte, más európai országokban is romlani kezdett a helyzet, olyan államokban is, amelyeket közvetlenül nem érint a menekülthullám.

„Nem hoznám összefüggésbe a két dolgot”

– mondta a járvánnyal és a háborúval kapcsolatban.

Pavol Čekan biokémikus a Rádio Expres műsorában elmondta, egyelőre nem érkezett annyi menekült Szlovákiába, hogy a járványhelyzetet ez komolyabban befolyásolhassa. Így gondolja Ivan Bošňák, az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport tagja is.