Ahogy arról beszámoltunk, a szlovák parlament is jóváhagyta, hogy legfeljebb 2100 NATO- katona érkezzen Szlovákiába. Mindez válaszlépés az Oroszország által indított, ki nem provokált katonai invázióra Ukrajna ellen. A szlovákiai kontingenst cseh, holland, lengyel és szlovén, valamint amerikai, illetve német katonák alkotják majd. Jaroslav Naď (OĽaNO) szlovák és Matej Tonin (Új Szlovénia Párt, NSi) szlovén védelmi miniszter ezzel kapcsolatban a csütörtöki közös sajtótájékoztatóján bejelentette, 200 szlovén katona érkezik hozzánk. Egy gépesített egységről van szó, amely valószínűleg Lesten (Lešť) állomásozik majd. A szlovén katonák egy vagy két hónapon belül érkezhetnek meg.

A szlovén egység a NATO ún. megerősített előretolt jelenléte (eFP) keretében létesített nemzetközi harccsoport részeként érkezik Szlovákiába. Ezt a szövetség elrettentő eszközként hozta létre, reagálva a Krím annektálására. A székhelyük Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban van. Oroszország Ukrajna elleni támadását követően azonban a NATO tagállamai megállapodtak abban, hogy a szövetség teljes keleti szárnya mentén – beleértve Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát is – többnemzetiségű eFP harccsoportokat hoznak létre.

Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő elmondta, a szövetség megerősített előretolt szlovákiai jelenléte három üzenettel is bír. Egyrészt a NATO kötelékben érkező amerikai katonák egyfajta biztosítékot jelentenek. Eszerint, ha támadás érné Szlovákiát és amerikai katonák is tűz alá kerülnének, az Washington számára lehetővé teszi a konfliktusba való azonnali belépést. Másrészt ez fontos NATO-lépés is, hiszen a többnemzetiségű haderők így tapasztalatot tudnak szerezni a közös munkában. „Bejáratják a parancsnoki láncokat, a helyszínre hozott haditechnikával pedig egyfajta tereptapasztalatot szereznek” – mondta a szakértő. Feledy szerint a lépés elvben arra is szolgálhat, hogy megnyugtassa a helyi lakosságot. „Tehát láthatóvá teszi a NATO közös védelmi szándékát, egyfajta pszichológiai biztosíték a közös fellépésre az adott ország lakosai számára” – tette hozzá. A szakértő kiemelte, a NATO-katonák szlovákiai jelenléte egyben egy konkrét üzenet Oroszország felé. „Bár látni kell, hogy ezek a létszámok és ez a mennyiségű technika egyáltalán nincs paritásban az orosz sereg óriási számaival, amelyet Ukrajna ellen vetettek be” – mutatott rá a szakértő.

Az ellenzék egy része, vagyis a fasiszta pártok és a Robert Fico vezette Smer ellenezte a NATO-katonák szlovákiai állomásoztatását. Azzal érveltek, hogy az ukrajnai háború miatt nem fenyegeti veszély az országot, ezért nincs szükség a szövetséges haderő hazai jelenlétére. Feledy szerint, ha kézzelfogható és közvetlen katonai veszély fenyegetné az országot, akkor a NATO és Szlovákia is nagyobb mértékben mozgósítaná a haderejét. A szakértő úgy látja, a szövetség megerősített előretolt szlovákiai jelenléte még mindig csak egy szimbolikus lépés. „Az eFP-egységek jelenléte sokkal inkább egy katonadiplomáciai jelzés, mint valódi védekezés egy közvetlen fenyegetésre” – mondta. Hozzátette azonban, Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékai kiszámíthatatlanok. „Szlovákiát nemcsak bakancsos orosz katonák, hanem hackerek, eltévedt rakéták vagy más eszközök is fenyegethetik Moszkva felől” – tette hozzá.